Nyitókép forrása: politico.eu
A magyar és lengyel javaslat széleskörű elfogadására számít a Politico brüsszeli (balliberális) hírportál. A lap megfogalmazásában Magyarországnak és Lengyelországnak sikerült elhárítania az uniós források elvesztésének esélyét, de csak ideiglenesen.
A Politico tehát továbbra is elfogult, de a cikk már olyan kijelentéseket is tartalmaz, ami korábban a mainstream mediában nem jelent meg.
Például „kompromisszumként” és nem zsarolásként írnak a magyar-lengyel javaslatról, amely áttöürést hozhat a csütörtökön kezdődő uniós csúcson, és elmozdíthatja a holtpontról a költségvetési vitát.
A Politico saját forrásaira hivatkozva úgy értékeli, hogy az Európai Parlamentbnen is széleskörű támogatást nyerhet a kompromisszum, még azok körében is, akik a leghangosabban támadták eddig Budapestet és Varsót.
Még érdekesebb, hogy a lap először írt úgy a jogállamisági mechanizmusról, mint ami az uniós költségvetési érdekek védelméről szólt, a demokratikus és jogállamisági (senki által nem definiált, ezért visszaélésre alkalmas) alapelvek beillesztését pedig már csak kulcsfontosságú, de szimbolikus gesztusként értelmezi, amelyek fontosak „a blokk demokratikus visszaesése elleni küzdelemben”.
Az Európpai Bíróság következik
Itt érdemes kitérni, hogy mit is jelent a demokratikus visszaesés a mainstream szemében: azt, amikor nem balliberális, vagy legalább szocdem/munkás pártok dominálnak egy országban. Ez a felfogás magában hordozza a kettős mérce és a politikai színezettől függő döntéseket az EU-ban. Sőt, nem tűnnek alaptalannak a belpolitikába való beavatkozástól tartó kijelentések sem.
A Politico megerősítette azt, amiről a magyarországi sajtóban már szerda este írtak, miszerint mindaddig hatályon kívül marad a jogállamisági klauzula, ameddig az Európai Bíróság meg nem állapítja annak jogszerűségét. Ez a gyakorlatban elvileg azt jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország keresetet nyújt be a bírósághoz, amely legkorábban egy év múlva hoz majd döntést.
Az alku tartalmazza azt a tételmondatot is, amely rögzíti, hogy „az Európai Tanács közös álláspont kialakítására törekszik”, ha egy szankcióval sújtott ország az ügyének megvitatását kéri.
Kinek a győzelme?
A Politico szerint a mostani kompromisszum „csak látszólag” jelenti Budapest és Varsó győzelmét, mert hónapokra, évekre is elodázza a klauzula hatályba kerülését, de az elvrendszert nem írták át, így Magyarországnak és Lengyelországnak a lap szerint „nem sikerült szétválasztani az uniós pénz megszerzését és a jogállamisági feltételrendszert”.
A Politico állítása kétséges, ennek ellenkezőjéről is jelentek meg hírek tegnap este óta. Az is vita tárgya lehet, hogy a jelenlegi alku meddig marad fenn. Újabb manipuláció az Európai Parlament és tagállamok részéről mégsem várható, vagy legalábbis nem valószínű. Ha Budapest és Varsó fel is oldja a vétót, és ezután valakik megpróbálnák felrúgni az alkut, újabb patthelyzet alakulhat ki. A jövő héten ugyanis újabb fontos szavazás lesz a közös kötvénykibocsátási csomagról, amit aligha akarnak kockára tenni a magyar álláspontot támadók.
A tét nagy. Ha mindenki betartja az új alku rá eső részét, akkor még az idén meghozható minden szükséges döntés ahhoz, hogy a jövő év elején indulhasson az újjáépítési alap és az MFF keretének merítése is.
A Magyar Nemzet közölte a magyar-lengyel-német kompromisszum kulcstételeit
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
