Nyitókép forrása: cnbc.com
A 2019 év végén Kínában azonosított SARS-CoV-2 névre elkeresztelt koronavírus az azóta eltelt bő egy évben rengeteg kisebb mutáción ment keresztül. Ez a vírusoknál teljesen megszokott dolog. A kutatókat és a járványszakértőket általában a vírus nagyobb, jelentősebb változásai aggasztják, amiből az utóbbi időben több is megjelent. Mutatjuk, amit eddig tudni lehet.
Dél-Anglia és Dél-Afrika után egyre valószínűbb, hogy az Egyesült Államokban is mutáció jelent, bár ott ezt még nem erősítették meg. Illetve ott van Japán, ahol az új variánst a minap azonosították. Ez utóbbi eset érdekessége, hogy a Japánban kimutatott mutálódott kórokozót négy, Brazíliából hazatérő állampolgár szervezetében mutatták ki.
Általánosságban elmondható, hogy a kutatók elsősorban a vírus „tüskefehérjéinek” változása miatt aggódnak. A vírus ezzel nyitja fel a sejteket, és oltja baléjük saját DNS-ét, sokszorozva magát. A tüskefehérjében végbemenő mutáció miatt sokkal fertőzőbb a dél-angliai variáns is. A vakcinák lényegében ennek a fehérjének a felismerésére tanítják meg a szervezet immunrendszerét. Ha túl sokat változik a tüskefehérje, a vakcinák jó esetben csökkent hatékonyságúvá, rossz esetben haszontalanokká válnak.
A dél-angliai mutáció
Az Angliában, Nagy-Britanniában, majd egész Európában nagy riadalmat keltő angol mutációt először szeptemberben azonosították egy Kent városában élő személynél. A vírustörzset az Egészségügyi Világszervezet először VOC 202012/01 néven jegyezte fel december 14-én. A VOC azt jelenti, „variant of concerns”, vagyis aggodalomra okot adó. A 202012/01 pedig arra utal, hogy ez volt a 2020-as év 12. hónapjának első feljegyzett mutációja.
Azóta Kent-mutációként és B.1.1.7 variánsként is emlegetik a sajtóban. Legfontosabb jellemezője, hogy akár 70 százalékkal fertőzőképesebb lehet az eredeti változatnál, így gyorsan átveszi annak helyét. Agresszívebben emeli a reprodukciós rátát is Európában, becslések szerint 0,39 és 0,93 közötti értékkel – vagyis, mi ma Szlovákiában 1,0, az az új variáns szétterjedésével legalább a harmadával nagyobb lesz.
A pesszimista becslések pedig jórészt jogosnak bizonyultak. Az új mutáció Nagy-Britanniában az új esetek számának elképesztő emelkedését váltotta ki. A szigetországban lényegében december 28. óta minden nap 50 ezer felett jár a napi új fertőzöttek statisztikája.
Azt egyelőre a kutatók sem tudják pontosan megmondani, honnan származik a mutáció, az egyik gyanú szerint egy legyengült immunrendszerű, vélhetően krónikus betegségben szenvedő betegnél alakult ki először.
A dél-afrikai változat
Szintén nagy riadalmat keltett, annak ellenére, hogy Dél-Afrika nem épp a szomszédban van. Csakhogy Dél-Afrika és Nagy-Britannia között szoros kereskedelmi kapcsolatok vannak, sokan utaznak az egyik országból a másikba, így a britek új mutáció nyomása alá kerültek – másodszor is.
Ezt a típust december 18-án vették lajstromba és villámgyorsan uralkodó vírustörzsé vált Kelet-Fokföldön, Nyugat-Fokföldön és KwaZulu-Natalban. Ez a változat a tüskefehérjében mutálódott, a változás hivatalos neve N501Y, ezért a vírustörzs hivatalos neve 501Y.V2. Ugyanez az N501Y mutáció egyébként végbement az angol Kent-változatban is, a kutatók szerint ezért hasonlóan ragályos mindkét törzs.
A fél-afrikai törzs ugyanakkor több tekintetben eltér a dél-angol verziótól, sok kutató szerint ellenállóbb lehet a vakcinákkal szemben, mások azt hangoztatják, hogy a vakcinák elég sok variánsra képesek reagálni, ezért a hatékonyságuk érdemben nem feltétlenül változik.
A nyérc-mutáció
Dániában a múlt évben 12 emberben azonosították azt a mutációt, amely vélhetően a farmokon tenyésztett nyércekben fejlődött ki. November 5-én jelentették a fejleményeket a WHO-nak. Az első azonosított esetek Észak-Jüttlandban kerültek feljegyzésre. A mutáció a Cluster 5 nevet kapta, és olyan mutációk kombinációját tartalmazta, amelyre korábban nem volt példa. Ezek úgy módosították a vírust, hogy az ellenállóbb volt az emberek immunrendszerének, csökkentette a betegség legyőzésekor megszerzett immunitás fennállásának időtartamát. Mivel nem tűnik fertőzőképesebbnek az eredeti változattól, nem tudott uralkodóvá válni.
Korai mutáció Kínában
A WHO tud egészen régi, még a pandémia hivatalos kihirdetése előttről való mutációról is. Kínában vették lajstromba a D614G nevű mutációt. Ez váltotta fel a SARS-CoV-2 koronavírus eredeti változatát, hogy aztán 2020 júniusára az új fertőzések tekintetében egyeduralkodóvá váljon az egész világon. Fertőzőképesebb törzs, mint az elődje, de nem okozott súlyosabb betegséglefolyást.
A japán verzió
Január 6-án azonosították Japánban, négy, Amazonas mentéről érkező japán állampolgárban, akik január 2-án tértek haza. Pár napra rá azonban egyikük, egy 40 éves férfi súlyos légzési nehézségekkel került kórházba. A másik érintett, egy 30 év körüli nő torokfájásra és fejfására panaszkodott. A hatóságok B.1.1.248 törzsként iktatták az új mutációt, amelynek tüskefehérjéjében 12 mutáció ment végbe. Jelenleg is kutatják, hogy milyen hatással lehet a már kifejlesztett vakcinák hatékonyságára.
Körkép.sk, CNBC
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.