Küszöbön az újabb afrikai migránshullám, Párizs, Athén és Róma már nagyban készülődik - Körkép.sk
Mindennapjaink

Küszöbön az újabb afrikai migránshullám, Párizs, Athén és Róma már nagyban készülődik

Egy európai ország sem engedheti meg magának, hogy megismétlődjenek az 5-6 évvel ezelőtti jelenetek

Nyitókép forrása: journal.news.com

 

A világjárvány utáni, vagy két hullám közötti gazdasági nehézségek és a helyi potenciális veszélyek arra ösztönzik Afrika lakosságának egy részét, hogy másutt keressenek új megélhetést. Magyarul: a koronavírus hullámok után új migrációs hullám is jöhet, amelynek legközelebbi célpontja Európa. A 2015-ös migránsválság óta sok minden megváltozott, így jelenleg egyetlen uniós tagállam számára lehet alternatíva a 2015-2016-os események megismétlődése.

 

Bár vannak fórumok és politikai terek (például az Európai Parlament és az Európai Bizottság), ahol még mindig migránsok tömegeit nyomnák le a tagállamok torkán, az elmúlt 5-6 évben jelentős változások történtek.

 

Az egyik az a tapasztalat, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök illegális bevándorlással szembeni politikáját ki nyíltan, ki sunnyogva, de szépen csendben átvette. Aztán az is bebizonyosodott, hogy az európai szolidaritás, a migránsok elosztása a gyakorlatban nem működne – ha nem működött a vakcinák, az egészségügyi eszközök és maszkok esetében, miért működnek a bevándorlóknál?

 

A közvélemény is ellenállóbb lett a liberális sajtó egyoldalú közléseivel szemben, már közel olyan könnyű összehozni olyan eufóriát, mint amit 2015-ben sikerült a migránsokkal fotózkodó Angela Merkellel.

 

Mindennek tetejébe a kauzalitás törvényeinek megfelelően, a mainstreami propagandára válaszul megerősödtek a jobboldali és szélsőjobboldali politikai formációk. Ezt a Trend Donald Trump megválasztása indította el, és jelenleg ott tartunk, hogy Marine Le Pennek, a francia szélsőjobb vezérének soha nem látott esélye van legyőzni Emmanuel Macront.

 

Draghi Líbiában

 

A politikai nézőpontokon túl aztán ott vannak a nyers a tények, amelyek szerint Európa még mindig kemény harcokat vív a befogadott bevándorlók integrálásának sikeréért. Mivel a befogadásnak és elutasításnak is komoly politikai következményei vannak, különféle megoldások fogalmazódtak meg az Afrikából induló migránshullámra való felkészülés kapcsán.

 

Mario Draghi olasz kormányfő hétfőn Abdul Hamid Dbeibah líbiai miniszterelnökkel találkozott. Draghi hangsúlyozta, hogy Olaszország szeretne segíteni Líbia gazdaságának újjáépítésében, illetve kiemelte, hogy Róma továbbra is elkötelezett líbiai intézményes jelenléte mellett. Nem csoda, a 2011-es forradalom majd polgárháború sorozat előtt Líbia volt Olaszország ötödik legnagyobb beszállítója, Olaszország pedig Líbia harmadik legnagyobb külföldi befektetője volt.

 

Mindazonáltal, a Földközi-tengeren keresztül haladó migránsútvonalak legfontosabb ugródeszkája Líbia, ahol politikai akarat vagy üzleti érdekek (vagy csak egyszerűen a polgárháború káosza) miatt eddig nem nagyon tartóztatták fel az illegális bevándorlókat. Az olasz szerepvállalás ezen változtathat.

 

A görögök felpörgetnék a kitoloncolást

 

Görögország is lépett. A balkáni migránsútvonalon fekvő ország csökkenteni kívánja a migrációs terheket, minden jel szerint azért, mert már készülnek egy új hullámra. A készülő törvényjavaslat – amely kapcsán bizonyára parázs vita alakul majd ki – előirányozná a kitoloncolások számának növelését.

 

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a határon letartóztatott illegális migránsokat kitoloncolási eljárásnak vetik alá az úgynevezett visszatérítési eljárás helyett. Ez utóbbi ugyanis jóval időigényesebb és bonyolultabb.

 

A kitoloncolási eljárás előírja, hogy azok a migránsok, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre (tehát nem minősülnek menekültnek), kötelesek elhagyni Görögországot a származási ország vagy a tranzitország beleegyezése nélkül is. A visszatérítési eljárás során azonban a görög hatóságok csak akkor küldhetik vissza az illegális bevándorlókat, ha abba a tranzitország vagy származási ország is beleegyezik.

 

A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a görög hatóságok csak akkor fogadják a migráns személyi igazolványát vagy útlevelét, ha a teljes születési dátumot feltüntetik rajta. Ezzel küszöbölnék ki azt a gyakori módszert, hogy kedvezményesebb elbírálás reményében a migránsok letagadják valódi korukat.

 

Egyébként épp a bonyolult, és a gyakorlatban rendkívül csekély sikerrel kecsegtető visszatérítést írná elő az Európai Bizottság migrációs paktuma is azon tagállamok számára, akik kimaradnának a befogadott migránsok elosztásából. Ehhez azonban ugyanúgy az adott ország területére kellene szállítani a migránsokat, hogy elkezdjék a visszatérítési eljárást, lényegi különbség tehát a két lehetőség között nincs.

 

Macron pénzt öntene Afrikába

 

Emmanuel Macron francia államfő pedig nemrég arra figyelmeztetett, hogy ha az európai beruházási tervek kudarcot vallanak, az ismét migrációs hullámot fog előidézni. Macron egy afrikai Marshall-tervet emleget, amely az ő nyilatkozata szerint nagy európai beruházásokat és az afrikai országok adóssághegyeinek részbeni eltörlését tartalmazná.

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

hugo
2021. jún. 02. 16:22

Telefonáltak már a"volt Deutsche Kriegsmarine K.f.t.nek" ???

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket