Ki állhat a politikai hátszelű razziák mögött Kárpátalján? – akad néhány forgatókönyv

Nyitókép forrása: 3szek.ro

Nagyon eldurvulhat a helyzet Kárpátalján. Nem csak politikai célú megfélemlítésről van szó, hanem arról is, hogy az aljas érdekérvényesítési módszerek miatt radikális magyarellenes csoportok kapnak vérszemet. Hogy pontosan mi motiválja a szereplőket és milyen érdekek állnak a háttérben, elképesztően nehéz megállapítani. Van azonban néhány nagyon érdekes lehetőség, amely megyei szintű és nemzetközi politikai játszmákat sejtet.

Hétfőn reggel ukrán biztonsági szolgálatos (SZBU) kommandósok jelentek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökénél, Brenzovics Lászlónál. Az egyértelműen demonstratív jelleggel teljes harci öltözetben megjelent kommandósok házkutatást tartottak Brenzovics lakhelyén és a hozzá kötődő szervezeteknél, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskolán, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központban, valamint a KMKSZ székházában.

A magyar szervezetek jogi képviseletét ellátó csoport elmondása szerint a kommandósok nem kerestek és nem kértek konkrét dokumentumokat, és senkit nem vontak felelősségre a helyszínen, ami arra utal, hogy politikai megrendelésre valósult meg a razzia. Ezt támasztja alá az is, hogy a házkutatási engedélyt a Zsovtnevi kerületi bíróság állította ki Zaporizzsja megyében, pedig Brenzovics kárpátaljai lakos – a kárpátaljai bíróságnak kellett volna kiállítania a házkutatási engedélyt.

   

Magyar himnusz, mint elterelés

Aligha tévednek azok, akik gondosan eltervezett megfélemlítő akcióként emlegetik a történteket. A razziával szinte egyidőben került elő egy felvétel, amelyen a Kárpátalja megyében található Szörte Község Önkormányzatának megválasztott képviselői (állítólag) a magyar himnuszt éneklik. Még ha igaz is a himnuszéneklés, az minden bizonnyal bő egy héttel a razzia előtt történt az alakuló ülésen.

Az eddigi információk szerint egy választáson kudarcot valló jelölt hozzátartozója készítette és szivárogtatta ki a felvételt, az időzítés pedig tökéletesen illeszkedett a razziához. Nem mellesleg, a felvételről az már lemaradt, hogy az ülés végén az ukrán himnusz is felcsendült.

A hatás nem maradt el. Az ukrán sajtót nem a kétes körülmények között zajló házkutatási akció foglalkoztatta, hanem az, hogy egy kistelepülésen magyar himnuszt énekeltek a megválasztott képviselők. De ez csak a jéghegy csúcsa.

Radikálisok

A razzia napján még bármilyen érdemi információ közzététele előtt a madyar.info magyarellenes oldal bedobta az éterbe, hogy Brenzovics ellen autonómiatörekvések és hazaárulás miatt indult eljárás, és az SZBU-nak „megdönthetetlen bizonyítékai” vannak.

A Zaporizzsjei bíróság egy korábbi szeparatizmus-vádra hivatkozva rendelt el házkutatási akciót az említett helyeken, és a „határok erőszakos megváltoztatására” és az „állammal szembeni károkozásra” kerestek bizonyítékot az SZBU emberei. Végül „szomszédos ország állami hivatalainak támogatásával történő Ukrajna elleni tevékenységgel” is megemlítették egy közleményben, a szokásos „ukrán belügyekbe való beavatkozás” gyanúját is belengetve.

Hogy milyen „bizonyítékokat” foglaltak az állítólagos államellenes tevékenység kapcsán, ide kattintva tekinthető meg. 

Néhány nappal a házkutatások előtt egy Jobb Szektor nevű radikális szervezet egyik aktivistája videóban fenyegette meg a kárpátaljai magyarságot, és nem hagyta ki belőle a magyarok gyermekeit sem.

„Ukrán földön éltek, mind tudjuk, kik vagytok. (…) Tudjuk, hol dolgoztok, hol éltek, hol élnek a gyermekeitek”

fogalmazott az aktivista, majd ultimátumot adott a magyaroknak, hogy mondjanak le az autonómia reményeiről, vagy eljönnek „a magyarok gyermekeiért”.

A felvételt elítélte az Ukrán Nemzeti Rendőrség vezetője, Ihor Klimenko, és személyesen jelentette be, hogy büntetőeljárás indult az ügyben.

Ki mozgatja a szálakat?

Abban szinte minden kárpátaljai politikai erő egyetért, hogy politikai indokok húzódnak meg a razzia és a magyarellenes fellépések hátterében. Azt azonban senki sem meri egyértelműen kijelenteni, hogy pontosan mely erők mozgathatják a szálakat. Merthogy jelöltekből akad néhány.

A hírek szerint a KMKSZ egy nappal a razzia előtt utasította el Volodimir Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája koalíciós ajánlatát a Kárpátaljai Megyei Tanácsban. Márpedig a KMKSZ nélkül egyik oldal sem tud koalíciót létrehozni. A koalíciós ajánlatot egyébként Julija Timosenko Batykivscsina nevű pártja sem fogadta el.

Ugyan adja magát egy olyan forgatókönyv, ahol a hatalmon lévő Nép Szolgája visszaélve hatalmával elsöpri a magyar pártot az elutasító válasz miatt. Csakhogy ezzel a verzióval több gond is van: a KMKSZ elsöprésével keresztet lehet majd vetni a koalícióra. Ráadásul egy olyan koalíció hiúsul meg, amely elmozdítaná a holtpontról az ukrán-magyar viszonyt. Épp ezért érdemes megnézni más elméleteket is.

Porosenko még mindig aktív lehet

Egy másik forgatókönyv Petro Porosenko volt államfőt sejti a háttérben, pontosabban az ő egyik hűséges követőjét, Olekszij Petrov kárpátaljai kormányzót. Porosenko regnálása alatt Petrov volt az elhárítás vezetője, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik az SZBU-n belül. E forgatókönyv szerint Porosenko nemzetközi botrányba akarja keverni Ukrajnát és végletekig akarja rontani az ukrán-magyar kapcsolatokat, etnikai alapokon nyugvó belpolitikai válság előidézése mellett (nem ez lenne egyébként az első alkalom). A belpolitikai hozadékokon túl Porosenko sikerrel akadályozná meg a Nép Szolgája sikeres koalíció-alkotását Kárpátalja megyében, ahol a Porosenko pártját a KMKSZ két mandátummal (6:8) megverte a választásokon.

Persze azt sem szabad kihagyni a történetből, hogy Petrovot nagyjából egy hete menesztették a kormányzói funkciójából, és szinte rögtön ki is jelölték utódját.

Szóval potenciális elkövetőkből és érdekeltekből van bőven. Barta József, a KMKSZ alelnöke aligha tévedett, mikor a razzia kapcsán kijelentette, hogy több információra és időre van szükség a teljes és valós kép kialakításához.

Körkép.sk