Koronavírus: A vakcina elosztása a Föld népessége között nagyobb kihívás lesz, mint a kifejlesztése

Nyitókép forrása: theatlantic.com/illusztráció

Gőzerővel dolgoznak a laborok a SARS-CoV-2 nevű, új típusú koronavírus elleni vakcinán. Akár sikerrel járnak akár nem, a problémának csak az egyik részét sikerül megoldaniuk. A vakcinát ugyanis nem elég kifejleszteni: meg kell oldani a tömeggyártást és a logisztikát, ami jóval nagyobb kihívás, mint elsőre gondolnánk.

A Bloomberg összefoglalója szerint a szállítmányozó vállalatok olyan problémákkal szembesülnek, mint a csökkenő szállítási kapacitás, a szállítási idő kiszámíthatatlansága. És akkor még nem beszéltünk a papírmunkáról, a bonyolult fizetési garanciákról, miközben a modern kor egyik, ha nem a legnagyobb, legkiterjedtebb és vélhetően legbonyolultabb logisztikai kihívása előtt állunk.

A probléma egyik dimenziója elég egyszerű. Míg a maszkokat és védőfelszerelést napokig vagy hetekig lehet parkoltatni valamelyik raktárban a betonon, a vakcinákat nem, mert tönkremennek. A vakcinaszállítmányoknak speciális raktározási szabályai vannak, és ilyen kapacitásokkal a szállítmányozó cégek bizony nem rendelkeznek. Ráadásul egyelőre nem tudni, mely vakcinák kerülnek majd a piacra – vannak olyan típusok, amelyek szavatossági ideje pár nap, vagy amelyeket hűtőben kell tartani.

   

Nyolcezer 777-es Boeing, és iszonyatosan precíz globális tervezés

Az Emirates SkyCargo légiszállítmányozási vállalat egészségügyi részlegének vezetője szerint egy Boeing 777-es teherszállítógép (a kereskedelmi teherszállítók egyik legnagyobbika) egymillió adag vakcinát tud egyszerre szállítani. Ez azt jelenti, hogy a globális népesség felének kétszeri beoltásához 8000 ilyen gépre van szükség.

A vállalkozás egyébként nem lenne lehetetlen, de széleskörű nemzetközi összefogásra lenne szükség az összehangolt akció érdekében. Például azzal, hogy az utasszállítógépek egy részét átalakítják erre a célra.

De ez sem ennyire egyszerű, hiszen elképesztően pontos tervezést és hiba nélküli lebonyolítást igényel az is, ha a miami repülőtérre 20-30 vakcinával megrakott repülőgép érkezik néhány órás eltérésekkel.

A hűtést is meg kell oldani

A másik komoly kérdés a fiolák hűtése. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a piacra kerülő vakcinák többségét 2-8 fok közötti hűs hőmérsékleten kell majd tartani mindvégig. Sőt, lehetnek olyan vakcinaváltozatok is, amelyek -80 fokos mélyhűtést igényelnek. Nincs plusz-mínusz – pontos és állandó szinten kell tartani a fiolákat.

A gyógyszeripari vállalatok a kulisszák mögött már megkezdték a tárgyalásokat. A gond az, hogy egyelőre még nem tudják, mire lenne valójában szükségük.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint több mint 160 koronavírus-vakcina fejlesztése zajlik jelenleg, és 25 már az emberi kísérletek fázisában van. Az élen járó laborok várhatóan az év végéig, szerencsés esetben az ősz végén kapják meg az engedélyt a forgalmazásra. Ennyi ideje van a logisztikusoknak kitalálni a vakcinák hatékony elosztásának kérdését. Valószínű azonban, hogy első körben prioritásokat állítanak fel: először az egészségügyi dolgozók, tanárok, szociális munkások és más, frontvonalban tartózkodó személyek kapnának védőoltást.

Lehetnek fennakadások

Nyilván a vakcinák eljuttatása A-ból B-be ma nem jelent technológiai kihívást. Csakhogy nem mindegy, mekkora költség telepszik rá a szállítás miatt a vakcinára, és az mennyire akadályozza meg, hogy a vakcina a széles néprétegekhez egyenlő feltételekkel jusson el.

És persze ott van a protekcionista magatartás kérdése. Megismétlődhet-e a vakcinák esetében is az, ami az egészségügyi felszerelések esetében – történetesen, hogy a németek nem engedték ki az országból a Közép-Európába szánt maszk- és védőfelszerelés-szállítmányt?

(Másik kérdés, hogy mennyire nehezítheti meg a vakcinák elosztását az, ha esetleg az EU szervezetei sajátos politikai célok miatt megpróbálják kisajátítani a disztribúció feladatát, lassítva ezzel a lakosság ellátását – a szerk. megj.)

A helyzet azért nem reménytelen. Nem kell ugyanis mindent a magánszektornak megoldani. Ott vannak a nemzeti kormányok és hadseregeik – a legtöbb ország ugyanis ha ütőképes hadsereggel nem, szállítókapacitásokkal rendelkezik. Az egy másik kérdés, hogy a kormányok szerepvállalása a logisztikában csökkenti a szállítmányozó cégek profitját….

Körkép.sk