Pandémiából endémiává válhat a koronavírus – meg kell tanulnunk együtt élni a járvánnyal

Nyitókép forrása: cnbc.com

Orvosok, járványkutatók és közegészségügyi tisztviselők egy népesebb csoportja véli úgy, hogy a pandémia a hatékony koronavírus-elleni vakcinák ellenére endémiává válhat – vagyis rendszeresen visszatérhet, akár az influenza, mindig kicsit mutálódva.

Az endémia egészen pontosan a fertőző betegség szokványos és rendszeres előfordulása, amely történhet egy adott, jól lehatárolható népesség körében (pl. idősek, gyerekek), de akár földrajzi keretekben is (mint a malária Afrika déli felében). Az endémia nem feltétlenül jelenti a világjárvány állandósulását, inkább azt, hogy időről időre egy adott népességcsoportnál megjelenik, de a terjedése mindig bizonyos határok között marad. Ha ezeket a határokat mégis átlépné, és szétterjedne a világban, akkor beszélünk arról, hogy az endémia átcsapott epidémiába.

A koronavírus endémiává alakulását nemrég a Fehér Ház koronavírus-tanácsadója, Dr. Anthony Fauci, az amerikai Moderna vakcinagyártó elnök-vezérigazgatója, Stephane Bancel, és az Egészségügyi Világszervezet Sürgősségi Programjának feje, Dr. Mike Ryan vetette fel nyilvánosan. Egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy a koronavírus sohasem tűnik el teljesen.

   

A globális járványstatisztikai szerint eddig világszerte 107 millió ember fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírus valamely mutációjával (emlékeztetőül, a COVID-19 a vírus okozta tünetegyüttes rövidítését jelöli), és 2,36 millióra tehető az igazolt (!) halálos áldozatok száma.

„Minden nap számít”

David Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Medicina Főiskola járványügyi professzora szerint a koronavírus már a múlt év végén endémia jeleit mutatta. Véleményével elég sokan egyetértenek, ám nem győzik hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a járvány nem szoriítható korlátok közé.

„Le kell vonni a 2020-as év tanulságait, és fel kell készülnünk az együttélésre. Minden nap számít”

fogalmazott a professzor.

Odáig el is kell jutni…

Mások egyelőre korainak tartják még ezeket a következtetéseket, ami nem csoda. A vírus elterjedtsége, a gyors mutáció és a lassú vakcinagyártás miatt egyelőre a legtöbben a tűzoltással, vagyis az életmentéssel vannak elfoglalva, illetve vért izzadva próbálják elkerülni, hogy összeomoljon az egészségügy. A vírus sorsa pedig sok tekintetben bizonytalan, leginkább a mutációk miatt.

Közben a világ fejlettebbik részén elkezdődött a vakcinázás, hogy minél hamarabb újra lehessen indítani a gazdaságokat. A világ szegényebb országaiban természetesen még nem érkezett egyetlen ampulla oltóanyag sem – mivel hiány van, az árak elszálltak, nem tudják megfizetni.

Még a leggazdagabb országokban is a jövő év közepéig elhúzódhat a lakosság teljes vakcinázása, de a fejlődő országok esetében a határidő legkorábban 2023 év elejére tehető, míg a fejletlen, szegény országos esetében a vakcinázás 2024 év végén fejeződhet csak be – ha minden jól megy.

Más szavakkal, szinte borítékolható, hogy lesznek a világnak olyan szegletei, ahol a koronavírus időről időre meg tud majd jelenni, és tömegeket megfertőzni. Várhatóan a világ ugyanúgy fog cselekedni, mint a többi endémiával: nem megsemmisíteni akarja majd a vírust, hanem megelégszik a kordában tartásával, és felveszik a szokványos betegségek listájára a nátha (szintén egy koronavírus okozza), az influenza, a tuberkolózis és HIV mellé.

Ezek a betegségek nem szednek tömegesen áldozatokat a világ fejlettebb részében – a szegény országokban annál inkább.

Rengeteg a kérdés, a felgyógyultak esetében is

Persze, még egyelőre azt sem lehet megbecsülni, hogy mennyire sikerülhet visszaszorítani a koronavírust a fejlett országokban. Egyelőre a járványstatisztikák a súlyos eseteket és a halálos áldozatokat hangsúlyozzák ki, és kevés szó esik a betegség okozta maradandó tünetekről. Rengetegen vannak a kórt legyőzők között ugyanis, akik még fél évvel a betegség után sem képesek ugyanolyan munkavégzésre, mint a fertőzés előtt.

Az együttélésnek, ahogy a fentebb említett szakemberek nevezték, sok dimenziója van, amelyről még túl keveset tudunk, a maradandó sérülésektől, a mutációkon át, a vakcina globális elérhetőségéig. Így egyelőre a legtöbb országban továbbra is az életmentésre és az egészségügy összeomlásának elkerülésére fognak fókuszálni.

Körkép.sk