Magyarország gyárthatja a világ egyik legjobb harcjárművét

Nyitókép forrása: automotor.hu

A hét legfontosabb hadipari híre egyértelműen az, hogy a gyalogsági harcijárművek csúcsának számító német Lynx páncélosokat Magyarország nem csak rendszeresíteni fogja, hanem exportra gyártani is.

A Lynxet érintő beszerzések a magyar haderőfejlesztés eddigi legnagyobb tétele lesz, mintegy 2 milliárd eurós keretről van szó. A világ egyik legmodernebb gyalogsági járműve, a düsseldorfi Rheinmetall által tervezett Lynx ráadásul nem csak rendszeresítve lesz a magyar hadseregnél, hanem exportra is fogják gyártani. Magyarország lesz az első NATO- és EU-tagállam, amelynek haderejében helyet kap a Lynx.

A Portfólió közlése szerint egyelőre még nem tudni, hol, milyen kapacitással és munkaerőállomány-igénnyel épül meg majd a gyár, vélhetően évekig tart még, míg az első példány kigördül az üzemből.

   

Az ügylet mindenképp hatalmas lendületet ad a magyar haderőfejlesztésnek. 2018-ban bombaként robbant a hír, hogy Magyarország a világ egyik legjobbjának számító Leopard 2-es tankokra cserélik kiszolgált T72-eseit. Egészen mostanáig a Leopard tankok és a 2A7-es Leopard hackocsik beszerzése volt a legnagyobb hadi kiadás a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programban (486 milliárd forint).

Legfőbb erénye a variálhatósága

A Lynxhez hasonló gyalogsági harci járművek feladata a gyalogság célba juttatása a harctéren megfelelő páncélvédelem és fedezőtűz biztosítása mellett, illetve támogatni tudják őket az ütközetben akár tankokkal szemben is.

A legtöbb gyalogsági harci gépjármű nehézgéppuskával és egy párhuzamosított géppuskával rendelkezik, illetve egy irányított páncéltörő rakétával, ám legfontosabb ismertetőjegyük, hogy rendkívül hatékonyan átalakíthatóak, modulárisak.

A Lynx esetében ez azt jelenti, hogy a toronyra tankelhárító rakéta szerelhető, az egész torony levehető, helyére pedig megfigyelő eszközök szerelhetők. Módosítható a pénmcélvédettség is. Ráadásul a mindehhez nincs szükség gyári környezetre, néhány hordozható felszerelés rendelkezésre állása mellett akár a frontvonal közelében is elvégezhetők a módosítások.

Így egyetlen jármű átalakítható gyalogsági, parancsnoki, felderítő, műszaki-mentő- és orvosi járművé is. Vezetéséhez három fős személyzetre van szükség. Hatótávolsága 500 kilométer, az adott modulációtól függően 60-70 km/órás sebességre képes. Egy 1140 lóerős Liebherr-motor hajtja. A három fős irányító személyzet mellett szállítójármű beállításon 8 másik katonát képes szállítani.

A torony tűzerejéről kevés konkrétumot lehet tudni annak variálhatósága miatt. A leggyakrabban bemutatott verziókban 30-35 mm-es gépágyú, a Rheinmetall saját fejlesztésű 7,62 mm-es géppuskája szerepel, illetve az izraeli Spike irányított rakéták is helyet kaptak a löveg mellett.

A potenciális exportvásárlókról annyit lehet tudni, hogy Csehország, Ausztrália és Katar is fontolgatja a magyar gyártású Lynxek megvásárlását.

Szlovákia is átértékeli saját harckocsi-beszerzését

Nagyjából a magyar bombahírrel egyidőben jelent meg a szlovák sajtóban az a hír, miszerint a védelmi minisztérium mégsem mond le teljesen az SNS idejéből visszamaradt, azóta parkolópályára tett 8×8-as gyalogsági harcijárművek beszerzéséről.

Jaroslav Naď (OĽANO) védelmi miniszter, aki a 8×8-as Vydra harci járművek egyébként valóban átláthatatlan és gyanúős közbeszerzését leállítatta, egyelőre nem törölte teljesen a projektet. A Trend gazdasági hetilap információi szerint szlovák delegáció készül Finnországba, a Vydra kulcsalkatrészeinek gyártójához. A jármű nagy részét egyébként Szlovákiában gyártják le és rakják össze.

A szlovák fél egyértelműen jelezte, hogy új feltételeket szabna, amelyek közül a legfontosabb az ár és a NATO-elvárások betartása.

A Vydra a szlovák haderőfejlesztés egyik nagy ugrásaként került bemutatásra 2018-ban, aztán nagy csalódást is keltett. Leginkább azért, mert a finn-szlovák koprodukcióban készülő jármű a lengyel Rozsomák mintájára épülő Scipio utánzatának tűnik. Ráadásul, közel sem volt annyira ütőképes, ahogy azt az SNS akkori védelmi minisztere, Peter Gajdoš előadta.

Sok kritika érte a Vydrát

A jármű maximális üzemsúlya 28 tonna ugyan, de valójában csak 25, mert egy kétéltű harckocsiról van szó. A súlyspórolás pedig a variálhatóság és a páncélvédelem kárára történt. A kritikusok támadták tűzereje elmaradása miatt is, amit azonban a jármű mozgékonysága némileg ellensúlyozott.

A legnagyobb hibájának azonban azt tartották, hogy nem kompatibilis a többi NATO szövetséges harcászati technológiájával. Ez a bírálók szerint azt jelentené, hogy míg más szövetségesek a harckocsijaik bevetésekor támaszkodhatnak egymás logisztikai felszerelésére, a szlovák 8×8-asok nem, így maguknak kellene biztosítani a teljes ellátási láncot.

És persze ott van az ár kérdésére, amit nem véletlenül akar átértékelni a szlovák védelmi minisztérium a finn beszállítókkal. A járművek darabja munícióval, logisztikai és kiszolgáló eszközökkel együtt 4,23 millió euró áfa nélkül – miközben a be nem vallott elődnek számító, és minőségében alig elmaradó lengyel Rozsomák gyártási költsége 2 millió euró körül mozog.

Körkép.sk, MTI, SME, Armádní noviny