Jogállamisági offenzíva: Zuzana Čaputová hátba támadta a V4-eket

Nyitókép forrása: tyzden.sk

Az EU azon országok túszává válhat, akik autoriter rendszert építenek és nem tartják magukat a jogállamiság elvéhez – nyilatkozta Zuzana Čaputová szlovák államfő a Financial Timesnek adott interjújában. A szlovák államfő beszélt a CEU-ügyben hozott európai bírósági ítéletről, és kritizálta a németeket is. Az interjúnak azonban az időzítése és narratívája sem véletlen.

Az EU azt kockáztatja, hogy az „autoriter” rendszert építő országok túszul ejtik, ha nem sikerült egy kemény jogállamisági rendszert létrehoznia, véli Čaputová, aki szerint „egyedülálló lehetőség” adódott az „EU demokratikus normáit és alapvető értékeit” megsértő országok kifizetéseinek felfüggesztésére.

A szlovák államfő ezzel a kijelentésével a Hollandia, Finnország, Svédország és Dánia (Fukar Négyek) véleményét tette magáévá, és közben szembehelyezkedett saját országa hivatalos álláspontjával. És nem csak a jogállamiság kérdésében.

   

Čaputová szerint a 7-es cikkely szerinti eljárást úgy kellene módosítani, hogy ott a tagállamok konszenzusos döntése helyett (ahol van vétójog) a minősített többség legyen a mérvadó. Más szavakkal: a vétójog kicselezésével az EU-tagok 55 százalékát jelentő és az Unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselő országok indíthassanak fegyelmi eljárást egy másik tagállam ellen. A sorok között természetesen a Magyarország és Lengyelország elleni uniós boszorkányüldözés sejlik fel.

Čaputová úgy véli, az EU-nak az „autoriter lépésekkel szemben is gyorsabban kellene reagálnia“. Ezzel a Soros György milliárdos spekuláns által alapított CEU kapcsán hozott uniós bírósági ítéletre célzott, ami egy 2017-es magyarországi törvényre reagál.

Čaputová szerint Szlovákia nem maffiaállam. Matovič úgy véli, az igazságszolgáltatás csütörtökön szabadságra ment

Tervezett offenzíva

Zuzana Čaputováról azonban érdemes tudni, hogy a balliberális Progresívne Slovensko (Progresszív Szlovákia) indította elnökjelöltként a 2019-es államfőválasztáson. Nem annyira meglepő tehát a brüsszelitákat visszhangozó álláspontja, de nem mellékes, hogy Čaputovának a szlovák jogállamiság miatt is lenne miért aggódnia. Az alkotmányt nem tartják be (állampolgársági törvény), 2018-ban meggyilkoltak egy újságírót, a gyilkosság vélhető megrendelőit pedig épp néhány hete mentette fel első fokon a bíróság, erősen kifogásolható indoklás mellett. Mindemellett egy nemrég megjelent felmérés szerint a lakosság mindössze 22 százaléka bízik a szlovák bíróságokban, és a legtöbben a korrupciót róják fel az igazságszolgáltatás rovására.

Persze, túl nagy jelentőséget nem kell tulajdonítani Čaputová kijelentéseinek, Szlovákiában az államfőnek ugyanis nincs valódi hatásköre, inkább ceremoniális szerepe van. Az interjú időzítése azonban nem véletlen.

Ma este kezdődik az Európai Parlament delegációja és az Európai Tanács képviselői közti tárgyalás a sok vitát generáló jogállamisági rendszerről. Čaputová pedig nem egyszerűen a jogállamisági klauzulát támogatja, amellyel leállítható az uniós források folyósítása egy adott tagállamnak, hanem annak kemény verziója mellett foglalt állást.

A kemény verziót a hollandok, finnek, svédek, dánok és osztrákok (no, meg Čaputová) támogatják (egyesek szerint így akarják megfúrni az újjáépítési alapot). Ez lényegében azt tartalmazza, hogy ha egy tagnál jogállamisági kérdések merülnek fel, a bizottság előzetes tagállami jóváhagyás nélkül leállíthatja a kifizetéseket, majd elindul egy fegyelmi eljárás, amely során a tagállamok minősített többséggel helyreállíthatják a források további folyósítását, vagy éppenséggel megerősítik a bizottság elmarasztaló döntését. Tehát a pénzcsapok elzárása a méltányos (?) eljárás előtt történik meg.

A németek kompromisszumos verziója szerint a pénzcsapokat csak az eljárás egy adott szakaszában lehet megvonni, és ehhez minősített többségi szavazásra van szükség. Itt a kifizetések leállítására csak a bizonyítási eljárás után kerülne sor.

Magyarország, Lengyelország és még hét tagállam ugyanakkor úgy véli, hogy a mindkét verzió politikai kényszerítő eszközként használható, ezért nem támogatják őket. Nem mellesleg, a téma egyúttal szuverenitási kérdés is, amely kapcsán az Európai Egyesült Államok hívei és az erős nemzetállamok Európáját hirdetők csapnak össze.

A ma este kezdődő tárgyalásoknál pedig nem babra megy a játék. Több ország, köztük Szlovákia is ennek a tárgyalásnak a kimenetelétől tette függővé, hogy támogatja-e az uniós pénzpiaci adósságfelvétel ratifikációs mechanizmusát. Leegyszerűsítve: hogy támogatja-e a közös hitelfelvételt (kötvénykibocsátást), amelyből talpra állítanák az EU gazdaságát.

Az EP delegációja kivonult az uniós pénzügyi csomagok tárgyalásáról – kevesellték a pénzt

Cél és narratíva

Čaputová interjújának időzítése éppen ezért nagy valószínűséggel azt a célt szolgálja, hogy nyomás alá helyezze a pozsonyi kormányt, és Brüsszel felé billentse a mérleg nyelvét a V4-gyel szemben. A baloldali sajtó nyugaton és Magyarországon már el is kezdte terjeszteni, hogy Szlovákia „megtámadta a magyar és lengyel kormányt“, miközben a kérdésben súllyal rendelkező szlovák politikusok éppen az országban elharapódzó koronavírus-járvánnyal vannak elfoglalva.

Érdemes figyelni a narratívára is. A legutóbbi uniós csúcson Emmanuel Macron francia államfő azt vágta David Sassoli európai parlamenti elnök fejéhez, hogy az EP a jogállamisági klauzulával ejtette túszul az újjáépítési alapot. Ezt fordította ki nyakatekert módon Čaputová azt állítva, hogy a tagállamok ejtik túszul az EU-t.

Čaputová ráadásul, nem túl tisztességes módon, saját térfélre játszik. Az elviekben politikán felül álló államfő ugyanis a jogállamisági klauzula támogatásával az őt indító PS-nek és a vele szövetséges SPOLU-nak (egyik sem jutott be a parlamentbe a februári választásokon) ágyazna meg hazájában, akik adott esetben – a magyarországi ellenzékhez hasonló módon – a jobboldali, konzervatív pártokkal szemben használhatnák fel a jogállamisági fegyvert, Brüsszel politikai nyomásgyakorló eszközét. Mindkét említett párt a  balliberális elvekhez áll közel, Szlovákiában pedig jelenleg is egy baloldali erőtér van kialakulóban Peter Pellegrini volt smeres kormányfő körül.

Megkezdődött az EU-csúcs, Macron beszólt az EP-nek, Babiš reagált a Jourová-ügyre

Körkép.sk