Mindennapjaink

Önálló magyar katolikus püspökséget Komáromban!

Egyre időszerűbb lenne most már az önálló magyar katolikus püspökség létrehozása Komáromban.

Nyitókép: Szent András-bazilika, Komárom (archív)

 

Egyre időszerűbb lenne most már az önálló magyar katolikus püspökség létrehozása Komáromban. Az erre vonatkozó igény és kérés immár három évtizede a levegőben van a Felvidéken. Mindenekelőtt a Komáromi Imanapok szervezése által, de az egyházi főméltóságokhoz írt kérelmekben és az azokat követő személyes tárgyalásokban is megnyilvánul.

 

1990-ben rendezték meg Révkomáromban az első Komáromi Imanapot, azzal a céllal, hogy imádkozzanak és kérjék egy önálló magyar katolikus püspökség megalakítását Komárom székhellyel, illetve szorgalmazzák magyar püspök kinevezését. 1993-ban 53 ezer szlovákiai magyar katolikus hívő aláírásával kérte magyar nemzetiségű püspök kinevezését, s ezt a kérésüket képviselőik 1995-ben személyesen is eljuttatták II. János Pál pápához.  2001-ben, a 12. Komáromi Imanapon, Ján Sokol nagyszombati érsek jelenlétében memorandumot olvastak fel, amely a felvidéki magyar katolikusok gondjaira kívánt rávilágítani, egyben megoldási javaslatokat vázolt fel. A memorandumban többek között az alábbiak szerepeltek:

 

  1. A Szlovák Püspöki Karnak legyen magyar anyanyelvű tagja, aki bírja a szlovákiai magyar katolikus hívek és papok bizalmát, s aki olyan jogkörökkel rendelkezik, hogy képes lesz a szlovákiai magyar katolikus közösség gondjait megoldani és a Szlovák Püspöki Kar irányításával koordinálni tudja a szlovákiai magyar lelkipásztorokat.
  2. A Kassai Főegyházmegyében és a Rozsnyói Egyházmegyében élő katolikus magyar hívek lelki gondozásának legyen magyar püspöki helynök felelőse.
  3. A Szentszék az új egyházmegyék létrehozatalakor ne aprózza fel a Szlovákiában egy tömbben élő katolikus magyarságot.
  4. A Szlovák Püspöki Kar a hatékonyabb lelkipásztorkodás érdekében az egyes szakbizottságok mellett hozzon létre magyar szekciókat is.
  5. A teológiai képzés során a magyar anyanyelvű kispapok megfelelő szervezeti formák segítségével anyanyelvükön is kaphassanak képzést.

 

A memorandum megfogalmazása után eltelt időszakban a vázolt pontokban érdemi előrelépés nem történt. Felcsillanni látszott a remény, amikor új segédpüspököket nevezett ki a Szentatya a pozsony-nagyszombati főegyházmegye részére. Magyar nemzetiségű püspököt nem neveztek ki. A kinevezett, magyarul is beszélő szlovák nemzetiségű új segédpüspök, Orosch János – minden igyekezete ellenére – sem kapott olyan jogköröket, amelyek révén felvállalhatta volna a magyar katolikusok képviseletét. A Komáromi Imanapokon tehát továbbra is magyar papokért és magyar főpásztorért imádkoztak/imádkoznak a felvidéki magyar katolikus hívek, majd több mint 3500 aláírást gyűjtöttek össze alig három hét alatt a Szentatyát üdvözlő Nyilatkozathoz, amelyben kérik megfelelő jogkörökkel felruházott magyar főpásztor kinevezését is.

 

A 2001-es népszámlálás alkalmával a szlovákiai magyarok 65 százaléka, mintegy 372 ezer fő vallotta magát katolikus vallásúnak. Nagy részük – mintegy kétharmaduk – a Pozsony-nagyszombati Főegyházmegyében élt. A régóta esedékes új egyházmegyei felosztásban az eddig 4 egyházmegye területén élő magyar katolikusok immár 6 egyházmegyében vannak jelen. A felosztásnál az állami közigazgatáshoz hasonlóan észak-déli irányban húzták meg a határokat. Az eddig nagyrészt egységes tömbben elhelyezkedő magyar esperesi kerületek és plébániák most különböző egyházmegyékhez tartoznak.

 

A pozsonyi érsekségbe került a somorjai és szenci esperesi kerület, míg a besztercebányai püspökséghez, ahol eddig nem voltak magyar hívek, csak az ipolysági és nagykürtösi esperesség néhány magyar ajkú plébániája tartozik. A nagyszombati egyházmegyében jelentős maradt a magyar katolikusok száma, hiszen itt maradt a dunaszerdahelyi, galántai, vágsellyei, komáromi és ógyallai esperesség, de ott is a szlovák esperesi kerületek vannak többségben. A nyitrai püspökséghez eddig csak néhány zoboraljai magyar egyházközség tartozott, most oda csatolták az érsekújvári, párkányi és zselízi esperesség nagyrészt magyar plébániáit, ám 12 szlovák esperesség mellett, így még a 20 %-ot sem éri el a magyar hívek száma.

 

A katolikus egyház legfőbb képviselői 2008. február 14-én hirdették ki a római katolikus egyházmegyék átszervezését, valamint két új egyházmegye megalakítását. Az átszervezési terv kidolgozásánál a Szlovák Püspökkari Konferencia nem volt tekintettel arra, hogy megoldásukkal megbomlik az egy tömbben élő magyar nemzetiségű hívek természetes egysége. A Felvidéken tehát aggódtunk amiatt, hogy az egyházmegyei átszervezés felgyorsíthatja a magyar nemzeti kisebbség észrevétlen asszimilációját. Nyilván célzatosan választották ilyen módon az észak-déli, nem pedig nyugat-keleti felosztást. Ennek következtében a magyar nemzetiségű hívek természetes egységét hat egyházmegyébe osztották fel.

 

Persze az önálló magyar katolikus püspökség létrehozásának bonyolult jogi, egyházpolitikai és egyéb összetevője van, mindannyian tudjuk azonban, hogy érdemes és kell érte küzdeni. Hívek és világi személyek egyaránt szükségesnek tartják a püspökség létrehozását (ez a tapasztalatom a Felvidéket járva), hiszen a tömbben élő magyarságnak ezen a területen létfontosságú lenne.

 

„A Pázmaneum Polgári Társulás és a Jópásztor Alapítvány a magyar katolikusok többségének óhaját szem előtt tartva továbbra is szorgalmazza, hogy a kinevezett püspöki helynökök munkáját olyan, a magyar katolikusok pasztorációjával megbízott főpásztor koordinálja, akinek tevékenysége nem korlátozódik csupán valamelyik egyházmegyére, hanem összefogja a felvidéki magyar katolikus papokat és híveket, ezáltal is elősegítve a lelki élet fellendülését a különböző egyházmegyék magyarok által is lakott területein”

 

– vallotta a vele készített interjúmban dr. Karaffa János atya, aki a kezdetektől szorgalmazta az önálló magyar katolikus püspökség felállítását Komáromban.

 

Igen, a komáromiak – a felvidéki magyarok is – büszkék lehetnek arra, hogy a mai formájában 1768–1771 között, barokk stílusban épült Szent András-templom bazilika lett. 2018. április 22-én ugyanis, a 29. Komáromi Imanap főpapi szentmiséjén hirdették ki, hogy a plébániatemplom megkapta a basilica minor címet. A cím egyházjogi kiváltságokat jelent, melynek odaítélése bizonyos feltételekhez kötött.

 

Ezek egyrészt magára a templomra vonatkoznak, annak nagyságára, építészeti stílusára, művészi értékére, másrészt az abban zajló lelki életre. Ezt a lelki életet kellene megtölteni igazi és őszinte tartalommal, illetve olyan lelkiélettel, amely már egy önálló felvidéki magyar katolikus püspökségen belül valósul meg.

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

Tarics Péter

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 11 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2020. Júl. 26. 14:49

Magunknak magyaroknak kell Komarombol elindulva megszervezni azt amire szuksegunk van mert a szlovakok ezt helyettunk nem teszik meg.

    Havril G.
    2020. Júl. 29. 08:19

    Csak nem új egyházat akar alapítani? Az államnak semmi köze az egyház szervezeti felépítéséhez. Hallott már olyat, hogy valahol etnikai alapon hozott volna létre az egyház püspökséget? Az Isten mit szólna ehhez? Nem Jézusnak tetsző gondolat lássa be! A felebaráti szeretetről hallott már? Nem véletlen, hogy a Vatikán sem hallgatja meg a kérésüket.

Palánkay Imre
2020. Júl. 28. 21:46

A 372 ezer , magát katolikusnak valló közül az elmúlt vasárnapon ugyan hányan mentek el a misére?! Vagy majd a jövő vasárnap? Hány család neveli a fiát papnak a katolikus magyar családok közül, hogy legyen elég magyar és nem csak magyarul beszélő pap? Bár ha csak magyarul beszélni tudó lenne az is nagy szó lenne. 1990 óta nem találnak meghallgatásra a pápánál. Ez nem lehet véletlen. A püspöki karnál sem támogatják a kérést a jelek szerint.Pedig a magyar kívek szószólói milyen vehemensen támogatták a szlovák testvéreik kezdeményezését Bezák püspök megrágalmazásában és eltávolításában. Emlékeztessék őket erre a "nemes" felebaráti internscionalista segítségnyújtásukra. Elvégre jó tett helyébe, jót várhatnának úgy 372 ezren!! Ámen

Ölvedi Balázs
2020. Júl. 29. 08:49

Többet kellene imádkozni kedves katolikus testvérek! Az hegyeket képes megmozdítani.Feltéve, hogy őszinte! Imádkozzanak egy magyar pápáért! Olyan még nem volt. Ő aztán meghallgatja majd a kérésüket. Teljesíteni ő sem fogja, de kis öröm is öröm. Tehát imádkozni!

Kelecsényi péter
2020. Júl. 29. 13:01

........" hiszen a tömbben élő magyarságnak ezen a területen létfontosságú lenne......." Ugyan miért? Azt meg ki mondta, hogy a tömbben élő magyarok azok katolikusok? Csak el kell menni a templomba. A misére járók számából rögtön kiderül milyen létfontosságú, életbevágó kérdésről van szó. Néhány feltűnési viszketegségben szenvedő mindég talál valami gumicsontot . Már 1990-től rágódnak rajta. Kitart még egy darabig. Kellemes rágódást! Igen a magyar pápa jó ötlet. Volna a jelöltre tipp biztosan a buzgók körében.

Varga Balázs
2020. Júl. 29. 17:05

Azt szeretnék, ha sz egyház egy földrajzi régióban két, etnikai alapon elkülönülő püspökséget hozzon létre? Tud erre valaki példát a világban? Ez , hogyan hozható összhangba a keresztény tanokkal? Az adott régió templomain hogyan osztozkodnának? Mennyi felesleges konfliktusokat generálna ez. Nem véletlrn, hogy a pápa, pápák hallani sem akarnak róla. A kedves hívek a biblia tanítását kövessék és a felebaráti szeretet jegyében meg fognak férni egy püspökségben a más nemzetiségű de azonos vallású embertársaikkal!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Hirdetés (X)

Kövessen minket