Nyitókép forrása: bbc.com

 

Az elmúlt öt évben 12 új fajt fedeztek fel a kutatók az Atlanti-óceán mélyén. Vannak köztük puhatestűek, korallok, és más felettébb érdekes élőlény, amelyek a mélység miatt eddig elkerülték a kutatók figyelmét. Közös jellemzőjük, hogy mindegyikőjüket a kihalás szélére sodorhatja az éghajlatváltozás.

 

Az Atlanti-óceán mélyén egy kutatócsapat egészen pontosan 35 még nem azonosított élőlényről készített feljegyzést, ebből 12 biztosan új fajnak számít, a többi pedig potenciális akár új faj is lehet.

 

A kutatás során azonban más érdekességeket is feltárt a kutatócsoport, különösen az éghajlatváltozás óceánokra gyakorolt hatása kapcsán. A felmelegedés miatt az óceánoknak sokkal több szén-dioxidot kell elnyelniük, ami savasabbá teszi a vizet. A jelenség nem új, a korallzátonyok pusztulásának okaként már jó ideje emlegetik a folyamatot.

 

 hirdetes_810x300  
Mélytengeri városok

 

A mostani eredmények alapján azonban a kutatócsoport úgy véli, hogy a savasodás és túlhalászat fokozódása miatt az évszázad végéig drasztikus csökkenni fog a tengeri élővilágélettere és változatossága. Vagyis egyre kisebb helyen egyre kevesebb éli majd túl a környezeti változásokat.

 

A csapat a Portugáliához tartozó Azori-szigeteknél felfedezett egy melegvízű tengerfenéken működő vízforrást. Ez az úgynevezett hidrotermikus szellőzőnyílás, amely „magas biológiai termelékenységgel bíró hely”, lényegében egy biológiai kút, amely egy egész, komplex tengeri flórát és faunát hoz létre maga körül.

 

„Egész közösségeket találtunk, a hely tele van tengeri szivacsokkal, mély óceánkorallokkal, amelyek gyakorlatilag mélytengeri városokként működnek, ide rejtőznek el, táplálkoznak és ívnak a halak. Ha ezek a városok a felmelegedés miatt megsemmisülnének, akkor egy egész ökoszisztéma vész el a jövő generáció számára”

 

fogalmazott George Wolff, a Liverpool-i Egyetem óceán-kémikusa, aki szintén részt vett a kutatásban. Társai az Atlanti-óceánon partvidékkel rendelkező 13 ország közül kerültek ki, vannak köztük biológusok, kémikusok és fizikusok is. Munkájuk során más érdekességekre is felfigyeltek.

 

Az Epizoanthus martinsae 400 méter mélyen él a fekete korallokon. Forrás: BBC.com

 

Lassulnak az áramlatok

 

Az óceáni áramlatok és a maradványok leülepedésének vizsgálata során kiderült, hogy az Atlanti-óceán északi részén haladó főbb áramlatok drasztikusan lelassultak.

 

Ennek a tudósok nehezen belátható következményei lesznek, de azt már most látni lehet, hogy a tengeri ökoszisztémák közti kapcsolatok csökkennek. Az áramlatok ugyanis autópályaként működnek, amelyek összekötik az óceán különböző pontjait a nyílt és mély vízzel.

 

A csapat egyik tagja, Armstrong professzor szerint a növekvő globális népesség, szennyezés és a túlhalászat hatásainak kutatása rendkívül fontos terület, amelyen ráadásul elég hiányosak az ismereteink.

 

„Az óceán nem végtelen erőforrás. Megérteni és megőrizni azt, amire a jövőben szükségünk lesz, elképesztően nehéz feladat.”

 

fogalmazott

 

A Microporella funbio egy korallfajta, amelyet Spanyolország partjainál, egy tengerfenéki iszapvulkán közelében fedeztek fel. Forrás: BBC.com

 

Körkép.sk, BBC.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.