Nyitókép forrása: yahoo.com

 

Az Egyesült Államok támogatná, Angela Merkel és Németország viszont ellenzi, hogy az Világkereskedelmi Szervezet (WTO) közvetítésével és garanciavállalásával a a nyugati országok lemondjanak a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos szabadalmaktól. Ez a gyakorlatban azt jelenté, hogy Európa és az USA megosztaná Kínával az mRNS vakcinák (Moderna, Pfizer) technológiáját annak érdekében, hogy több oltást lehessen legyártani. Az EU elsőre óvatos igent mondott, de végül Németország szóról szóra átvette a nagy vakcinagyártók érveit.

 

A szabadalmi jogok közjavakká emelését egyébként nem az USA, hanem a súlyos járványhullámmal küzdő India és Dél-Afrika kezdeményezte 58 másik országgal együtt a WTO-n keresztül. Az amerikaiak pedig támogatták az ötletet. Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselő úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy „rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelnek”.

 

A szabadalmak közjavakká emelése mellett érvelők szerint a lépés felgyorsítaná a vakcinák gyártását, alacsonyabb árat tennének lehetővé és főleg, hozzáférhetővé tennék az oltóanyagot a szegényebb országok számára. Szerintük a szabadalmi jogok akadályozzák más esetekben is akadályozzák a járvány leküzdéséhez szükséges eszközök beszerzését. Az amerikai támogatás önmagában nem jelent semmit, tekintve, hogy  a WTO-n belül a döntéshez 164 ország konszenzusára van szükség.

 

 hirdetes_300x300  

A gyártók természetesen tiltakoznak – az árcsökkenés és a forgalom kiadása a kezükből nem szerepelt a terveik között. Most azzal érvelnek, hogy nem a szabadalmak jelentik a problémát, hanem a gyártási kapacitás.

 

Több hónapos vitára lehet készülni

 

Hiába az USA gesztusa, végül Németországon akadhat fenn a dolog. Az idén politikai nyugdíjba vonuló Angela Merkel csütörtök délután jelentette be, hogy nem csatlakozik az USA álláspontjához, kétségbe vonva azt is, hogy lenne esély a nemzetközi konszenzus eléréshez ebben a kérdésben. Merkel szerint az amerikai terv „súlyos szövődményeket” okozna a vakcinagyártás ellátási láncában. Azt is hangsúlyozta, hogy a „a kutatás-fejlesztésből származó nyereség ösztönző hatása nélkül a gyógyszergyártók a jövőben esetleg kevésbé lennének hajlandók ilyen lendülettel vakcinafejlesztésbe fogni”.

 

A dolog érdekessége, hogy míg az amerikai bejelentésre az összes tőzsdén jegyzett vakcingyártó részvényárfolyama zuhanni kezdett, addig Merkel visszakozására a trend megfordult. A Moderna 12 százalékos mínusz 2,1 százalékosra enyhült, a CureVac NV -13-ról -5,4 százalékra jött fel, a BioNTech pedig 15 százalék helyett végül csak 3,5 százalékot gyengült.

 

A Bloomberg szerint az USA, Németország és más országok a következő hetekben megvizsgálják a szabadalmi jogok lemondásának lehetőségét, ám a tárgyalások hónapokig is húzódhatnak. A hírügynökség utalt rá, hogy a témát az uniós tagállamok is érinteni fogják a hétvégi EU-csúcson.

 

Körkép.sk, Bloomberg.com, BBC.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.