Dán sertésfarm-ügy Gútán – A polgármester a dánoknak: Tízezer ember írta magának, hogy ne jöjjön ide!

Nyitókép: Körkép.sk/KPA

Augusztus 18-án a gútai kultúrházban lakossági fórumon gyűltek össze a helyiek és a környékbeli polgármesterek, érdeklődők, hogy megtárgyalják a gútai kataszterben lévő sertésfarm rekonstrukcióját.

Idealizált állapot vs. tömény, száraz (vagy inkább büdös) valóság. Egymásnak estek a dánok és a helyiek Gútán. A Körkép.sk helyszíni beszámolója az augusztus 18-án, szerdán zajlott lakossági fórumról.

   

A találkozót Horváth Árpád (MKP) gútai polgármester nyitotta meg. Köszönetet mondott a megjelenteknek, amiért eljöttek támogatni a készülő beruházás elleni közös fellépést. Egyértelműsítette, hogy a gútaiak és a környékbeliek nem értenek egyet a Dan-Slovakia Agrar tervezett sertésfarmjával. Horváth hangsúlyozta, hogy rövid idő alatt tízezer aláírást gyűjtöttek tiltakozásul a stagnócai farm ellen.

A tavaly kipattant ügy után a DSA megbízta a pozsonyi Ekos Plus s.r.o.-t, hogy  környezetvédelmi hatástanulmányt készítsen a készülő projektről. Ezt követően most a helyieken a sor, hogy azt véleményezzék.

A továbbiakban a DSA tartott bemutatót. Németh Andrea, a vállalat alelnöke röviden összefoglalta, hogy mi mindennel foglalkoznak a régióban, kifejtetve, hogy teljes mértékben követik az uniós és a szlovákiai környezetvédelmi előírásokat.

Mézesmadzagként elmondta, hogy évente mintegy 50 ezer euróval támogatják az ifjúsági szervezeteket, illetve, hogy szoros az együttműködésük az alap- és középiskolákkal, valamint az egyetemekkel.

A dánok és a szlovák élelmezési önellátottság

Lássuk először az ideális állapotot a dánok szemszögéből:

Németh Andrea szerint közös érdek az élelmezési önellátás növelése. Prezentált statisztikája szerint a ’90-es években több mint 2,5 millió sertést tartottak az országban, míg jelenleg ez a szám nem éri el a fél milliót sem. A DSA alelnöke arra azonban már nem tért ki, hogy a szlovákiai kis- és közepes gazdák sertéstenyésztése azután épült le, hogy a dán sertéstartó cégek beözönlöttek az országba és alacsony áraikkal, gyorsan felpumpált sertéseikkel jóformán monopol helyzetet alakítottak ki maguknak az éppen aktuális kormányok segítségével.

Lidl, Billa, Kaufland és Jednota – ezekben az üzletláncokban találhatók meg a DSA termékei. Németh Andrea szerint jóformán hormon és antibiotikum használata nélkül nevelik a dán sertéseket.

A prezentáció szerint választott malacokat hoznának Stagnócára, ahol több mint 16 ezer sertést nevelnének évente. Láthatóan a DSA szent meggyőződése, hogy a híg trágyájuk csallóközi szántóföldeken való felhasználása egyenesen hasznos, ráadásul jóformán semmilyen bűzzel nem jár a szántóföldekre kiengedve.

Mit mond a DSA által megrendelt hatástanulmány?

A hatástanulmány készítése során elsősorban a lakosság egészségére, a zajra, a levegőre, az ivóvízre és a közlekedési terhelésre vonatkozó kérdéseket vizsgálták meg. Az egyes területekre külön szakértői értékelések készültek. A szakértők szerint naponta (munkaidőt figyelembe véve) 15-16 teherautó venné használatba a sertésfarmhoz vezető utakat, így a szakvélemény szerint a forgalmi növekedés terhelése nem lenne hatással a város és a környék életére.

Kovačič és a szakértők szerint a sertésfarm esetében a problémákat elsősorban az ammóniatermelés okozza, a metánt nem tartják nyilván levegőszennyező anyagként, így ennek esetében nincsenek meghatározva maximális emissziós értékek. A környezeti tanulmány szerint ezzel együtt a sertésfarm ammóniakibocsájtása a környezetvédelmi előírások betartása, valamint a tervezett technológia alkalmazása mellett „elhanyagolható mértékben” lesz hatással a levegő minőségére a térségben.

Érdemes megjegyezni, hogy a tanulmányt készítők elmondása szerint nincs a szagérzékelésre meghatározott küszöb, így ezt nem igazán veszik figyelembe, bár külföldi szakirodalomra hivatkozva meghatároztak néhány elvárást, ill. intézkedést, melyekkel csökkenthető a bűz terjedésének mértéke.

A hatástanulmány készítői szerint a tervezett sertésfarm jóformán semmilyen mértékben sem érinti negatívan a lakosságot és a környéket, sőt (!), a sertéstelep épületeinek felújítása pozitívan érinti a helyieket, hiszen „szebb lesz” a környezet.

És mit mondanak erre a gútaiak?

A helyiek álláspontja a dánokétól eléggé eltérő.

Tömény két órányi száraz előadás után még az Unicredit Bank prezentációját is elő szerették volna húzni a DSA-sok, a gútaiak azonban fellázadtak. Mint mondták, két órája fárasztják őket, most ők is két órát kérnek, hogy elmondják, amit szeretnének. Miután a DSA kitartott álláspontja mellett, Horváth Árpád elkérte a mikrofont, hogy a gútaiak is szót kapjanak.

Mint mondta, a prezentáció egy idealizált helyzetképet állít a gútaiak elé, mely meg is győzte őt arról, hogy a sertésfarm tervezett elhelyezése helytelen és rossz. A bemutatott paraméterek ugyanis azt bizonyítják, hogy több száz ember életét fogják a legszűkebb környéken befolyásolni (110 embernek van ott állandó lakhelye, nem tudnak elmenni máshova, ott pihennek kertjeikben), ezért a hely semmilyen formában sem fogadható el a gútaiak számára. (szavait ováció fogadta – a szerk. megj.)

Megjegyezte, hogy bár a hatástanulmány több pontot is felsorol, a kötelező előírásokat a DSA úgysem fogja betartani, mert egyik településen, ahol telephelyeik vannak, sem tartották be eddig korábbi ígéreteiket.

„Az emberek életkörülményei romlottak, a házaik értéke lecsökkent (…) Ha nekem valaki csak egy napig is rontja az életkörülményeimet, azt nem engedem ide”

mondta, kiemelve, hogy a hatástanulmány hiányosságokat tartalmaz. A tanulmányt készítők ugyanis nem élnek a helyiek között, így nem is tudják megállapítani, hogy mennyire fogja befolyásolni az életüket.

„Említettek egy utcát, ahol mérték a zajt, de a kamionok több községen keresztül fognak menni, őket ugyanígy érinti ez is. Több száz kérdésem van, le fogom írni, és oda fogom adni. Várom majd a választ (…) Önök az emberek szociális érzékenységére appeláltak, de van egy sokkal fontosabb, az emberek lelki békéje és nyugalma. Hiába kínáltak pénzt az iskoláknak, a sportnak, nem találták meg azokat a lehetőségeket, amellyel megadnák a nyugalmat az embereknek (…) Tulajdonos úr, 10 ezer ember írta azt magának, hogy ne jöjjön ide!

Horváth Árpád felszólította a helyieket, hogy tegyék fel kérdéseiket, és követeljék ki maguknak a választ is: „Ráérünk akár éjfélig is, most rólunk van szó”.

A DSA tulajdonosa, Mogens Hansen szerint miután ideköltözött, úgy érzi, joga van bármilyen vállalkozásba belekezdenie. Mint mondta, bár az ételt mindenki szeretné az asztalára, a termelést senki sem kéri a szomszédjába. Megjegyezte, hogy bárhol szerettek volna ilyen típusú projektbe kezdeni, sehol sem volt pozitív a fogadtatást. Hangsúlyozta, hogy Gúta esetében sem kezdtek volna bele a projektbe, ha a polgármesterrel nem tárgyaltak volna előtte.

Horváth Árpád visszautasította Hansen szavait, mondván, hogy vele sosem találkozott, Németh Andreával kétszer tárgyalt, majd miután tisztázták, hogy hova telepítenék a farmot, jelezte, hogy szó sem lehet róla. Kérte, hogy az ilyen aljas praktikákat hanyagolják.

Az Oázis nyugdíjasotthon vezetője felszólalásában megjegyezte, hogy Bálványon 125 idős, beteg ember él, akik onnan sehova sem mehetnek. Megjegyezte, hogy nyilván a tulajdonos, ha már ennyi pénzt beleinvesztál, nyereséget is szeretne, és védeni fogja az emberek egészségét, a tiszta levegőt…

„De mi ebben nem hiszünk. Ha engem valahol ennyire nem akarnának, ennyire nem kérnének belőlem, én oda nem mennék”

mondta. Jelezte, hogy az Oázis az egyik leginkább érintett terület a sertésfarm ügyében.

„125 betegünk és 140 alkalmazottunk nevében határozottan tiltakozom a projekt ellen, mert olyan életkörnyezetet teremt, amely elviselhetetlenné teszi az életet számunkra.”

A hatástanulmány készítői cáfolták, hogy az Oázis a leginkább érintett területek közé tartozna.

A fórumon előfordult olyan, hogy még a cáfolatokra sem futotta. A dán vállalat képviselő például a konkrét kérdésfelvetésre sem voltak hajlandók válaszolni. Például, hogy mennyi hígtrágya keletkezne az új sertésfarmon, és hogy van-e elegendő földterületük annak terítésére úgy, ahogy azt a törvény előírja.

A helyiektől elhangzott, hogy mióta a dán vállalatok megvetették a lábukat a Csallóközben, rendszeresen problémák vannak az ivóvízzel, a talajszennyezettséggel, a kútvizek minőségével. Ezeket a vádakat a vállalat rendszeresen elhárította a csővezetékek korára hivatkozva.

Mindazonáltal egyértelmű volt, hogy a DSA vállalat képviselői nem azért voltak Gútán, hogy meggyőzzék az ott élőket, hanem azért, mert a törvény kötelezte őket a találkozóra. Más szóval: nem ez a csata lesz a döntő, hanem amit majd a kulisszák mögött, a döntéshozók irodáiban fognak megvívni. Ha nem így lenne, nem kellett volna 10 ezer aláírást összegyűjteni annak kifejezésére, hogy az egészségre és környezetre veszélyes gigafarmoknak nincs helyük a Csallóközben.

Körkép.sk

További ajánlott írások:

Gúta gyorsabb, mint a helyi polgármester: Összefognak a készülő dán sertésfarm ellen

A Gúta mellett tervezett dán sertéstelep környezetvédelmi hatásairól tárgyaltak