Először a LIBE, aztán a Szájer-ügy, most Deutsch – többlépcsős politikai offenzíva a vétóügy kapcsán

Nyitókép forrása: ekhatimerini.com

Nem lehet, de nem is kell mentegetni a fideszes EP-képviselő, Szájer botrányát, amely nem kevés muníciót adott a balliberális és mainstream sajtó kezébe, hogy nyomás alatt tarthassa a magyar kormányt. Azt, aki megvétózta az Unió történetének legnagyobb mentő- és közös hitelfelvételi csomagját. Az időzítés sokat elárul az összefüggések jellegéről.

Bámulatos, milyen hatékonysággal csapott le a belga rendőrség a gyülekezési jogot sértő, házibulizó 25 fős csoportra. Az a belga rendőrség, amely korábban radikális iszlamizmus miatt már elítélt bűnözők terrorcselekményeit sem tudja megakadályozni. És az is bámulatos, hogy a végletes tolerancia fővárosában milyen gyorsasággal szivárgott ki, hogy egy melegek által rendezett orgiáról volt szó, miközben az ilyen részleteteket a szivárványos sajtó rendszerint elhallgatja a nyilvánosság elől.

Mindezt csak azért érdemes kiemelni, mert Szájer Józsefet épp akkor „csípték nyakon”, amikor Magyarország és Lengyelország vétóval blokkolja az EU költségvetésének és újjáépítési alapjának elfogadását (ez persze nem mentesíti az alól, amit tett, de érdemi kontextusba helyezi az eseményeket).

   

Rendkívül fontos részlet, hogy ennek a csomagnak a része az is, hogy az EU tagállamai közös hitelt vesznek fel a pénzpiacról kötvénykibocsátás formájában. A közös adósság pedig hatalmas lökést adna az európai föderalista törekvéseknek.

Az összkép összehangolt támadásra utal

A tét tehát hatalmas, a magyar EP-képviselő botránya pedig nem véletlenül most pattant ki. A német soros elnökség már több mint egy hete tárgyal Magyarországgal és Lengyelországgal a vétó feloldásának feltételeiről. Közben a mainstream sajtó minden lehetséges eszközzel próbálja lejáratni a két ország politikusait. A legtöbb baloldali és liberális politikus elfogult nyilatkozatban nevezte zsarolónak a két országot. Szlovákiában Ivan Korčok külügyminiszter és Zuzana Čaputová lett Brüsszel szócsöve, ez utóbbi nemrég Věra Jourovával egyeztetett a vétóügy kapcsán.

November 30-án ismét összeült az Európai Parlament állampolgár-jogi szakbizottsága, a hírhedten elfogult LIBE. Több hónapos szünet után épp most látta elérkezettnek az időt a Budapest és Lengyelország elleni hetes cikkely szerinti eljárás megsürgetésére. És miközben Ivan Korčok Szlovákiában azt hangsúlyozta, hogy a jogállamisági feltételrendszernek semmi köze nincs az etikai elvekhez, a LIBE másfél órás videókonferenciájának nagy része mégis épp az LMBTIQ-jogok kérdését feszegette – magyar és lengyel viszonylatban is.

Az Európai Bizottság is kemény bírálatokat kapott a LIBE bizottságtól, amiért „nem történet előrelépés a hetes cikkely szerinti eljárás” ügyében, a „Bizottság túl keveset tesz, az Európai Tanács pedig egyáltalán semmit sem lép” az ügy előmozdítása érdekében. Mondanunk sem kell, hogy ezeket a véleményeket baloldali, liberális és „zöld” EP-képviselők fogalmazták meg.

Szájer után Deutsch

Egy nappal a LIBE ülése után robbant a Szájer-ügy, majd nem sokkal később szellőztette meg a Népszava, hogy az Európai Néppárt EP-frakciója Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kizárását kezdeményező aláírásgyűjtésbe kezdett. Az ok: egy gestapós megjegyzés. Az előzményekről elég annyi, hogy Manfred Weber az EPP frakcióvezetője a múlt héten azt találta mondani, hogy

„amennyiben az igazságszolgáltatás függetlensége és a média szabadsága is maradéktalanul megvalósul Magyarországon, a kormánynak nincs félnivalója a jogállamisági feltételrendszertől”

Deutsch erre reagálva mondta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva, hogy

„a Gestapo és az ÁVH is ugyanezt mondta: akinek nincs takargatnivalója, annak nincs félnivalója. De nagyon is jól emlékszünk arra, hogy a valóságban önkényes politikai döntések alapján bárkit, bármikor, bármiért meg lehetett büntetni. Már az is ijesztő, hogy a jogállamiság címszó köntösébe bújtatott elfogult, a kettős mércét rendszerszerűen alkalmazó eljárások az elmúlt években mindennapos gyakorlattá váltak az Európai Unióban”

Pilhál Tamás: Ha így futunk neki 2022-nek, nagy baj lesz

A szlovák liberálisok adóssága

Sajnos a helyzet az, hogy Brüsszel már régóta „a hangosabbnak és látszólag erősebbnek van igaza” elvet gyakorolja, változó sikerrel. A Szájer-ügy után azonban a magyar kommentátorok egy része már többet lát a vétóügynél. Magyarországon túl vannak a választási félidőn, és 2022-ben parlamenti választásokra kerül sor, a konzervatív oldal pedig a 2010 óta épített eredmények csorbulásától tart.

Ami a szlovákiai politikai megnyilvánulásokat illeti, van egy fontos mozzanata annak, hogy a liberális SaS EP-képviselői és a külügyminisztere is ugyanazt a szólamot fújva estek neki visegrádi partnereiknek. Mindannyian adósak Jozef Chovanec halálának felderítésével. A szlovák férfi 2018-ban súlyos rendőri túlkapás során vesztette életét egy belga reptér zárkájában. Ivan Korčok külügyminiszter kapta meg a feladatot, hogy eredményeket sajtoljon ki a belga hatóságokból, az EP-képviselők pedig ugyanezt vállalták fel egy teátrális sajtótájékoztatón.

Ám Korčok enyhén szólva is kesztyűs kézzel bánik a belgákkal. Arra tehát nem talált időt, hogy egy szlovák állampolgár halálának korrekt felderítése érdekében nyomás alá helyezze a felelősök politikai képviselőit, de jutott ideje arra, hogy minden szlovákiai fórumon elmondja, miért nem ért egyet Budapesttel és Varsóval, és miért van igaza Brüsszelnek a jogállamisági vitában…

Körkép.sk