Nyitókép forrása: expres.co.uk
Európának fel kell lépnie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – írta a Project Syndicate nevű véleményportálon Soros György.
Az üzletember szerint az Európai Unió nem köthet kompromisszumot a jogállamiság tekintetében, amikor a tagállamoknak juttatandó forrásokról dönt.
Az, hogy a tömb hogyan áll azokhoz a kihívásokhoz, amelyek Magyarország és Lengyelország részéről ezeket az alapelvek érik, meghatározzák, hogy az Európai Unió továbbra is az alapértékeihez hű nyitott társadalomként marad-e fenn – vélekedett.
Soros György hangsúlyozta: Magyarország és Lengyelország azért vétózták meg az európai uniós pénzek kifizetését, mert a támogatások kiutalását jogállami feltételekhez kapcsolták, és ők nem akarnak szembenézni az ezek megsértésével járó következményekkel.
A milliárdos rámutatott: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, „Lengyelország de facto vezetője” számára a jogállamiság gyakorlati korlátot jelent, akadályt a személyes és politikai korrupció előtt. Soros szerint a vétó „visszaeső elkövetők elkeseredett szerencsejátéka”.
Soros György szerint Orbán Viktor kifinomult kleptokratikus rendszert épített ki, hogy „kilopja az ország szemét”.
Az üzletember szerint csak az EU segíthet azáltal, hogy például az uniós forrásokat az önkormányzatoknak irányítja, „ahol az állami szinttel szemben még létezik a működő demokrácia”.
Az üzletember szerdai véleménycikkében azt javasolta, hogy az Európai Unió kerülje meg a magyar és a lengyel vétót.
Mivel a jogállamisági feltételeket elfogadták, erre lehetőség nyílik – mutatott rá. Ha nem sikerül megegyezni az új hétéves költségvetésről, lehetőség van a 2020 végén lejáró költségvetés évenkénti továbbgörgetésére.
A kritériumok alapján pedig Magyarország és Lengyelország nem kapna támogatást, mert kormányaik megsértik a jogállamiságot – írta. Soros szerint csak az a kérdés, hogy sikerül-e felmutatnia az EU-nak a lépéshez szükséges politikai akaratot.
MTI
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Gerembes Karcsi
2020. nov. 19. 13:35Megmutatjuk Soros György igazi arcát ORIGO2017.05.03. 09:10 Soros térdre kényszerítette az angol jegybankot Soros György ideológiai hátteréről, gyökereiről még szólunk, de nézzük először azt, ami vele kapcsolatban a legismertebb: a pénzügyi spekulációk és az üzleti botrányok. Soros ugyanis meglehetősen furcsa spekulációs ügyleteket is lebonyolított. Ezek egyike az angol font elleni támadás volt. 1990-ben a német gazdaság még az újraegyesítésből adódó nehézségek ellenére is erősebb volt, mint az angol. Ennek ellenére az angolok 2,7 márka felett akarták tartani a font árfolyamát. Ezen próbálkozásuk közben magasan tartották az alapkamatot és az inflációt is. Számos devizaspekuláns, Soros Györggyel az élen, úgy vélte, hogy egy ilyen fix átváltási ráta nem tartható fenn sokáig a piaci erőkkel szemben. EZÉRT SHORTPOZÍCIÓKAT KEZDTEK FELVENNI AZ ANGOL FONTTAL SZEMBEN. Ez a devizapiacokon és a tőzsdéken egyaránt ismert fogalom azt jelenti, hogy valaki általa még nem birtokolt, csak később – és reményei szerint olcsóbban – megvásárolandó eszköz eladásáról állapodik meg. Soros egyre nagyobb kölcsönöket vett fel, hogy növelni tudja pozícióját. Közben Anglia két számjegyűre növelte az alapkamatát, megpróbálva ezzel befektetőket odacsábítani. Az angol kormány azt remélte, hogy ezzel a lépéssel sikerül a nagy mértékű eladói nyomást ellensúlyozniuk és nagymértékű vételi nyomást teremteniük. Időközben, a kamatok kifizetésekor jött rá az angol kormány, hogy több milliárd fontjába fog kerülni a font védelme, amit nem tudott megengedni magának. Így történhetett meg, hogy Soros György térdre kényszerítette az angol jegybankot, rengeteg angol embert tönkretett, és ő maga KERESETT EZZEL LEGALÁBB 1 MILLIÁRD DOLLÁRT. 2002-ben elítélték Sorost Hasonlóan alakult Soros szerepe az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Akkor is a helyi pénzek (elsősorban a maláj ringgit és a thai baht) gyengülésére játszva shortolt, és nyert. Régebbre nyúlik vissza Soros harmadik nagy port felvert ügye, a francia Société Générale nagybank (SocGen) részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül (ez a menedzsment hozzájárulása nélküli befolyásszerzést jelenti). Pár nappal később a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-BEN BENNFENTES KERESKEDÉS GYANÚJÁVAL VIZSGÁLATOT INDÍTOTTAK, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, amelyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített.
A kommenteket lezártuk.
