Győzött a magyar-lengyel szövetség a vétóügyben

Nyitókép forrása: euractiv.com

Bekerültek az uniós megállapodás végső verziójába a magyar és lengyel követelések – adta hírül több magyarországi médiaorgánum. Ezzel véget érhet a hetek óta húzódó vétó-, jogállamisági- és költségvetési vita. A hírek szerint az EU soros elnökségét ellátó Németország elfogadta Budapest és Varsó javaslatait.

Ezek alapján csak a tagállamok identitásának és szuverenitásának tiszteletben tartásával lehet alkalmazni jogállamisági feltételrendszert. Más szavakkal: Budapest és Varsó az uniós csúcs előtti nap számára elfogadható és győzelmet jelentő politikai garanciákat harcolt ki.

Az eddig napvilágot látott információk szerint a jogállamisági klauzula végül az „EU költségvetésének védelmét látja el a csalással, korrupcióval és az összeférhetetlenségi ügyekkel szemben”. Ez visszatérést jelent az eredeti, júliusi uniós csúcson elfogadottakhoz.

   

Az is bekerült a szövegezésbe, hogy a jogállamiság elveinek megsértése nem elégséges a mechanizmus elindítására – tehát csak politikai-értékrendi motivációból egyik tagállam sem zsarolható meg.

A Mandiner.hu közlése szerint nem általános hiányosságok, hanem konkrét jogsértések esetén alkalmazható majd a jogállamisági feltételrendszer – a jogsértések konkrét listát képeznek, elvileg nem lehet majd belemagyarázni különböző tisztázatlan elvi értelmezéseket, például a család contra gender, migráció contra bevándorlásellenesség kérdések esetén.

A szövegezésbe állítólag bekerült egy vészfékmechanizmus is, amely a Bizottság által beterjesztett, tagállam elleni szankciós javaslatot az Európai Tanács elé viszi, ahol egyhangú szavazásra van szükség annak elfogadásához.

A jogállamisági klauzula ráadásul mindaddig nem lép életbe, amíg az Európai Bíróság meg nem vizsgálta a jogszerűségét – ehhez a hírek szerint legalább két évre van szükség.

Körkép.sk