Nyitókép forrása: twitter.com

 

Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter szerint az elmúlt hetekben korrupció miatt letartóztatott bírók, ügyészek, ügyvédek, rendőrök és rendőri csúcsvezetők ügye NEM tartozik a jogállamiság kérdéséhez, ezért nem is kell attól tartani, hogy az EU eljárást indít miatta, hiszen „ennek a kormánynak ott van a DNS-ében” a korrupció elleni harc.

 

Nem meglepő, hogy Korčok péntek délután Szlovákia leghallgatottabb rádiójában szerepelt. Nagyon úgy tűnt, hogy azzal a konkrét céllal érkezett a stúdióba, hogy bedobja a szlovák közbeszédbe a lengyeleknek adott legutóbbi uniós ajánlatot. Az arról szólna, hogy a feltételrendszer vitatott fogalmainak jogi konkretizálásáért cserébe a lengyelek kihátrálnának a vétóból.

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az ajánlat elfogadásának lehetőségét nem Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő jelentette be, hanem a kisebbik kormánypárt, az Egyetértés Párt elnöke és miniszterelnök-helyettese, Jaroslaw Cowin, aki egykor Donald Tusk szekerét tolta.

 

 hirdetes_810x300  

Vétóügy: Érdemi biztosítékért cserébe Lengyelország kész feladni a vétóját

 

Ha ez nem jogállami kérdés, akkor vajon mi az?

 

Ami a szlovák külügyminiszter enyhén szólva is ellentmondásos kijelentését illeti, a műsor egészében rendkívül jól megértették egymást a műsorvezetővel, Braňo Závodskýval, aki még a Korčoktól kapott leghomályosabb válaszra is magától értetődő helyesléssel és bólogatással reagált. Egy ponton azonban akaratlanul is sarokba szorította a külügyminisztert. Feltette ugyanis Szlovákia számára a legfontosabb kérdést a jogállamisági vita kapcsán:

 

Nem mondhatja-e Magyarország vagy Lengyelország, miért őket vegzálják, ha nem nekik, hanem például Szlovákiának vannak gondjai a jogállamisággal, hiszen szlovák bírókat, rendőröket, rendőri csúcsvezetőket és ügyészeket tartóztattak le az elmúlt hetekben.

 

Mire Korčok válasza a következő volt.

 

„Pontosan ez a példa magyarázza, hogy az a feltételrendszer, amelyet blokkoltak, egyszerűen ezekkel a dolgokkal nem függ össze. Tudja, a feltételrendszernek még a nevében sem szerepel a jogállamiság, mert szó szerint az EU pénzügyi érdekeinek védelmi mechanizmusára nevezték át. Ez a mechanizmus az uniós források parttalan szétlopásának megakadályozásáról szól”

 

mondta a külügyminiszter, hogy az átnevezéssel kulisszatitkot árult el.

 

Mi állhat az elszólás hátterében?

 

Korčok tehát, hogy elkerülje annak nyilvánvaló beismerését, miszerint saját országa ellen a Visegrádi Négyek rovására is kampányolt az elmúlt napokban, élőadásban kijelentette, hogy a tucatnyi korrupt bíró, rendőr és ügyész nem jogállamisági kérdés. Nehéz elképzelni, hogy ha ez nem jogállamisági probléma, akkor vajon mi az.

 

Arról nem is beszélve, hogy a jogállamisági klauzula átnevezése az EU pénzügyi érdekeinek védelmére, (ha egyáltalán igaz ez az állítása) nem újkeletű dolog. Eredetileg ugyanis ebben egyeztek meg a tagállamok a júliusi uniós csúcson (Magyarország és Lengyelország támogatásával!), majd ezt módosította egyoldalúan az EP és a Fukar négyek nyomására a német soros elnökség kemény jogállamisági feltételrendszerre.

 

Hozzátesszük, ha igaz Korčok állítása, hogy átnevezik és tartalmában is a korrupció elleni harcra korlátozzák a feltételrendszert, az a júliusi EU-csúcs eredményéhez való visszatérést és Budapest illetve Varsó megkérdőjelezhetetlen győzelmét jelentené.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.