Az uniós újjáépítési alapból finanszírozhatják a szlovák közigazgatási reformot

Nyitókép forrása: ifp

A Za ľudí a választási rendszer megváltoztatása után a közigazgatási rendszer reformját is elkezdte feszegetni, egyelőre csak a sajtóban.

Ebben a témában egyelőre a településösszevonás rezonál erőteljesebben, de része a járási és a megyerendszer megváltoztatása is. A Za ľudí pártelnöki székéért ringbe szálló Remišová szerint azonban konkrét javaslat leghamarabb a választási ciklus végén kerülhet a parlament elé.

Remišová legutóbb a Markíza politikai vitaműsorában beszélt a közigazgatási feloszlás reformájáról, mégpedig az uniós újjáépítési alap kapcsán:

   

„A csomag egy részét az aktuális kihívásokra kell fordítani. Ezek közé tartozik az egészségügy, az oktatásügy, a bíróságok és a közigazgatás reformja”

mondta Remišová.

Túl sok az önkormányzat?

Az Aktuality.sk beszámolója szerint Remišová komplex reformot akar végrehajtani, amelynek keretében hivatalok és kompetenciák összevonására kerülne sor, és az egész folyamatot a települések és a megyék önkormányzatainak is támogatnia kellene.

„Háromezer helyi hivatalunk van, ennek többszörösére rúg a helyi képviselők száma, logikátlanul összeállított járásaink vannak nagy területi különbségekkel, miközben főleg a kisebb községek kénytelenek adminisztratív feladatokra költeni költségvetésük nagy részét”

mondta Remišová.

Az SaS nyitott a kérdésre, de más vezesse le a vitát

A másik koalíciós partner, az SaS egyelőre hivatalosan még nem tárgyalt a Za ľudíval a témáról, ennek ellenére nem zárják ki annak lehetőségét, hogy elkezdődik az adatgyűjtés és az előkészítés folyamata.

„Az SaS természetesen el tudja képzelni a közigazgatási rendszer megváltoztatását, újabb hivatalok összevonását és a települések önkéntes alapú egyesítését, tehát Szlovákia municipalizációját”

fogalmazott Martin Klus külügyi államtitkár, aki egyben az SaS külpolitikával és a belpolitikai rendszerrel foglalkozó csapatának vezetője.

Ő már a megyerendszer megváltoztatására is nagyobb hangsúlyt helyezne. Szerinte a jelenlegi felosztás az elmúlt húsz évben nem nagyon nyerte el a polgárok tetszését. Klus azonban azt is jelezte, hogy a közigazgatási reform kérdésében a vitát a belügyminisztériumnak kell vezetnie – ami az OĽANO-hoz tartozik.

Nem lehet fájdalommentesen véghezvinni

Azt nem nehéz belátni, hogy a közigazgatási reform és a municipalizáció egy olyan vállalkozás lenne, amit nem lehet fájdalommentesen véghezvinni. Túl sokáig működött a jelenlegi, egyébként nem hatékony és sok tekintetben igazságtalan közigazgatási berendezkedés, ám megváltoztatása komoly áldozatokkal járhat.

A helyi és megyei önkormányzati hivatalok összesen 191 ezer embernek adnak munkát, durván az összes közalkalmazott harmada dolgozik az önkormányzatoknál. A település- és hivatalösszevonások miatt jelentős részük minimum másik munkakörbe kerül, ha nem is veszti el állását.

Az állam természetesen – mint eddig mindig – most is az önkormányzatokon spórolna. A települések kiadásai a közfinanszírozás kiadási oldalának 12 százalékáért felelősek, és egyébként ez a szám minden évben emelkedik. Minden egyes az állam által kikényszerített közigazgatási megszorítás megtakarítást jelent a költségvetésben, amelynek politikai következményeit nem a parlamenti képviselők vagy a kormánytagok, hanem a polgármesterek és képviselők fizetik meg.

Az érem másik oldala, hogy Szlovákiának 35-ször több polgármestere van 100 ezer lakosra vetítve, mint az uniós átlag. Egy településre átlagban 1853 lakos jut, miközben Ausztriában 4134, Magyarországon pedig 3125 (IFP, 2017). A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet, (IFP) szerint az önkormányzatok összesen 316 millió eurót takarítanának meg évente a települések összevonásával, az úgynevezett mikrorégiók kialakításával. Azt azért érdemes kiemelni, hogy ismerve a szlovákiai politikai gyakorlatot, naivitás lenne azt hinni, hogy ez az összeg teljes egészében megmarad a településeknél.

Az vitán felül áll, hogy a települések összevonása és a mikrorégiók kialakítása a magyar többségű régiók egységének fellazítására is alkalmas, a polgármesterek számának csökkentése közvetlenül hat ki a magyar közösség politikai képviseletére és annak erejére. De nemzetiségi kérdés nélkül is adódhatnak érdekes problémák.

Az IFP által készített internetes adatbázis, ami a mikrorégiók kialakítását próbálja térképre tenni, azt mutatja, hogy a Komáromi járás nyugati csücskét teljes egészében a 30 kilométerre eső Komáromhoz kapcsolná. Ebben a térségben a járáshatáron fekvő Csicsó például sok tekintetben a Dunaszerdahelyi járásbeli Csilizközhöz és Nagymegyerhez is kötődik. Az IFP ebben az esetben egy elég vegyes összetételű, hosszan elnyúló, fél járást kitevő mikrorégiót vázolt fel, ami Csicsótól Karváig húzódna – és két tucat települést tartalmazna:

További részletek alábbi cikkeinkben:

Újra terítéken a település-összevonások: Százmilliókat takaríthatnának meg a községek (?)

Valóban feleslegesen sok polgármester van Szlovákiában?

Körkép.sk