Globális körkép – Mit hozhat magával a 2021-es év?

Nyitókép forrása: thenewsroom.it

Mit hoz magával a 2021-es év a világban? Bár botor dolog lenne jóslatokba bocsátkozni, vannak olyan események, amelyek szükségszerűen bekövetkeznek. Ilyen például a német szövetségi választás, amely már Merkel nélkül valósul meg. Aligha valószínű, hogy nem folytatódik a jogállamisági vita, és az autóipar átalakulásának folytatása is borítékolható. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a közösségi média új trendjéről, illetve néhány balliberális illúziót Joe Biden amerikai elnök kormányzásának hozadékairól is.

Koronavírus 2021-ben?

Nem kérdés, hogy a járvány az idei évben is velünk marad. A vakcinázás várhatóan az év nagy részében még zajlani fog, és csak a gyakorlat árulja majd el, mennyire is voltak hatékonyak az oltóanyagok. Ezt nem a bizalmatlanság mondatja velünk, sokkal inkább az olyan körülmények, mint az új koronavírus-variáns megjelenése, illetve, hogy a világ egyes régiói elég különböző mértékben férnek hozzá a vakcinához (a pandémia letörése nem pusztán Nyugat-Európa és az USA „meggyógyítása”). Röviden: 2021-ben is viselünk maszkokat, esetleg kesztyűket. Egyre több szó esik a harmadik hullámról, ami még a széles néprétegek tömeges oltásának megkezdése előtt ideérhet. De már látni a fényt az alagút végén.

Autóipar

   

A szlovák gazdaság számára kulcskérdés lesz az autóipari trendek alakulása. Itt az elemzések négy fő tényezőt emelnek ki a 2021-es évre:

• szerkezetátalakítások és csődök – lesz, aki ezt a válságot nem éli túl, és lesznek nagy fúziók is. Ez utóbbira lehet példa a PSA csoport és a Fiat Chrysler egyesülése, amivel Stellantis néven a világ egyik legnagyobb autógyártója jöhet létre.
• Állami ösztönzők autógyártásra – csak halkan jegyezzük meg, hogy manapság gyakran lehet olyan érzésünk, mintha az autógyárak állami támogatás nélkül már semmit sem tudnának csinálni, az elképesztő éves forgalmak ellenére sem. Az elektromos autókra való áttérést sem tisztán piaci viszonyok között képzelik el, hanem állami támogatással. Persze, nem véletlenül: az elektromos autók viszonylag drágák, állami támogatás nélkül a gyártóknak saját hagyományos motorral felszerelt modelljeikkel kellene árversenyt folytatni.
• Kína-USA feszültség – a kereskedelmi háború folytatódni fog. Az Egyesült Államok továbbra is veszélyeztetve érzi majd érdekeit a Csendes-óceánon, Kína pedig továbbra sem hagy majd fel középhatalmi ambícióival. Ez korlátozza majd a kínai piachoz való hozzáférést. Az EU azonban igen óvatosan kommunikál Kínáról és Kínával, igyekszik nem kihúzni a gyufát egyik legfontosabb célpiacánál.
• Digitalizáció – otthonról végzett munka után az autót is otthonról rendelhetjük meg. A koronavírus-járvány tavaly áprilisban történetesen azért vágta vissza az autóeladásokat 80 százalékkal, mert a szalonoknak be kellett zárniuk. A szakik azonban már új online megoldásokon dolgoznak, hogy növeljék az internetes rendelések számát. Persze, nem ez nem helyettesítheti az új autó helyszíni látványát, az új kárpit illatát, vagy a próbakörön tapasztalt vezetési élményt. A kereskedők azt tervezik, hogy az összes rendelés 10 százaléka érkezhet majd online.

Skót referendum? 

Nehéz kérdés, egyáltalán nem biztos, hogy lesz skót referendum a függetlenségről. Az azonban biztos, hogy a Brexit ellenes érvekkel táplált skót függetlenségi politika komoly feszültség forrása lesz Nagy-Britanniában. Jelenleg ha nem is annyira elképzelhetetlen egy függetlenségi népszavazás megszervezése, az már sokkal valószínűtlenebbnek tűnik, hogy az igenek győzelme esetén függetlenségre váltanák annak eredményét. A Brexit miatt azonban Londont nem érdekli, ha csak opportunista alkupozícióra hajt a skót Sturgeon-kabinet, az ő elsődleges stratégiája az lesz, hogy stabilizálja helyzetét a pénzpiacon és a nemzetközi politikában  a Brexit után. A skótok ezt veszélyeztetik, ezért az angolok mindent elkövetnek majd, hogy megakadályozzák a népszavazást.

Németország Merkel nélkül? 

Idén német szövetségi választásokra kerül sor, amelynek az egyik legfontosabb sajátossága, hogy Angela Merkel már nem lesz ott a versenyzők között. Helyére a CDU élén várható Armin Laschet kerül, persze érhet minket még meglepetés. Sokan szívesen látnák (főleg Brüsszelben) a német Zöldeket a következő kormánykoalícióban. Sokat lendítene az esélyeiken, ha a CSU bajor tartományi miniszterelnöke oszthatná a lapokat a jobboldalon, aki több területen is rokonszenvezik a Zöldekkel (értsd: lenyúlja a politikai témáit).

Jogállamisági vita

A jogállamisági vita várhatóan folytatódni fog, még ha nem is lesz olyan kiélezett, mint korábban. Az előttünk álló évben egy sor éles nyilatkozatra számíthatunk, amivel a közép-európai tagállamokat támadják majd, különösen Magyarországot és Lengyelországot. És ez mindaddig így is marad, míg egyesek így próbálják befolyásolni az uniós források elosztásának menetét (pl. Fukar Négyek). A jogállamisági vitában alulmaradó Európai Parlament újabban az Európai Bizottság vezetőségét próbálja sarokba szorítani – ők ugyanis a parlamentnek tartoznak felelősséggel, és erre jelzésétékkel emlékeztették is őket (belengetve a visszahívás lehetőségét is). Ezzel kapcsolatban várhatóan több fejlemény várható majd akkor, ha elkezdődik a közös kötvénykibocsátás szabályainak ratifikálása az egyes nemzeti parlamentekben.

Biden a béna kacsa? 

Az új amerikai elnök potenciálja attól függ, honnan nézzük. Ha a mainstream baloldali sajtó mércéjét vesszük alapul, akkor a migráció felkarolásával, az nemzetek feletti intézmények piedesztálra emelésével, a klímavédelmi célok bevállalásával, az iráni atomalku helyreállításával és a mexikói határ mentén épített fal lebontásával teljes sikert arathat. Eltekintve ezektől, az USA-nak nagyobb gondjai is vannak. Bidennek meg kell oldania azt a dilemmát, amit már Trumpnak sem sikerült: kezelni a járványt a gazdaság romba döntése nélkül. Neki lesz vakcinája, ami Trumpnak nem volt, de a társadalmi hangulat ettől még újra izzásba kezdhet.

Ezentúl, Kína továbbra is rivális és nem partner lesz az USA számára, ami miatt többet fog elvárni csendes-óceáni szövetségeseivel szemben. Ahogy az európai NATO-tagoktól is Oroszországgal szemben. Más szavakkal, Biden sem dicsérheti meg Merkelt és Németországot azért, hogy kiszolgáltatja Lengyelországot az orosz gázfegyvernek. És még nem beszéltünk az ukrán válságról, vagy az amerikai katonák kivonulásáról – ez utóbbira ugyanis nem pártfüggő lépés volt.

Szóval igen, Bidennek nagyon nehéz döntéseket kell meghoznia, amelyek miatt ellentmondásos retorikára kényszerül és akár béna kacsa hatását is keltheti – még ha a baloldali sajtó el is mondhatja, hogy az USA bevállalta az 50 évre előre szóló klímavédelmi célokat.

Közösségi háló – profilok helyett közösségek

A Forbes hasábjain jelent meg egy érdekes írás a közösségi média kilátásairól, amely az egy személy -> egy profil modellen alapuló közösségek helyett egy olyan koncepciót vázolt fel, ahol a profilok mögött egész csoportok, közösségek lennének.

Az egyéni profil alapján működő rendszer a követők és kedvelések gyűjtésére ösztönöz, ez viszont torzít is: a felhasználók a cél érdekében nem önmaguk igazi arcát mutatják. Az új elképzelés szerint egyes tech vállalatok az egyéni profilok fejlesztéséről áttérnek majd a csoportok, közösségek fejlesztésére. Ezeken belül ugyanis  nem a felszínes tökéletesség-látszatot jutalmazzák, hanem a hitelességet, eredetiséget.

Más szavakkal, ahelyett, hogy a profilunk minősége miatt szorongnánk, egy egész közösség támogatását élvezhetjük, az alaptalan önbizalmat felváltja a magabiztosság, az ítélkezést pedig az együttérzés. Az egész lényege az lenne, hogy a profilok közti verseny ne zúzza szét az emberi kapcsolatokat, amelyre az egész közösségi hálónak épülnie kell.

Hogy ez a gyakorlatban hogyan néz majd ki, azt nehéz most megmondani. De a koncepció ettől még figyelemreméltó.

Home office? 

Egy felmérés szerint a koronavírus-járvány legyőzése után nem terjedne el olyan méretekben az otthoni munkavégzés, mint amennyire sokan számítanak. Bár az európai irodai alkalmazottak többsége legalább egy napot a héten otthonról dolgozna, szintén a többségük mondja azt is, hogy legalább három napot a munkahelyi irodájában töltene. Mindössze 11-14 százalékuk maradna otthon szívesen teljes munkaidőben. Tegyük hozzá, az irodai alkalmazottak egy része bizonyos üzletik kapcsolatok fenntartásából és ápolásából (is) él, és ezt otthonról nehéz elvégezni.

Körkép.sk