Botond, Mózes
  • HUF: 355.19
  • USD: 1.21
  • 12 °C
  • 15 °C
Mindennapjaink

Kihirdették a Jókai-díj pályázatának eredményét

A díj meghirdetését három évforduló is jelentőssé tette

Nyitókép forrása: Körkép.sk/TP

 

A budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 2020-ban tizenötödik alkalommal hirdette meg a Jókai-díjat, amelynek címe: Jókai-díj 2021. Témája: „Egy város, két ország, egy szív”. A díj meghirdetését három évforduló is jelentőssé tette/teszi, hiszen egyrészt tizenötödik alkalommal hirdették meg, másrészt 2020-ban volt 20. évfordulója annak, hogy Komáromban a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet újraalapították, harmadrészt 2021-ben 110 éves a Jókai Egyesület.

 

A mai napon, azaz február 18-án, a Magyar Széppróza Napján és Jókai Mór születésnapján az alapítók kihirdették a pályázat eredményét. A pályázatra összesen 11 pályamunka érkezett. A nemzetközi bíráló bizottság döntése alapján az idei Jókai-díjat (emellett arany díszoklevelet) Pétervári Zsolt (Veszprém) nyerte el színvonalas értekezésével.

 

A díj tárgyiasult formája Jókai Mór kezének márványból készített, arannyal bevont másolata (az eredeti műalkotást még Jókai Mór életében Donáth Gyula szobrászművész készítette, az erről készült másolat Miskédi György bánki műköves mester munkája).

 

Különdíjat és arany díszoklevelet kapott Rőszerné Fodor Ágnes (Martfű). Arany díszokleveléllel jutalmazták továbbá Safarik Andrea Saroltát (Veszprém), Veres Andrást (Cegléd) és Kisimre Ferencet (Szeged). Munkájáért díszoklevelet nyert Házi Katalin (Budapest), Széles Natália (Budapest), Lőrincz Gréti (Köröstárkány) és Sebestyén István (Csongrád). Turbucz Anikó (Nagykarácsony) és Varga Lajos (Oroszlány) pedig oklevelet kapott a részvételért. Gratulálunk a nyertesnek és a résztvevőknek.

 

Ünnepi díjátadó csak később lesz

 

A pályázat eredményéről minden évben nemzetközi bíráló bizottság döntött a Magyar Kultúra Napján (január 22.), a díj pedig Jókai Mór születése évfordulóján (február 18. – 2018-tól a Magyar Széppróza Napja), vagy az ahhoz legközelebb eső hétvégén került kiosztásra Jókai szülővárosában, Révkomáromban, ünnepélyes keretek között.

 

Mint ahogy azt az előzőekben láthattuk, a döntés tehát az idén is megszületett, az ünnepi díjátadó ünnepséget azonban a járványhelyzet miatt későbbi időpontban tarják meg a szervezők. A 2022-es Jókai-díj pályázati kiírását, benne az új témával, a beadási határidővel, valamint a pályázati kritériumokkal a közeljövőben teszik közzé.

 

A Jókai-díj eddig bejárt másfél évtizedes útja eredményes és színvonalas volt, komoly nemzetközi – Kárpát-medencei – hírnévre tett szert. A díj ma már a kortárs magyar irodalom jelentős elemévé vált.

 

Határon átívelő pályázat

 

A díj határokon átívelő pályázat, hiszen van már Jókai-díjasunk a történelmi Magyarország szinte valamennyi nemzetrészéről: Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból, Erdélyből. Voltak és vannak pályázók, akik még csak bontogatták/bontogatják szárnyaikat ezen a területen, az ő munkájuk is elismerést érdemel. Voltak/vannak olyanok is, akik már többször beneveztek a pályázatba munkájukkal, hiszen megszerették ezt a műfajt és felismerték a Jókai-díj jelentőségét.

 

A Jókai-díj megalapításának ötlete Jókai Mór szülővárosában, Komáromban fogant, 2006-ban. Két barát és szakmai szövetséges, Végh József és dr. Szénássy Árpád – mindketten a Magyar Kultúra Lovagjai – ötlete alapján alapította a díjat a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, többek között azzal a nem titkolt szándékkal, hogy újraélessze az egészséges Jókai-kultuszt, s ezzel népszerűsítse az olvasást, felkeltse az irodalmi kutatás iránti érdeklődést.

 

Persze az egészséges Jókai-kultusz újraélesztésében oroszlánrésze volt dr. Szénássy Zoltán tanár úrnak, aki utat mutatott, feladatot adott és módszert kínált ebben a témában, illetve dr. Keszegh Margitnak, a Jókai Egyesület elnökének, aki szívvel-lélekkel és a teljesség igényével hirdeti és népszerűsíti Szénássy Zoltán és Jókai Mór üzenetét, szellemi örökségét.

 

Tarics Péter

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket