Nyitókép: Körkép.sk/KL

 

A magyar érdekeltségű pártok egységesüléséről, az MKP és a Most-Híd közötti ideológiai ellentétekről és a közös magyar képviselet életképességéről is beszélt Berényi József, az MKP alelnöke a Mandiner.hu podcastjában.

 

Berényi elmondta, hogy az elmúlt harminc évben történtek ugyan előrelépések a magyar kisebbség sorsát illetően, de törvény garantálta jogi kereteket a felvidéki magyarság megmaradására nem sikerült kialakítani.

 

Kiemelte, hogy a legtöbben egyetértenek abban, hogy az elszalasztott történelmi esély a Felvidéken 1993-1994-ben volt, miután Szlovákia önállósult. Berényi szerint ekkor lehetett volna többet elérni, mint amit végül sikerült. Másik hasonló történelmi pillanat volt a közigazgatási rendszer módosítása, amely egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy feldarabolja a magyar régiókat szlovák többségű megyéket hozva létre.

 hirdetes_810x300  

 

Nem koalíció, hanem fúzió

 

Az MKP, a Most-Híd és az MKÖ közös nyilatkozata kapcsán beszélt arról is, milyen elképzelések mentén jöhetne létre az egységes magyar politikai képviselet:

 

„Az elképzelés az, hogy egy párt jöjjön létre, és a nyilatkozatot aláíró három politikai szubjektum kimondta, hogy egy pártban képzeli el a jövőjét. Tehát nem koalíció vagy ad hoc választási szövetség, hanem egy stabil párt formájában, ami három párt fúzióját jelentené (…).

 

Fogalmazott az MKP korábbi elnöke. Hozzátette, hogy a kisebb pártok felé is nyitott lenne a tömörülés.

 

Az MKP és Most-Híd közötti ellentétek hátterében Berényi szerint ideológiai feszültségek is meghúzódtak, de  legalább ennyire fontosnak tartotta a személyi ellentéteket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most is

 

„magyar pártként kell meghatároznunk önmagunkat, mert akkor a céljaink megfogalmazása nem rögtön kompromisszummal kezdődik. A szlovák hozzáállás az olyan, hogyha érkezik egy magyar kérés vagy igény, akkor abból megpróbál lefaragni. Nem kellene már párton belül elkezdeni ezt a folyamatot, a pártnak tudnia kell határozott és egyértelmű követeléseket megfogalmazni. (…)”

 

mondta Berényi, jelezve, hogy érdekérvényesítéskor egy vegyespárton belül már eleve egy kompromisszumos megoldás születhet csak, és ez kerül a szlovákokkal közös tárgyalóasztalra. Vagyis a Most-Híd esetében csak a kompromisszum kompromisszumára lehetett számítani.

 

„Ez volt az egyik akadálya a Most-Híd és az MKP korábbi együttműködésének. A másik akadályozó tényező a személyi kérdések voltak. Bugár Béla nagy dühvel távozott az MKP-ból, és biztos hogy az egyik célja az volt, hogy az MKP-t bedarálja, felszámolja. (…) de ez nem sikerült neki.”

 

fogalmazott.

 

Az MKP, a Most-Híd és az Összefogás képviselői aláírták a többségében magyar pártok együttműködési szándéknyilatkozatát

 

„Idegen tőlünk a vegyespárti felfogás”

 

Arra a kérdésre, hogy a készülő közös párt magyar lesz-e vagy valamilyen vegyespárti (értsd: ruszin, roma és más kisebbségekkel és a szlovákokkal is közös) keretekben valósulna-e meg, az MKP alelnöke elmondta, hogy a három párt viszonylatában „ez még nyitott kérdés, de az MKP részéről nem az”.

 

„Mi mindenképpen magyar pártot tudunk csak elképzelni. Abban a pillanatban, hogy ha valaki vegyespártot hoz létre, akkor a célkitűzéseknél csak valamilyen ’kisebb’ kerete lehetséges csak. Arról lehet tárgyalni, hogy egy magyar párton belül valamilyen vegyes házasságok felé nyitott intézményi keret megjelenjen, de az olyan jellegű vegyespárti felfogás, mint amit a Most-Híd maga képvisel, az tőlünk nagyon idegen.

 

Tény és való, ennek a pártnak magyar pártnak kell lennie, másra mi nem vagyunk nyitottak”

 

szögezte le. Hozzátéve, hogy egy vegyesházasságok felé nyitó intézményi keret létrehozása elfogadható alternatíva lehet, mert „egy magyar tagozatot létrehozó szlovák párt ugyanúgy szlovák marad, ahogy egy vegyes házasságok megszólítására intézményt létrehozó magyar párt is magyar marad.”

 

Ideológiai árkok

 

Arra a kérdésre, hogy az egyes pártokat hogyan lehet összehangolni ideológia terén, Berényi azzal válaszolt, hogy a magyarok számbeli kisebbsége miatt nem engedhető meg, hogy több ideológiai irányvonal mentén több párt jöjjön létre.

 

„Ami összeköt bennünket, a közigazgatás átalakítása a természetes régiók figyelembevételével úgy, hogy az a magyarság megmaradását szolgálja. Vannak ideológia nélküli közös célok, és ezek mentén kell kialakítani az együttműködést”

 

mondta.

 

„Mi is tudjuk, hogy az egységesülés önmagában még nem hozza meg a sikert, illetve az öt százalék elérését”

 

folytatta, hozzátéve, hogy a felvidéki magyar választók elvárják a magyar politikusoktól, hogy a vízgazdálkodás, mezőgazdaság, munkahelyteremtés, vagy épp az egészségügy területén a pártnak legyen konkrét elképzelése, célkitűzése, programja.

 

„A sikerhez jó program kell, és hiteles személyek, akik ezt a programot felvállalják, és az emberek elhiszik nekik, hogy végre is akarják hajtani”

 

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány megítélése kapcsán miként oldható fel az MKP és a Most-Híd közti nézeteltérés, Berényi kitérő választ adott. Válaszában hangsúlyozta, hogy a Most-Híd korábban azért nem kapott meghívót az olyan találkozókra, mint a Magyar Állandó Értekezlet, mert nem magyar pártként határozták meg magukat.

 

„Amennyiben sikerül a fúzió, akkor formálisan már a Most-Híd is ott lehet az olyan eseményeken, mint a MÁÉRT”

 

mondta.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 18 olvasónak tetszik ez a cikk.