Globsec-felmérés: Nem bízunk az igazságszolgáltatásban és a politikusokban, de hiszünk az álhíreknek

Nyitókép forrása: refresher.sk

Érdekes felmérést hozott nyilvánosságra az atlanti irányultságú, szlovák Globsec geopolitikai intézet. A kutatás arra kereste a választ, hogy a szlovákiai lakosság melyiket preferálja a liberális demokrácia és az autokrácia közül, illetve hogyan viszonyul a médiában megjelenő információkhoz.

A felmérés szerint a szlovákiai állampolgárok 49 százaléka a többpártrendszert és a rendszeres választásokat preferálja (a felmérést készítők számára ezt jelenti a liberális demokrácia), ám rendkívül magas az autokráciát preferálók aránya is (ők azok, akik egy erős vezetőnek örülnének, a parlament és a választások pedig nem annyira kötelező érvényű számukra).

A korcsoportok szerinti felosztás  arról árulkodik, hogy a demokratikus berendezkedés a 18-44 év közöttiek körében a legnépszerűbb, ezen belül a 35-44 évesek foglalnak állást legnagyobb arányban a demokrácia mellett (58 százalék). Ezekben a korosztályokban a legalacsonyabb az autokrata vezető iránti igény (27-38 százalék).

   

Jellemző, hogy a 44 év felettiek körében a legalacsonyabb a demokrácia támogatottsága (40-48 százalék). Az 55-64 éves korosztály körében a demokratikus berendezkedést épp annyian választanák, mint az önkényuralmit, a 65 év felettieknél pedig már ez utóbbi kerül túlsúlyba.

Beszédes bizalmatlanság

A felmérés kitért arra is, hogy a szlovákiai polgárok mennyire bíznak vagy épp nem bíznak a legfontosabb közjogi intézményekben. A kép elég beszédes, a bíróságok és az igazságszolgátlatás ugyanis az utolsó helyen végeztek 22 százalékos bizalmi indexszel, miközben a bizalmatlanok aránya 76 százalék.

Eszerint az igazságszolgáltatás képviselőit a nyilvánosság kevésbé tartja szavahihetőnek, mint a politikai pártokat, ami nem túl hízelgő a bíróságokra nézve. A politikai pártokkal szemben a lakosság 70 százaléka bizalmatlan, 28 százalékuk bízik bennük. A kormány a harmadik leghiteltelenebb intézmény, 65 százalékos bizalmatlansági aránnyal, miközben csak a megkérdezettek 31 százaléka bízott benne.

A rendőrségnek sincs miért büszkének lennie, bár sokkal jobb eredményt ért el az előzőkhöz képest. Ebben az esetben a lakosság 52 százaléka bízik, 47 százaléka nem bízik a rendőrség intézményében.

Viszonylag jó a megítélése az államfőnek, akinek szavahihetőségében a polgárok 58 százaléka bízik, míg 38 százalékuk bizalmatlan. A legmegbízhatóbb intézmény meglepő módon a hadsereg, igaz, az előzök közül a katonaságra van a legkisebb rálátása  a nyilvánosságnak. A hadsereg irányába a válaszadók 72  százaléka viseltetik bizalommal, míg 24 százalékuk bizalmatlan.

Az állami intézményekbe vetett bizalmatlanság okairól sokat elárul a felmérés következő része. Eszerint

a népesség 86 százaléka meg van róla győződve, hogy a társadalomban vannak a többivel szemben kivételezett csoportok. 85 százalékuk szerint az oligarchák és pénzügyi csoportok erős befolyást gyakorolnak a kormányra, és 68 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy Szlovákiát mindig elnyomták és sosem engedték, hogy a saját útját járja.

Az sem mellékes, hogy a többség (56 százalék) szerint mindegy, ki van hatalmon, a helyzet úgysem változik semmit.

A felmérés közép-kelet-európiai összehasonlítást is kidolgozott arról, hogy mely országokban mely értékeket cserélnék be más előnyökre. Három fő prioritást hasonlítottak össze: pénzügyi előnyök, biztonság, értékek.

Az eredmények szerint Szlovákiában a legmagasabb azok aránya, akik hajlandóak más előnyökért lemondani az anyagi, a biztonsági vagy értékrendi érdekeikről. Konkrétan az ország pénzügyi helyzetéről 66 százalék mondana le egy mási előny javára, a biztonságról 69 százalék (!), az értékrendi prioritásokról pedig 58 százalék. Összehasonlításul: Magyarországon a válaszadók mindössze 35 százaléka mondana le a pénzügyi érdekeiről, 34 százaléka a biztonságról és 31 százaléka az értékrendről.

A grafikonok másról is árulkodnak. Például, hogy a Szlovákia, Magyarország és Lengyelország az értékrendi prioritásokról mondanának le legkevésbé, ellenben Csehországban és Ausztriában az anyagi érdekek (ha kis mértékben is) fontosabbak az értékeknél.

A média megítélését illeti, a felmérés szerint a szlovákiai polgárok 79 százaléka szerint a szlovákiai média részben vagy egészben független. Mi azért kiemeljük, hogy teljesen függetlennek csak a megkérdezettek 26 százaléka látja. „Nem függetlennek” a megkérdezettek 16 százaléka látja a szlovákiai sajtót.

A válaszadók 46 százaléka szerint az oligarcháknak van a legnagyobb befolyása a sajtóra, a második helyen a „befolyásos külföldi csoportok” állnak 28 százalékkal, majd a szlovák kormány jön a sorban (24 százalék), aztán az Egyesült Államok (14 százalék) és végül Oroszország (6 százalék).

A Globsec felmérése megvizsgálta azt is, hogy a média kapcsán milyen álhírek és összeesküvés-elméletek az uralkodók. A megkérdezettek válaszaiból az derült ki, hogy leginkább az EU diktátumáról szóló hírek dominálnak Szlovákiában (a válaszadók 67 százaléka szerint), majd a NATO-bázisok szlovákiai telepítéséről szólók (65 százalék), harmadik legnépszerűbb elméletek a titkos társaságokhoz kötődnek, majd a nonprofit-szervezetekhez, a tüntetésekhez, a zsidógyűlölethez és végül a New York-i ikertornyok pusztulásához.

A teljes kutatás ide kattintva érhető el.

Körkép.sk