Pontosság vagy mennyiség? Nyugat-Európában is borzolja a kedélyeket a nagy antigénteszt-vita

Nyitókép forrása: ifrc.org

Miközben több európai uniós ország is a tömeges antigéntesztelés mellett határozott, a szakértők egy része továbbra is bizalmatlan a gyorsabb vizsgálatot lehetővé tevő tesztekkel szemben. Nehéz kihámozni a lényeget és a hátsó szándékot az egymásnak ellentmondó szakértői véleményekből, mi most mégis megpróbáljuk.

Szlovákia nyomdokain már Ausztria is országos tesztelésre készül. Nagy-Britannia egy nap alatt 10 millió antigéntesztelést akar végrehajtani a „Moonshot” művelet keretébe. A repülőterek üzemeltetői rendszeresíteni akarják a gyorstesztek alkalmazását a be és kiléptetésnél.

A brit Moonshot művelet már nevében is ott hordozza az ezzel a kapcsolatos viták eredetét. A kifejezés a szakzsargon szerint egy olyan ambiciózus, fordulópontot jelentő projektet jelöl, amelyre még nem volt példa, de amely egy hatalmas problémát akar radikális megoldással semlegesíteni egy áttörőnek minősülő technológia vagy eszköz segítségével. És itt kezdődnek a gondok: nem kipróbált, bizonytalan hatékonyságú módszerről van szó.

   

Kemény ellenérvek

Bár a britek a Liverpool környéki vissza tömeges antigéntesztelés után a szlovák hatóságokhoz hasonlóan szintén az esetek csökkenését tapasztalták, sokan vitatják az antigénteszthez fűzött reményeket.

Sokan azt firtatják, hogy az antigéntesztek nem elég pontosak a tünetekkel nem rendelkezők kiszűréséhez. Egyes felmérések szerint 57-73 százalékos eredményességgel szűrik ki a pozitív eseteket, vagyis viszonylag sok fals negatív eredményt hoznak (akik így nem kerülnek kiszűrésre). Az aranystandardnak tartott PCR tesztek jóval pontosabb eredményeire hivatkozva sokan úgy tartják, hogy a pontosság fontosabb a mennyiségnél.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy egyes felmérések szerint az antigéntesztelés elvégzésénél az is számít, mennyire gyakorlott az az egészségügyi dolgozó, aki végzi. A különbség 16 százalékot is jelenthet a sikeres fertőzött-azonosításoknál.

Ennek megfelelően országonként más-más megoldást alkalmaznak a kiszűrt esetek kezelésére. A britek PCR tesztre is elküldik a pozitívakat megerősítésre, a franciák épp ellenkezőleg: mivel a fals negatív esetek veszélye nagyobb, a negatív antigénteszt eredménnyel rendelkezőket küldik el PCR vizsgálatra.

Szakértők egy csoportja azért vitatja az antigéntesztek hatékonyságát, mert a tünetmenteseket nem képes kiszűrni. Mivel nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a tünetmentesek az új fertőzések hány százalékáért felelősek, ezért az sem kizárt, hogy az antigéntesztek valódi jótékony hatása jelentősen elmarad attól, amit a kormányok nyilatkoznak a sajtónak.

A lényeg nem változik

Most, hogy megnéztük egy sor Szlovákiában is gyakran hangoztatott ellenérvek sorát, érdemes egy pillantást vetni az érem másik oldalára is. A járványügyi szakértők között is sokan a tömeges tesztek mellett foglaltak állást. Többek között azzal érvelnek, hogy

A tömegtesztelések és a fertőzöttek elkülönítése a járványok megállításának megszokott módszere.

Lehet, hogy az antigéntesztek nem szűrik ki a fertőzöttek 100,00 százalékát, de elég sokat azonosítanak ahhoz, hogy javítsanak a járványstatisztikákon.

Nem nehéz belátni, hogy a tömegtesztelésből kapott információk értéke nagyobb, mintha arra várnánk, hogy hónapokkal később az európai kutatóintézetek végre elkészüljenek a statisztikákkal arról, hogy mekkora részt vállaltak a tünetmentes vírushordozók a vírus terjedésében.

A szakértők vegyes véleményei hátterében nyilván ott bujkálnak a belpolitikai csatározások: Szlovákiában is láttuk, az ellenzék, sőt koalíciós politikusok is megpróbálták elgáncsolni a tömeges tesztelést, hogy azt ne tudja sikerként bemutatni a Matovič-kormány.

Mindezzel együtt azonban el kell ismerni, hogy az antigéntesztelések ellenzőinek motivációi jogosak is lehetnek. Sokan közülük attól tartanak, hogy a kormányzatok és a légiforgalom ágazata az antigéntesztelésekkel akar politikai indokot szolgáltatni arra, hogy lazítson a korlátozó intézkedéseken a karácsonyi vásárlási láz és az ünnepek alatti idegenforgalom miatt.

És ez valódi problémát jelenthet, nem véletlenül figyelmeztetetett a minap a WHO, hogy a túlzott lazító intézkedések akár egy harmadik járványhullámot is elindíthatnak.

Körkép.sk