Felmérés: Megduplázódott a közösségi oldalakon jelen lévő cégek száma

Nyitókép forrása: pxhere.com

Szlovákiában a vállalkozók több mint 40 százaléka használja a közösségi hálót vállalkozói tevékenységéhez. Nagyjából a cégek egy negyede csak egyetlen platformot használ (például kizárólag a Facebookot, Instagramot, LinkedIn-t). Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az elmúlt nyolc évben a közösségi hálókon jelen lévő vállalkozások száma megduplázódott.

A közösségi oldalak előnyeit leginkább a máltai vállalatok részesítik előnyben (83 százalék) , valamint a dán, holland (73 százalék) illetve ciprusi cégek. A trendet a koronavírus-járvány alaposan felpörgette, Szlovákiában azonban csak korlátozott mértékben.

Szlovákia sereghajtó az EU-27-ek körében  a közösségi hálót kihasználó cégek számarányát illetően, a V4-en belül viszont csak Csehország produkál nála jobb számokat. A tavalyi évben a cseh vállalkozások 45 százaléka használta üzleti tevékenységéhez a közösségi oldalak valamelyikét, a lengyelek esetében az arány 35, a magyar vállalkozások esetében 37 százalékos.

   

Brandépítés, vállalati kultúra, fejvadászat

A szlovákiai vállalkozók leggyakrabban a márkanevük és termékeik propagálására használják a közösségi oldalak szolgáltatásait, de olyanok is vannak, akik a cégen belüli fegyelmet, hűséget és munkakörnyezetet próbálják így javítani. Sőt, olyan cégek is vannak, amelyek a közösségi oldalakon keresztül keresnek új, ütőképes munkaerőt, akár a konkurencia soraiból is.

A közösségi oldalakat aktívan használó vállalkozások arányának uniós átlaga 51 százalék, a visegrádiak tehát lemaradtak ezen a téren. Azt azonban érdemes kiemelni, hogy ez nem csak kizárólag a vállalatok döntésétől függ, hanem az ágazati leosztástól is, a KKV szektor erejétől, és a szolgáltatói szektro dominanciájától. Nyilván ott, ahol a szolgáltatási ágazatok szerepe a gazdaságban túlsúlyban van, több olyan cég van, ahol a közösségi hálók használata profilba vág. Nyilván, egy gyártósori, vagy kohászati üzemet fenntartó vállalatnak a közöségi háló kihasználása más fontossággal bír.

Az EU-ban például a 250 vagy annál több embert foglalkoztató vállalatok (ezek a definíció szerint már nagyvállalatnak minősülnek) 68 százaléka volt jelen a közösségi oldalakon. Összehasonlítva  a kisvállalatok (10-49 fő közötti alkalmazott) 45 százalékával a különbség egyértelmű.

Szlovákiában a turizmus használja legintenzívebben

Az EU-ban közösségi hálót használó vállalkozások 81 százaléka saját imidzsét próbálja építeni az online térben, 45 százalékuk kapcsolattartásra használja, egynegyedük ügyfélszolgálati platformként tekint rá, egy tizedük pedig új munkaerő beszervezésére használja az online tér előnyeit.

Szlovákiában az idegenforgalomban és vendéglátóiparban, illetve a kiskereskedelemben tevékenykedő vállalatok használják leggyakrabban ügyfélszerzésre a közösségi oldalakat. Viszonylag nagy számban képviseltetik magukat az ingatlankereskedők is.

2007-ben többnyire csak emaileztünk, mára…

Az online tér felértékelődése nem csak a vállalatokon múlott, ők inkább csak alkalmazkodtak ahhoz, hogy a járványkorlátozások miatt az emberek sokkal többet böngésztek, kereskedettek és rendeltek az interneten. Tavaly a szlovákiai online felhasználók száma 6 százalékkal emelkedett az azt megelőző évhez képest. Az sem elhanyagolható adat, hogy miközben 2007-ben a szlovákiai lakosság mindössze 53 százaléka használta az internetet, és azt is inkább csak email küldésre, mára a közösségi oldalak és az általuk biztosított chat-funkciók dominánssá váltak, a járvány idején pedig át is vették a hétköznapi személyes interakciók helyét.

Szlovákiában az internetet leginkább a 16-19 évesek használják (99 százalékuk él vele), miközben a 65-74 éves nyugdíjas korúaknak csak harmada él vele.

Uniós szinten az internethasználók 74 százaléka emailek küldésére és fogadására használja a webet, 69 százalékuk információszerzésre a különböző termékekről és szolgáltatásokról, 68 százalékuk azonnali (chat) üzenetváltásokra használja, 65 százalék pedig a híreket is a neten olvassa.

hnonline.sk