Csongor
  • HUF: 359.31
  • USD: 1.20
  • 3 °C
  • 13 °C
Mindennapjaink

Nem a németek, hanem Orbán és Kaczyński mondták tollba a vétókompromisszumot

Ma már azt is tudni, hogy a jogállamisági klauzulával szemben jogi aggályok is felmerültek az EU legfelsőbb szintjein

Nyitókép forrása: 24.hu

 

Magyarország és Lengyelország között született meg az uniós vétóvita kompromisszuma, tehát nem Angela Merkel német kancellár, hanem Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczyński lengyel kormányfő-helyettes diktálták az áttörést hozó megállapodást. Hab a tortán, hogy az egész jogállamisági feltételrendszerrel szemben állítólag már törvényességi kifogások is megfogalmazódtak az EU legfelsőbb köreiben.

 

Ezek az információk kisebb arculcsapással érhettek fel azon kommentátorok számára, akik terjedelmes írásokban magyarázták, hogy nem Orbán és Morawiecki, hanem Merkel győzött, vagy hogy a kompromisszum Merkel és Morawiecki között köttetett, Orbán nélkül.

 

A magyar kormánnyal szemben pozitív elfogultsággal egyáltalán nem vádolható Portfólió.hu ugyanis már a vétómegállapodás születésekor jelezte, hogy az alkut vélhetően nem a német soros elnökség tette az asztalra, hanem nagyobb részt Orbán, kisebbrészt a lengyel kormány diktálta. Ezt Jaroslaw Kaczyński lengyel kormányfő-helyettes (a regnáló PiS pártelnöke) pénteki interjújában elhangzott nyilatkozatai is megerősítették.

 

A Portfólió pedig egyenesen azt a következtetést vonta le a történtekből, hogy „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert”.

 

“Jogtalan” jogállamiság?

 

A megállapodás megszületésével és jóváhagyásával véget értek az pofátlanul elfogult és a végletekig sarkító közlések is a mainstream sajtóban, legalábbis értelmezhető elemzések is megjelentek a témában. A Bruxinfo például részletesen beszámolt a kompromisszum elfogadásának koreográfiájáról. Ahogy arról is, hogy az EU legfelsőbb szintjén is felmerültek jogi aggodalmak a jogállamisági feltételrendszer alkalmazhatóságát illetően. Leginkább azért, mert duplikálná a hetes cikkely szerinti eljárás, megkerülve a vétójogot.

 

A érdekelt felek egyszerre akarták megoldani a jogi aggályok és a vétóprobléma kérdését, ezért kifejezetten nyitottak voltak a magyar és lengyel perspektívákra. Persze, mint kiderült, a németek attól tartottak, hogy Budapest és Varsó a jövő évre halasztaná a döntést, amikor már nem Berlin, hanem Lisszabon látja el a soros elnöki posztot. Ennek elkerülése érdekében már több nappal ezelőtt Charles Michel, az Európai Tanács elnökének oldalán közös sajtótájékoztatóján megjelent a portugál miniszterelnök, Antonio Costa, hogy jelezze, Portugáliának nincs B-terve a kérdésben.

 

Magyarul: Portugáliával sem mennek többre a magyarok és a lengyelek, mint Németországgal.

 

Fontos részlet, hogy a főleg a magyar fél által tollba mondott, négyoldalas kiegészítő, módosító és pontosító csatolmányt az Európai Tanács Jogi Szolgálata is teljesen rendben találta.

 

Mindenkinek megvolt a maga érdeke

 

Mindenesetre azt is érdemes leszögezni, hogy ha csak két országnak lett volna problémája a jogállamisági klauzulával, akkor aligha született volna megállapodás. Vagy, ha másfelől közelítjük meg a kérdést, valószínű, hogy kisebb volt a súlya a jogállamiság kérdésének, mint azt az érintettek mutatták, és egyesek a jogállamisági vita mögé bújva próbálták saját érdekeiket érvényesíteni.

 

Például ott volt a Fukar Négyek (Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria), amely újra akarta nyitni az újjáépítési alap pénzügyi elosztását. És az Európai Parlament, amely amellett, hogy 39 milliárddal nagyobb költségvetést követelt a számára fontos programokra, nagyobb hatáskört és befolyást akart elérni a tagállamok és az Európai Tanács rovására. És ott volt az Európai Bizottság, amely az EP szövetségeseként több fronton is igyekszik eltörölni a tagállami vétó jogát, és helyére a minősített többség intézményét helyezni.

 

Hogy valójában mekkorát nyomott a latban a jogállamiság, az ki fog derülni egy-két év múlva, amikor az Európai Bíróság véleményt mond a rendszerről, és az végül a gyakorlatba is átkerül.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 10 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket