Nyitókép forrása: csmonitor

 

Forrong az internet a Szputnyik V vakcina szlovákiai akadályoztatása kapcsán, rengeteg érvet vonultatnak fel a „nyugati liberalizmus” felé végletekig elfogult sajtóban. Kritizálni és ellentmondásokra felhívni a figyelmet egy dolog, de ennél jóval messzebbre mentek. Tények helyett a tények sajátos értelmezését látjuk – már-már kedvük szerint csűrik-csavarják az információkat.

 

Összegyűjtöttünk néhány liberális érvet, amelyeket most reálisabb és ésszerűbb oldalról világítunk meg.

 

  1. Az oroszoktól inkább nem kell, néhány hónap múlva már úgy sem fog kelleni a Szputnyik V vakcina.

 

Az ezt állítóknak abban igazuk van, hogy négy-öt hónap múlva nem lesz szükségünk az orosz oltóanyagra, mert valószínűleg véget ér a vakcinahiány. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy minél gyorsabb a vakcinázás tempója, annál kevesebb ember kerül életveszélybe. A kivárás tehát kockázatos, a cselekvés életeket ment. Egyébként épp erről beszélt a minap a német egészségügyi miniszter is.

 hirdetes_300x300  

 

  1. A Szputnyik V miatt Szlovákia nem hívott le több millió Pfizer vakcinát

 

Az igaz, hogy nem hívta le, de nem a Szputnyik V miatt. Egyszerűen abból a vakcinából rendelték meg a legtöbbet, amire a legnagyobb esély volt, hogy időben megérkezik. Összességében több, mint a lakosság egészének beoltására elég adag van leszerződve. A Szputnyik V erre nem volt hatással, és nem lett volna rá szükség, ha az EU beszerzési politikája nem lassú, nem gyenge, a gyártók pedig nem adják el azt a kapacitást, amivel nem rendelkeztek. Egyébként nem csak Szlovákia járt pórul, Auszria ugyanebben a cipőben jár. Ahogy a pozsonyi, úgy a bécsi kormány is az AstraZenecából rendelte meg a maximumot, de végül az Astra szállításai is megakadtak.

 

  1. A dán példa

 

Jelentek meg olyan információk, hogy Dánia is képes volt megoldani a rendeléseket, mert a lakosság háromszorosára elég mennyiséget hívtak le. Azonban egy olyan rendszer, ahol ilyen húzásokat kell csinálni, hogy vakcinához jusson egy tagállam, alapvetően rossz. Ráadásul, Dánia a lakosság háromszorosára elég vakcinát vásárolt meg, hogy pár százalékponttal jobb átoltottságot érjen el, mint Szlovákia. Mindeközben nem Dánia, hanem a keleti vakcinákat is használó országok kerültek be a világ legjobb átoltottsági mutatóival rendelkezői közé. Szóval az érvelés enyhén szólva is sántít.

 

  1. Brazíliának sem kell a Szputnyik

 

Amint csütörtökön megérkezett a hír, hogy Oroszország visszakéri a vakcináját, a liberális sajtó elkezdte saját magát és a felelős döntéshozókat mondatni. Például, hogy nem csak a szlovák gyógyszerfelügyelet utasította el az orosz vakcinát. Valószínűleg az egész világot felforgatták, hogy találjanak egy olyan kormányt, amely ezt meglépte. Sikerrel jártak, csak épp a világ másik felén. Brazíliában.

 

Csakhogy épp Brazília az az ország, amelynek szélsőjobboldali elnökéről és annak hivatalairól minden keresztvizet leszedtek a mainstream sajtóban, és részben jogosan. Jair Bolsonaro vírustagadó politikus, aki nem akarja bezárni a gazdaságot, pedig már bőven négyezer felett jár a napi halálesetek (!) száma. Az oltásokat először kivétel nélkül elutasította, és csak a közvélemény nyomására tett homályos ígéreteket arra, hogy megpróbálja növelni az oltottsági szintet.

 

Egy ilyen kormányzatra hivatkozni, hogy alátámasszák az orosz vakcina elutasítását, nevetséges.

 

  1. Az Európai Gyógyszerügynökség regisztrációja nélkül az orosz vakcina kockázatos

 

A kockázatoknak semmi köze ahhoz, hogy a bürokraták hogyan döntenek az EMA-ban. Az összes koronavírus elleni oltást a szokásos négy éves futamidő helyett hónapok alatt fejlesztették ki, kivétel nélkül hatalmas politikai nyomás alatt. És, ha már orosz vakcina: egy éve még attól volt hangos a mainstream liberális sajtó, hogy az oroszok ellopták a nyugati laborok adatait, hogy azok alapján korábban készíthessék el a sajátjukat.

 

Amiben nagy különbség van az az, hogy kiknek a zsebébe vándorol az adófizetők pénze. Nem titok, hogy a Pfizer hatalmas összegeket, több száz millió eurót kapott csak Németországtól a vakcinafejlesztésre. Ugyanígy tettek az amerikaiak és több multicég is. Nem lenne életidegen helyzet, ha maximalizálni szeretnék befektetésük hozadékát.

 

Például azzal, hogy az EMA mondvacsinált okokból húzza el a Szputnyik V regisztrációját, miközben olyan cégek készítményeit engedélyezi vagy készül engedélyezni, akik bár nem tudnak szállítani Európának, de a tőzsdén a részvényeik az EMA döntésének köszönhetően kétszámjegyű növekedésbe kezdenek (J&J, Novavax).

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 18 olvasónak tetszik ez a cikk.