Nyitókép: Archív (Jasmina Stauder)
Javában zajlik a népszámlálás második, asszisztált szakasza. Aki március végéig nem töltötte ki a népszámlálási ívet, az június 13-ig felkeresheti az egyes kapcsolati pontokat (például a város, vagy községházán), ahol segítenek a kitöltésben. A népszámláláson való részvétel kötelező.
Szlovákiában az első fázis során a lakosság 86 százaléka megszámoltatott, ami nagyfokú digitális fejlettségről tanúskodik. Ugyanakkor a roma közösségekben, az idősebbek körében, és Dél-Szlovákia több területén még sokan nem teljesítették kötelességüket.
Az interjú első része itt olvasható.
A második részből kiderül:
- Miért fontos, hogy kérvényezzük a népszámlálási asszisztenst?
- Mi az oka a déli és keleti régiók lemaradásának?
- Miről szól az RTVS dokumentumfilmje a témában és mi az üzenete?
- Hogy látja a kettős nemzetiség kérdését?
- Mivel lenne elégedett a népszámlálás végén?
Jasmina Staudert Király Zsolt kérdezte.
Egyesek azt kifogásolják, hogy a népszámlálási asszisztens csak azokat számolhatja meg, akik azt kifejezetten kérik. Önnek mi a véleménye erről?
Bármilyen megszerzett adat csak akkor releváns, ha a lakos igazat mond. Mi az elejétől kezdve kihangsúlyoztuk, hogy nem fogjuk bírságokkal ijesztgetni a lakosokat, és nem fogunk megtorló módszerekkel kommunikálni a népszámlálásról, holott a népszámlálás igenis kötelező.
A településeknek sok lehetőségük van arra, hogy felszólítsák a lakosokat a jogi kötelezettségük teljesítésére. A népszerűsítés és a kommunikáció keretén belül a településeknek hozzáférhetőségük van címponthoz, ahol pontosan látják, hogy az adott napon számra pontosan hány lakos teljesítette a kötelezettségét. Plakátok, szórólapok segítségével felhívhatják az adott lakóháznak a figyelmét arra, hogy teljesítse a jogi kötelezettségét. Az online népszámlálás során a lakosság 86%-a számolta meg magát. Ez azt jelenti, hogy ahol a település dolgozott és igyekezett az összes törvény által adott lehetőséget kihasználni, ott a lakosok megszámolták magukat.
Az emberek tudják, hogy a népszámlálás kötelező, de az adott település mondhatja azt, hogy bírságokat fog kiróni, ha a polgárok nem teljesítik a kötelezettségüket, hiszen a törvény értelmében a település minden egyes meg nem számolt polgárra 25-től 250 euróig terjedő bírságot róhat ki.
Ez azt jelenti, hogy ha egy négytagú család nem számolja meg magát, akkor ott már ezer eurós büntetésről beszélünk. A város vagy a falu élhet ezekkel az eszközökkel, de mi még mindig demokratikus országban élünk, ahol az embernek saját magának kellene hajlandóságot mutatnia arra, hogy megszámolja magát.
Némelyik déli és keleti régió lemaradt a népszámlálás első fázisában, amelyek között elsősorban magyarok lakta területek vannak. Ön ezt mivel magyarázza, és mivel lehetne őket a népszámlálási ívek kitöltésére motiválni?
Kelet-Szlovákiában elsősorban a marginalizált roma közösségek azok, amelyek lemaradtak. Hozzájuk azonban teljesen specifikus módon viszonyulunk. Például a Luník IX. polgármestere olyan kapcsolattartó pontokat alakított ki, ahol a szociális segély kifizetése mellett a lakosokat is megszámolják. A polgármesterek számára olyan kreatív javaslatokat tartalmazó csomagokat készítettünk elő (plakátok, szórólapok), amelyeket ki tudnak nyomtatni a közösségi házakban.
Indul a népszámlálás második, asszisztált szakasza – Kérdések és válaszok
Az összes ilyen típusú anyag roma nyelven íródott, egyszerű formában, hogy a marginalizált roma közösség tagjai megértsék. A kötelezettségek és a bírságok nagyobb hangsúlyt kaptak annak érdekében, hogy a roma lakosok tényleg megszámoltassák magukat. A marginalizált roma közösségben a népszámlálási asszisztensek is adhatnak szórólapokat, információkat, és felszólíthatják a romákat arra, hogy menjenek el a kapcsolattartó pontra megszámoltatni magukat.
Lényegében ugyanezt meg tudjuk valósítani Dél-Szlovákiában is. Nem hinném, hogy egyértelműen azt lehetne állítani, hogy a magyarul beszélő polgárok nem számolták meg magukat, hiszen mi nem tudjuk, hogy ezek a polgárok magyarul beszélnek-e vagy sem. Vannak olyan települések, ahol demográfiailag idősebb polgárok élnek, vagy ahol marginalizált roma közösségek is vannak (pl. Fülek), ezért hiba lenne általánosítani. A polgármestereknek magyar nyelvű plakátok és szórólapok is a rendelkezésükre állnak.
Az RTVS egy önálló dokumentumfilmet is készített, amely rávilágít arra, miért is szükséges bevallani a nemzetiségünket. Ön, mint egy nemzeti közösség tagja, mit üzenne a nemzeti közösségeknek?
A dokumentumfilmet beszélgetések előzték meg, amelyeket a roma, zsidó és a magyar közösséggel folytattunk, és melynek során a Statisztikai Hivatal különböző félelmekkel találkozott. Emiatt is szeretett volna a Statisztikai Hivatal a kulturális tárcával együtt tényszerű információt közölni arról, hogy az adatok védve vannak és nem élnek velük vissza.
A dokumentumfilmben Zuzana Čaputová államfő is szerepel, aki emberi garanciát biztosít arra, hogy az összes jog betartásra kerül. Rajta kívül Zuzana Kumanová, a kulturális minisztérium államtitkára is szerepel a filmben, illetve a kisebbségi kormánybiztos és a romaügyi kormánybiztos is átadja saját üzenetét.
A dokumentumfilm alapüzenete az, hogy senkinek sem kell félnie a saját nemzetisége bevallásától tekintet nélkül arra, hogy az milyen. Én zsidó vagyok, és a 21. században sokszor hallok a zsidó közösségben egy számomra frusztráló mondatot: „nem szeretném, ha a gyerekem születési száma mellett az szerepelne, hogy zsidó“. Mi olyasvalamit szerettünk volna kialakítani, ami a lakosok belső kérdéseire ad választ, és bízom benne, hogy ez sikerült.
A népszámlálás kezdete előtt heves vita bontakozott ki a kettős nemzetiség feltüntetésével kapcsolatban elsősorban az eredmények nem egyértelmű interpretációja miatt. Ön mit gondol a kettős nemzetiség problémájáról? Lehet egy embernek több egyenrangú nemzetisége?
A Statisztikai Hivatal számára mindkét lehetőség helyes. Mi ugyanolyan minőségi módon ki tudunk értékelni egy vagy akár két kérdést is. Itt a kérdések matematikai kiértékeléséről van szó, ami nincs összefüggésben a további dolgokkal. A dokumentumfilmünk történésze által elmondottakkal szeretnék válaszolni Önnek:
a 30-as, 40-es években a Statisztikai Hivatal szemére vetették, hogy a népszámlálás eredményeire való tekintettel deportálták a zsidó és a cigány lakosságot, holott nem a Statisztikai Hivatal, hanem a kormányhatalom továbbította a hitleri Németországnak az adatokat. A Statisztikai Hivatal alkalmazottai Turócszentmártonba evakuálták az íveket, hogy ne tudjanak velük visszaélni. Fontos tudatosítani, hogy ki is az a Statisztikai Hivatal és mi a célja.
A Statisztikai Hivatal célja, hogy objektív adatokat szerezzen. Ilyen adatokat csak akkor tudunk szerezni, ha a lakos bízik a projektben és igazat mond az adott kérdésekre. Ezután már a törvényhozókon múlik, hogy az egész népszámlálást úgy valósítsák meg, mint Skandináviában, és egyszer lehetőségünk lesz kérdések nélkül regisztrált népszámlálást végezni.
A népszámlálás végén mivel lenne elégedett?
Ha az összes lakos szabadon válaszolna a nemzetiségével és a hitvallásával kapcsolatos kérdésre. Nagyon örülnék neki, ha a válaszok a nemzeti közösségek jogainak megerősödéséhez vezetnének, és a lakosok jobban tolerálnák egymást ezekben a kérdésekben, mert még mindig az az érzésem, hogy keveset tudunk egymásról, mégis sok a rágalmazás és a becsmérlés.
Király Zsolt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
