Alfonz
  • HUF: 368.14
  • USD: 1.17
  • 9 °C
  • 18 °C
Mindennapjaink

Lélekindító Trianon-emlékművet avattak Lengyeltótiban

Az impozáns és nagyon kifejező Trianon-emlékmű Farkaslaki Jakab György erdélyi származású szobrászművész alkotása

Nyitókép: 2020. szeptember 11. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa (b) és Móring József Attila KDNP-s országgyűlési képviselő leleplezi a Trianon-emlékművet a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban 2020. szeptember 11-én. MTI/Varga György

 

Szeptember 11-én, pénteken, Trianon-emlékművet avattak a Somogy megyei Lengyeltótiban, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára emlékezve, illetve a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából. Az ünnepi szónokok, szereplők, vendégek Zsombok Lajos, Lengyeltóti polgármesterének hívására érkeztek a városba, hogy együtt emlékezzenek Trianon 100. évfordulójára.

 

Az impozáns és nagyon kifejező Trianon-emlékmű Farkaslaki Jakab György erdélyi származású szobrászművész alkotása, akinek nem ez az egyetlen csodálatos mesterségbeli tudással megalkotott műve a Kárpát-medencében. Gyönyörködtető látvány és szívszorító érzés megtekinteni például „Megmaradásunkért” című balatonlellei alkotását, törökbálinti Wass Albert-szobrát, a Pest Megye Közgyűlésének dísztermében lévő Trianon-emlékművét, a dobogókői Fénykaput, a miskolci Aradi vértanúk emlékművét, a pomázi Árpád-szobrot, országzászló-tartó oszlopával, illetve az 1848-as emlékművét, Emese álmát a Honalapítási Emlékműnél, és sorolhatnám tovább.

 

Az alkotó, Farkaslaki Jakab György az emlélművel. Tarics-Péter-felvétele

 

Számos külföldi ország – Ausztria, Németország, Svédország, Szíria, Amerikai Egyesült Államok stb. – is büszkélkedhet Farkaslaki Jakab György alkotásaival. 1979-től egészen máig több tucatnyi közös kiállítással (Bukarest, Csíkszereda, Stockholm, Vác, Budakeszi, Pomáz) és egyéni tárlattal (Miskolc, Burgenland, Budapest, Szerencs, München, Pomáz, Damaszkusz, Verőce, Kézdivásárhely, Csíksomlyó, New York, Washington DC) gazdagította a magyarságot itthon és külföldön egyaránt.

 

A lengyeltói Trianon-emlékműve szintén komoly mondanivalót tartalmaz, s a legkifejezőbb, legszebb Trianon-emlékművek egyike a Kárpát-medencében, nemcsak üzetenében, koncepciójában, kivitelezésében kivételes és különleges, hanem anyagösszetételének sokoldalúságában is. Az alkotó, Farkaslaki Jakab György, az avatáson így vallott e sorok szerzőjének az alkotás koncepciójáról:

 

A Trianon-emlékmű Lengyeltótiban. Tarics Péter felvétele

 

„A Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária, magához öleli a maradék Magyarországot, amelyet körbeölelnek a Trianonban leszakított területek – ez a fő motívuma az emlékműnek. Ezt a fő gondolatot szerkesztettem be lángok közé, melyeknek felső részén egy Napot építettem bele az emlékműbe. A Nap természetesen azt jelképezi, hogy bármit csinálhattak velünk Trianonban, mégis elpusztíthatatlanok vagyunk, mégis megmaradtunk – ránk süt a Nap.

 

S hogy még nyomatékosabbá tegyem a mondanivalót és az egész emlékmű üzenetét, Lázár Imre barátomtól, Székelyudvarhelyről, megrendeltem egy tíz kilós harangot, hogy azt minden év június 4-én, 16.32 órakor – tehát a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában – megkongassák Lengyeltótiban. Ez került a Nap közepébe. Az emlékmű hátsó részére felkerült a dátum, illetve a „Minden magyar felelős minden magyarért“ felirat.“

 

Persze az alapanyagok beszerzése és az anyagi feltételek megteremtése sem volt könnyű feladat, különösen a koronavírus-járvány okozta hatalmas akadályok miatt. Mégis sikerült. Erről így vallott Farkaslaki Jakab György a Körkép.sk-nak:

 

„Amikor Zsombok Lajos, Lengyeltóti város polgármestere felkért egy Trianon-emlémű elkészítésére és felállítására, azzal érvelt, hogy amennyiben lehetséges, aránylag kis költségvetéssel lehessen megvalósítani. Elsősorban fában gondolkodtam, elmentem tehát Erdélybe, a székelykeresztúri bútorgyárba, beszerezni az anyagot, a fát. Elsőosztály minőségű tölgyfát akartam, ugyanis a fatemplomok ötszáz-hatszáz évig bírják az időjárás viszontagságait, arra gondoltam tehát, hogy a mi emlékművünk is ki fog bírni majd ennyi időt, kis ápolással.

 

Közbeszólt azonban a járvány, bánatomban elmentem hát a szentendrei kőszobrászokhoz, tőlük kértem árajánlatot, ami azonban nagyon kedvezőtlen volt. Szegénylegény módjára még egyszer szerencsét próbáltam, újra elmentem Szentendrére, amikoris találkoztam a tulajdonossal, Pap Lajossal. Elmondtam neki, hogy anyagi lehetőségeink szerények, de szépet akarunk, a helyiek is akarják, én is akarom, s hogy kőből szeretnénk mindent kivitelezni. S amikor megtudta, hogy itt, Lengyeltótiban szeretnénk felállítani az emlékművet, akkor azt mondta: Tépjük össze az első árajánlatot, és kezdjük előről.

 

Végül olyan árajánlatban sikerült megállapodnunk, ami már emészthető volt. Kérésem az volt: a színeket úgy kombináljuk össze, hogy a piros-fehér zöld domináljon. Először arra gondoltam, hogy a történelmi Magyarország területéről gyűjtsük össze ezeket a köveket, de a járvány ezt a tervünket is keresztülhúzta. Tapasztalva ezt a helyzetet, Pap Lajos barátom megígérte, hogy ad a Ruhr vidékéről származó zöld kőzetet, így abból készítettük el a hármashalmot. A Holdat egyiptomi fehérmárványból készítettük, az emlékmű felső részét pedig hazai, tardosi vöröskőzetből alakítottuk ki. A talapzat három tonnás svéd gleccserkőből készült. Így valósult meg a hat tonna súlyú, három és fél méter magas lengyeltóti Trianon-emlékmű.“

 

Zsombok Lajos polgármester megnyitja az emlékünnepséget. Aczél Péter felvétele

 

Az avatóünnepség katonai tiszteletadással és nemzeti imánk, a Himnusz éneklésével kezdődött, majd Zsombok Lajos (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjével folytatódott, aki szerint létfontosságú jelentősége és üzenete van a lengyeltóti Trianon-emlékmű felavatásának.

 

A város első embere hangúlyozta: Farkaslaki Jakab György és Pap Lajos alkotása arról tesz tanúbizonyságot, hogy magyar hazánk nem darabokból összetákolt valami, hanem egy test, amit nem lehet csak úgy vagdalni, toldani. Mint mondta, a szobor által mi, lengyeltótiak, is büszkén üzenhetjük mostantól a világnak: egy test a mi hazánk. Hozzátette: Ma már a negyedik nemzedék teszi fel még mindig ugyanazt a kérdést, hogy miért mérte Magyarországra ezt a mérhetetlenül igazságtalan döntést a sors.

 

Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy bár a Trianonban meghozott döntés valóban tragédia volt a magyar nemzet életében és történelmében, mégis megmaradtunk, hiszen az elmúlt száz esztendő azt bizonyította, hogy magunk javára tudtuk fordítani még a tragédiát is. „Hiába tépték le a nemzet kétharmadát, ez a nemzet él és élni akar” – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: a lengyeltóti Trianon-emlékmű nemcsak az emlékezésnek és a magyarságunk előtti tisztelgés fontosságának a jele, hanem a büszkeségé is.

 

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa leleplezi az emlékművet. Kép: Aczél Péter

 

Az ünnepi szónok Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa volt, aki beszédében kiemelte: A nemzeti közösségeink túlélték a többszöri elnyomást, Magyarország új alapokra helyezte a nemzetpolitikát, újjáépítette kapcsolatait a külhoni magyarsággal. Mint mondta, a magyar nemzet mára már világnemzetté vált, mindezt az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság közösen érte el.

 

„Az évszázad veszteségeit sikerült előnyünkre fordítanunk, a nemzet közjogi egyesítését követően olyan jól működő intézményrendszer épült ki, amelynek köszönhetően ma kijelenthető: nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, honfitársainknak ugyanazokat a lehetőségeket tudjuk biztosítani.”

 

– jelentette ki az államtitkár, majd hozzátette: Igaz ugyan, hogy országhatárok választanak el bennünket, de a magyar szó a magyarországi, a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki magyarnak is ugyanazt jelentette 1920-ban és ugyanazt jelenti ma is. Ugyanazt a himnuszt énekeljük, ugyanazt a miatyánkot mondjuk a templomban, ugyanazért a nemzetért vagyunk felelősek. Idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait, aki szerint: „Csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs.”

 

Döbrentei Kornél József Attila-díjas költő egy verssel emlékezett a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára, és úgy fogalmazott: Kicsit vitatkoznék Juhász Gyulával a Trianon című versében leírt gondolatával, miszerint: „Nem kell beszélni róla sohasem…”, mert igenis beszélnünk kell Trianonról, hogy feledésbe ne merüljön nemzetünk legnagyobb tragédiája.

 

Az avatási ünnepségen elhangzott Reményik Sándor „Gyűrűt készíttetek”, illetve Farkaslaki Jakab György „Trianon”, valamint „Hol van a hazám?” című verse. Az emlékműnél Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes énekelt, majd az alkotók, Farkaslaki Jakab György és Pap Lajos ünnepélyesen átadta az emlékművet Zsombok Lajos polgármesternek, aki könnyeivel küszködve élte meg ezt a pillanatot. Az ünnepség Horváth Lóránt plébános áldásával és katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzással fejeződött be.

 

Menczer Tamás beszéde Lengyeltótiban. Fotó: MTI – Varga György

 

A szabadtéri ünneplést követően ünnepi gálaműsorral folytatódott az emlékezés a helyi művelődési házban, ahol kitüntetéseket adtak át, beszédet mondott Somogy Megye Közgyűlésének elnöke, Bíró Norbert, valamint Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, aki elmondta: Mi, magyarok, az elmúlt száz évben erőt merítettünk és merítünk ma is a Trianon okozta keserűségből, fájdalomból, és megmutatjuk: bennünket nem lehet „leírni”, bennünket nem lehet eltüntetni, örökké a vesztes oldalra lökni, mert nekünk más terveink vannak.

 

„A külhoni magyarságra és a Magyarországon élő nemzeti közösségekre is olyan erőforrásként tekintünk, mint amelyek országokat kötnek össze, lehetőséget teremtenek kapcsolataink erősítésére.”

 

– emelte ki Menczer Tamás, majd a szomszédos országokkal való kapcsolatokra utalva hozzátette: Tiszta és fair lapokkal játszunk, elmondjuk nekik, hogy nekünk két dolog nagyon fontos: a kölcsönös tisztelet és az ottani magyar közösség jogainak és lehetőségeinek megőrzése, azok mellett mindig kiállunk.

 

„A dolgunk az, hogy a mai fiatal generációnak megmutassuk mindazt, amit tőlünk fiatalként megtagadtak: igenis ott élnek a szomszédos országokban a velünk azonos identitású testvéreink”

 

– ezt már Zsombok Lajos polgármester mndta a művelődélsi házban, aki fontosnak tartotta, hogy a gyermekeink lássák, hallják, megtapasztalják: erősebbek vagyunk, mint amit a térkép mutat.

 

Rendszeresen járva a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit, több száz Trianonra emlékező szabadtéri emlékművet volt szerencsém látni vagy éppen avatni az elmúlt évtizedek alatt, de meggyőződésem, hogy a most Lengyeltótiban felavatott Farkaslaki-alkotás az egyik legszebb, legkifejezőbb Trianon-emlékmű. Érdemes ide ellátogatni, ugyanis a legjobb minőségű fénykép sem tudja visszaadni azt a látványt, azt a hangulatot, azt a magyar lelkületet, hitet, ami az emlékmű személyes meglátogatása alkalmával megajándékoz/megajándékozhat bennünket. Mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom.

 

Tarics Péter

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 18 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Elefant
2020. Sze. 14. 09:02

Ez a giccses rondasag tényleg tetszik valakinek?

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket