Nyitókép forrása: bloomberg.com

 

Vakcinázás terén is kettészakad Európa, és a hatalmas mediális káosz és követehetetlen nyilatkozatoknak köszönhetően alig lehet kibogozni, kinek van igaza. Az európai vakcinázás kapcsán most az AstraZeneca sorsa a legnagyobb kérdőjel. A brit-svéd készítményt több országban korlátozták bizonyos korosztályoknál, de mint látni fogjuk, szinten minden ország más-más korcsoportnak kínálja. A totális következetlenséget növeli a gyanú, hogy a racionálisabb politikát folytató keleti tagállamok közül többen már egyértelműen utaltak rá: az AstraZeneca elleni lejárató kampány mögött nagyvállalati érdekek húzódnak meg. Ha megnézzük Szlovákiában a Szputnyik V körüli balhét, ez egy elég valószínű lehetőség.

 

Szlovákiában a Szputnyik V-t még nem engedélyezték, így nézzük meg, mi a helyzet az AstraZenecával. A Vaxzevria névre hallgató oltóanyagot vérrögképződéses esetekkel hozták összefüggésbe, még hetekkel ezelőtt. A dolog érdekessége, hogy a több mint huszonötmillió beadott adag után mindössze 89 trombózisos esetet vizsgált ki az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Ez százalékos arányban 0,000356 százalékot jelent.

 

Összehasonlításul, a szlovák Állami Gyógyszerfelügyelet (ŠÚKL) adatai szerint az AstratZeneca kapcsán 52 súlyos (de nem halállal végződő)  mellékhatásról érkezett bejelentés, ami nem egész 0,02 százalék a beadott adagok számából.

 

 hirdetes_810x300  
Korábban az időseket nem oltották vele, most már csak őket oltanák…

 

Az is rendkívül feltűnő volt, hogy az európai hatóságok és a mainstream sajtó szinte abszolút nem foglalkozott a Pfizer vagy Moderna oltóanyagoknál tapasztalt mellékhatásokkal, majd hosszú vizsgálódás után az EMA egy konkrétumok nélküli, feltételes módokkal teli nyilatkozatot adott ki arról, hogy „lehet kapcsolat” a Vaxzevria és a vérrögképződés között. A hetekig tartó mediális nyomás megtette a hatását, az emberek egyre kevésbé voltak hajlandók használni a brit vakcinát, még Nagy-Britannia is korlátozásokat vezetett be. És itt kezd még ellentmondásosabb lenni a történet.

 

Az EMA ugyanis eleve érdekelt volt abban, hogy találjon maga helyett bűnbakot az elhibázott vakcinabeszerzési politikájáért. Beszédes, hogy az EMA részéről először megnyilatkozó, AstraZenecát lejárató menedzser épp a vakcinabeszerzésért felelő vezető tisztviselő volt. Mindenesetre, a történtek fényében a kormányok nem mertek úgy tenni, mintha mi sem történt volna.

 

A trómbózis „valószínűségének  lehetőségére” hivatkozva a britek nem használják az Astra készítményét a 30 éven aluliaknál. Nekik Modernát szereztek be több milliós tételben alternatív megoldásként. Ezzel szemben az AstraZenecát lejárató kontinentális Európában továbbra is abszurd különbségek vannak a tekintetben, hogy kiket oltanak be Vaxzevriával.

 

A britek csak 30 év felettieknél használják, az olaszok viszont csak 60 év felettieknél. A franciák továbbra is 55 év alattiaknak adják be, igaz az is, hogy Franciaországban egy pénteki nyilatkozat szerint, aki csak az első adagot kapta meg, az másodjára már  mRNA-vakcinát (Moderna vagy Pfizer) fog kapni. Spanyolországban csak a 60 év felettiek kaphatják meg újabban az AstraZeneca oltását, miközben az első adagokat főleg 65 év alattiak vették fel, így a folytatásban csak a szűk átfedést jelentő 60-65 évesek lehetnek biztosak, a többiek talán alternatív vakcinát kapnak. Portugáliában csak a 60 év felettiek kaphatnak Astra oltást, ugyanezt a szabályt vezették be a hollandok is.

 

A fenti trend pontosan a fordítottja annak, mint amit eddig alkalmaztak ezek az országok, miszerint elsősorban az 55, 60 vagy 65 év alattiaknak adták csak be a vakcinát.

 

Piacszerzés volt, vagy csak így akarta az EU több vakcinához jutni?

 

Kelet-Európában azonban más a helyzet. Szlovákia és Magyarország sem változtatott az AstraZeneca. Magyarország és Bulgária pedig jelezte, nincs okuk nem bízni az AstraZeneca oltóanyagában, és a Astra elleni hadjárat háttérben inkább nagyvállalatok közti harcot kell sejteni. A kormányok azt is hangsúlyozzák, hogy a rengeteg feltételes módú sejtés ellenére, az oltás még mindig biztonságosabb, mint beoltatlanul kockáztatni a koronavírus elkapását annak minden szövődményével és veszélyével együtt.

 

Az AstraZeneca a Pfizer után a második leggyakrabban használt vakcina Európában. Az EU hivatalos vakcinázást figyelő portáljának adatai szerint eddig több mint 28 millió adag Astrát adtak be európai lakosoknak.

 

De mit is jelent az, hogy a vérrögképződéses esetek miatt a fiatalabb korosztályok helyett csak az időseket oltják majd AstraZenecával? Nagyobb piacot a többi vakcinának. Az idősebb korosztályok beoltásával uniós szinten nem állunk annyira rosszul. A cseppenő (egyelőre még csak ritkán csurranó) vakcinaszállítmányoknak köszönhetően viszont lassan sor kerül az üzleti szempontból sokkal érdekesebb fiatalabb és népesebb korcsoportokra, amelyekből az AstraZeneca a történtek után már nem profitálhat annyit.

 

Ehhez a körülményhez kell még hozzászámítani azt is, hogy a Pfizer és a Moderna gyártási kapacitáshiánya miatt januárban, tehát az oltási kampány felpörgése után, sok ország az akkor rendelkezésre álló AstraZenecát rendelte meg. Többek között Szlovákia és Ausztria is. Aztán váratlanul az Astra szállításai is elakadtak, majd jött a vérrögképződéses hisztéria a sajtóban, amelynek súlyáról és súlyosságáról továbbra sem tudunk semmit a homályos európai állásfoglalások miatt.

 

A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a britek Astra-rendeléseinek csökkenésével a vállalat már jelezte az EU-nak, hogy többet tud teljesíteni a második negyedével uniós vállalásaiból, mint eredetileg jelezte. A kérdés, hogy hogyan fogják ismét elfogadtatni az európai emberekkel azt a vakcinát, amit előzőleg teljesen elhiteltelenítettek az unós bürokraták.

 

Továbbra is harmatgyenge az uniós vakcinázás

 

Így történt, hogy Európa vakcinázás terén is kezd kettészakadni egy nyugati és keleti régióra. Jelenleg egyik ország sem engedhetné meg magának, hogy válogasson a vakcinák között, hiszen alapvetően mindenhol magas a 14 napos incidencia szint (azonosított fertőzöttek számának 14 napos átlaga 100 ezer lakosra vetítve), bár Közép-Kelet-Európában jelenleg a legmagasabb. A 2004-ben és utána csatlakozott országok többnyire józanabbul, és racionálisan mérlegelve döntenek az oltóanyagokról. Azért csak többnyire, mert Szlovákia és a Szputnyik-ügy az egyik példája annak, milyen károkat okozhat a nyugati-típusú médiahadjárat.

 

Az átoltottság terén nagyon rosszul álló Bulgária sem mond le az Astra oltásairól, helyette alternatív vakcinát kínál az eddigi sejtetések szerint veszélyeztetettebbnek ítélt fiatal hölgyek számára. Nincs könnyű helyzetben, ugyanis saját belső oltási rendszere is gyenge, ráadásul nincs elég erőforrása, hogy mindenkit a drágább mRNS vakcinákkal oltasson be.

 

Mivel a trend szerint a járvánnyal most leginkább küzdő Közép-Kelet-Európa után Nyugat-Európában száll majd el a 14 napos incidencia szint indexe, a nyugati tagállamok is igyekeznek alternatív vakcinákat kikönyökölni maguknak. És sokak számára egyáltalán nem számít, hogy a vakcina keleti, vagy nyugati-e, az EMA rábólintott vagy sem. Ausztria 1 millió orosz vakcináról tárgyal, Bajorország 2,5 millió orosz vakcinára már le is szerződött. Lengyelország kínai oltóanyagot vásárol.

 

Az európai vakcinázás a rengeteg intrika, a túlságosan későn és körülményesen, kötbér nélkül megkötött szerződések miatt, és a naponta változó nyilatkozatok sodrában továbbra is messze elmarad a világ vezető vakcinázóitól. A legfrissebb (hivatalos, uniós) adatok szerint az EU felnőtt lakosságának 16,5 százaléka került beoltásra legalább egy adaggal, vagyis 100 felnőttre 20 beoltott jut az EU-ban, míg Magyarországon 40 (28 százalék), az USA-ban 54 (34 százalék), az Egyesült Királyságban 58 (48 százalék), Izraelben pedig 115 (60 százalék). Lenne tehát mit behozni anélkül is, hogy az uniós döntéshozók nagyvállalatok érdekeit kiszolgálva vesztegessék a drága időt a harmadik hullám kellős közepén.

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 13 olvasónak tetszik ez a cikk.