A Körkép.sk Gombaszögön: Gyimesi György válthatja a vegyespártot a Szövetségben?

Nyitókép: Körkép.sk

Július 17-én a Gombaszögi Nyári Táborban került sor az MKP, az Összefogás és Gyimesi György közös kerekasztal beszélgetésére a Körkép.sk szervezésében.

A találkozóról saját döntése okán távol maradó, majd pártsajtójában inkább a káderezést és mások kirekesztését, megbélyegzését választó Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt döntését a közvélemény többsége elutasította.

A beszélgetés ennek köszönhetően mindenesetre sokkal konstruktívabb, előremutatóbb hangulatban zajlott.

   

Milyen értékek mentén képzelhető el a közös jövő a felvidéki magyar politikában? Hol tart ma a felvidéki magyar érdekképviselet? Miért ennyire vontatott a Szövetség-Aliancia egyesülési folyamata? Előfordulhat, hogy Gyimesi György válthatja a Most-Hídat a Szövetségben?

Ezekről a témakörökről kérdezte Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője meghívott vendégeit. Berényi Józsefet, az MKP általános alelnökét és Nagyszombat megye megyefőnök-helyettesét, Gyimesi Györgyöt, az OLaNO parlamenti képviselőjét, illetve Mózes Szabolcsot, az Összefogás elnökét.

Cikkünk a Gombaszögi Nyári Táborban elhangzottak leiratának rövidített, szerkesztett verziója. A beszélgetés teljes hanganyaga cikkünk végén visszahallgatható.

Mit gondolnak a Most-Híd vegyespárt távolmaradásáról?

Mózes Szabolcs: hibaként és kisiklásként értékelte a Most-Híd politikusainak távolmaradását, mert mint elmondta, a vitát vállalni kell.

„A médiának kellene ellenőriznie a politikát, nem pedig fordítva, a politikának a médiát. Számomra egy megtiszteltetés, hogy itt lehetek és elmondhatom a véleményemet, nem pedig káderezni kell, hogy milyen feltételek mellett jövök el és kivel ülök le beszélgetni”

– fogalmazott Mózes, aki szerint ez a demokrácia alapja, amivel a közönséget is megtiszteljük azzal, hogy a meghívásnak eleget teszünk.

Gyimesi György szerint pont azok, akik az évek során elvesztették a hitelüket, gondolják, hogy elutasíthatják mások legitimizálását.

„Ők azok, akik meg szeretnék mondani, hogy kivel lehet tárgyalni és kivel nem lehet. Nem tanultak a múltból. Nagyon sajnálom, mert soha nem féltem a konfrontációtól, elég bátran ki tudtam állni akár 3-4 ellenféllel szemben is. Most is megtenném ha itt lennének, de nincsenek itt. Ez hiba a részükről. Ez a nézetütközet hiányzik a közéletből és bízok benne, hogy egyszer még sor kerül rá“

– fogalmazott az OĽaNO magyar nemzetiségű politikusa.

Berényi József úgy látta, hogy a kialakult helyzetnek köszönhetően örömmel fogadta el a meghívást és örül, hogy jelen lehet.

Hol tart ma a felvidéki magyar érdekképviselet?

A második témakörben az aktuálpolitikai helyet értékelésére kértük fel a három politikust.

Berényi József, az MKP általános alelnöke szerint egy kötelező, de nem könnyű feladat áll előttük, hogy biztosítsák a magyarság parlamenti képviseletét. Nem egy szlovák párt színeiben, hanem közösségként.

„Hogy komoly erőt tudjunk felmutatni. Ez a fúzió nehezebb, mint az 1998-as pártegyesítés volt. Az akkori három párt közelebb volt egymáshoz a tárgyalások kezdetén, mint most mi vagyunk. Annak köszönhetően, hogy ketten magyar pártként fogalmazzák meg magukat, egy pedig vegyespártként. De ugyanúgy a szlovák pártokhoz való viszony és Orbán Viktor személyének megítélésében is jelentős különbségek vannak köztünk”

– mutatott rá Berényi.

Hozzátette, hogy sokkal jobb, ha a házasulandó felek előre leegyezik a dolgokat, nem pedig utólag derül ki, hogy „nem működik a szex”. Az MKP politikusa szerint ha elmarad a pártfúzió, rettenetes módon felgyorsul az asszimiláció és folytatódni fog a magyarság által lakott régió gazdasági leszakadása. Berényi úgy látja, hogy amennyiben a felvidéki magyarság politikailag nem tud megkapaszkodni, az előbb-utóbb negatív hatással lesz a Kárpát-medence egész magyarságára is.

Mózes Szabolcs elmondta, hogy a szétesettség és a kiútkeresés állapotában található jelenleg a felvidéki magyar politika.

„Igen, türelmet kell kérni, de ez a türelem fogy, ami szerintem jogos. Az egységesülési folyamat kilencven valahány százaléka már megtörtént, a záró akkordokat kell már csak kitenni, amiket a következő napokban, hetekben ki lehet tenni”

– fogalmazott optimistán az Összefogás elnöke.

Gyimesi György szerint nem illik beleszólni más pártok dolgába, de elmondta, amit hall a polgároktól, hogy nekik ez már nem tetszik.

„Ez a 10 hónapos huzavona ugyanis minden, csak nem bizalomgerjesztő. Ami az én dolgomat is nehezíti, mivel nagyon örülnék neki, ha az egyes igyekezeteknél, törvényjavaslatoknál egy erős Szövetség állna mögöttem a nagyobb nyomásgyakorlás érdekében. Én is szeretném, ha lenne egy erős képviselet, mely a közös ügyünk mellé be tudna állni és közösen tudnánk elérni sikereket, amelyeket én egyedül képtelen vagyok megcsinálni”

– reagált Gyimesi.

Miért ilyen vontatott a Szövetség-Aliancia egységesülési folyamata?

– kérdeztük a továbbiakban meghívott vendégeinktől.

Berényi József úgy látja, hogy az MKP részéről van egy komoly gesztus a partnerek irányába, hogy a magyar Szövetség megnevezésről hajlandóan voltak az egység érdekében lemondani, de egyéb más atribútumainak a pártnak meg kell, hogy adják a magyar jellegét, hiszen, mint fogalmazott, döntő többségében magyarok fogják alkotni a pártot.

„A Most-Híd a ruszin területeken legutóbb ezer szavazatot kapott. Ennyit Alsószeliben, ami egy település, is kapott az MKP. Ennek megfelelően kell alakítani a párt jellegét. Nyilván jó és érdekes színfolt és kell is odafigyelni a ruszin közösségre, de ez a Szövetség magyar pártként tud erős lenni”

– magyarázta az MKP politikusa.

Szerinte ez a válasz arra, hogy miért húzódik ilyen sokáig az egységesülési folyamat, mert ezek a vélemény- és hangsúlykülönbségek továbbra is jelen vannak.

„Tartalmi kérdésekről folyik most a záró szakaszában a vita és nem személyi kérdésekről. Azokat már megoldottuk. Nem szabad, hogy ez a párt járda, víztisztító építők magyar is beszélő pártja legyen. Ennek a pártnak komolyan is fel kell vállalnia a magyar megmaradás kérdéseit, a Beneš-dekrétumok kollektív bűnösségre vonatkozó részének az eltörlését, a területi önkormányzatiságnak a gondolatát. Nem a szlovák politikai elvárások alapján kell politizálnunk, hanem saját céljaink alapján”

– mutatott rá Berényi.

„Egyébként olyan személyi jellegű konfliktusok, mint köztünk és a hidasok közt voltak, az kutyafüle ahhoz képest, ami most Gyimesi György és a hidasok közt van. Mellesleg Martoson sem tudtunk soha a hidasokkal egy asztal mellett megvitatni a dolgokat”

– tette hozzá.

A Körkép.sk Gombaszögön – Önkritika, kézfogás, gesztusok. Klus bocsánatot kért a magyaroktól. Maga is érzi, hogy a kettős állampolgárság kérdése még nincs rendezve

Mózes Szabolcs bízik abban, hogy augusztus végéig, vagy a nyár végéig meg lehet oldani az egységesülést.

„Az biztos, hogy nem az Összefogáson fog múlni. 11 hónap, több száz óra tárgyalás van mögöttünk, nagyon sok minden szóba került, nagyon sok kompromisszumot kellett kötnünk, ennek lett egy végeredménye akár szerkezeti, akár tartalmi szempontból. Ez az, ami június végéhez megszületett, amivel mindenkinek kezdenie kell valamit. Hazavinnie, és vagy megerősítenie, vagy elutasítania. Mi el tudjuk fogadni. Az összes többi kérdés, ami menet közben felmerül, meg tudunk vitatni a közös párton belül, amely autonóm platformok menték fog felépülni”

– fogalmazott Mózes.

„Az élet azonban szerinte nem áll meg azon a ponton, ahol létrejön az egység. „Nem szerencsés, hogy a folyamatot tovább toljuk. Érzem azt, amit Gyimesi képviselő úr is mondott, hogy az embereket igazából a végeredmény érdekli és azt látják hogy egy éven keresztül megy a szerencsétlenkedés. Én azt elképzelhetetlennek tartom, hogy ez még fél évig, egy évig, vagy még két évig tartson. Ezt biztos, hogy nem fogják akceptálni a választók és meg is értem őket”

– tette hozzá az Összefogás elnöke.

Gyimesi György emlékeztetett arra, hogy milyen jó lenne bizonyos dolgokban közösen kiállni. Példaként az egyik legutóbbi, szerinte jól sikerült közös sajtótájékoztatót hozta fel az MKP – Összefogás – Gyimesi György felállásban, mellyel hatékony nyomást tudtak gyakorolni Martin Klus (SaS) államtitkárra akkor, amikor biztonsági kockázatnak titulálta felvidéki magyarokat.

„De ugyanilyet nem tudok elképzelni például egy identitásról szóló vitában. A híd politikusai élesen ellenezték azt, hogy egyetlen identitás legyen csak a népszámlálási íveken. Ilyenkor mit mondana a Szövetség? Ezek a kérdések nagyon fontosak a választópolgárral szemben is, hogy tudják, mit várjanak el. Ha tízen azt fogják mondani, hogy A, öten pedig hogy B, ez így tényleg meg fogja őket zavarni”

– fejezte ki aggályait az OĽaNO színeiben politizáló magyar politikus.

Berényi József szerint ma azért van három párt, mert bizonyos csapatok, csoportok kiszakadtak az MKP-ból és létrehozták a hidat és az Összefogást.

„Most próbáljuk visszalapátolni a dolgokat. Ha ezek a szakadások nem történtek volna meg, akkor most nem kellene azon filozofálnunk, hogy hogy hozzuk össze. Én tudom, hogy divatos dolog azt mondani, hogy gyorsan-gyorsan hozzuk össze, de az igazi csalódást a választóknál az okozná, ha megcsináljuk, és utána azt fogják látni, hogy ez egy veszekedős alakulat. Ezt el kell kerülni. Pontos játékszabályokat kell létrehozni. Azt azért szeretném világosan látni, hogy mit kínálunk a választók felé, Mert azt tudom a magam részéről tenni, amiben hiszek. És ezen kérdések némelyike még nyitott”

– válaszolt.

Magyarok a parlamentben és a parlamenten kívül

A kerekasztal-beszélgetés témáját is adó kérdéskör szintén teret kapott. Mégpedig, hogy mit ért el eddig a szlovák törvényhozásban az a Gyimesi György, aki az elmúlt egy évben szinte felszántotta a szlovákiai médiát. A Szövetség-Aliancia részéről ugyanakkor gyakran éri az a vád, hogy egy fecske nem csinál nyarat alapon kevés eredményt tud felmutatni. Mondják ezt egyébként azok a politikusok, akik eredményességéről vagy eredménytelenségéről 30 év után legutóbb maguk a választók mondtak markáns véleményt.

Gyimesi György erre úgy reagált, hogy azok a hidasok mondják, hogy nem ért el semmit a parlamentben, akiknek ott volt négy évük a Fico maffiakormányában, hogy tegyenek valamit az állampolgársági ügyben és visszaállítsák a 2010 előtti állapotokat.

„Ők nemhogy nem tettek ellene semmit, hanem amikor Ondrej Dostál 2018-ban azt hiszem negyedszerre benyújtotta az ezzel kapcsolatos módosító javaslatot, akkor kivonultak a tárgyalóteremből. Amikor ezt először tették 2016-ban, akkor Bugár Béla tartózkodott a szavazástól. És ezek mondják, hogy nem oldottam meg a kettős állampolgárság ügyét. Hát hogyan tudtam volna egyedül megoldani?”

– fogalmazott Gyimesi.

Az eredményei terén megemlítette a D4/R7 alatti magyar vonatkozású telkek állami kisajátításának a megállítását, vagy a Szputnyik-ügyet, illetve az identitás kérdését a két nemzetiségre vonatkozóan a népszámlálásnál.

„Legalább rendesen felhívtuk a figyelmet ennek veszélyeire azok helyett is, akiknek két évvel ezelőtt kellett volna megtenniük. És ott van az összes többi törvényjavaslat, amit bízok benne, hogy még megcsinálhatjuk, hiszen a mandátumunkat 4 évre kaptuk“

– emlékeztetett Gyimesi.

A beszélgetés során felmerült Filip Mónika (SaS jelöltje) leváltása is az oktatásügyi minisztérium államtitkári posztjáról. Gyimesi úgy látja, hogy már Filip kinevezésénél Gröhling miniszter elvágta szinte az összes hatáskörétől, így nem tudta a képességeit és az akaratát érvényesíteni.

„Filip Mónikára sok mindent lehet mondani, de azt, hogy nem lenne egy elkötelezett magyar ember, azt nem. Sajnos nem kapott elég teret”

– zárta az OĽaNO politikusa.

Berényi József reakciójában elmondta, hogy Gyimesi Györgynek mindenképpen eredményeket fog kelleni felmutatnia. Egyben Nagyszombat megye alelnökeként  megköszönte Filip Mónika munkáját, aki mindig segített.

„Ugyanakkor visszahívása is mutatja azt a tényt, hogy ha egy magyar odakerül, de nincs mögötte magyar erő, akkor következmények nélkül leváltható”

– reagált.

Mózes Szabolcs szerint a leváltott államtitkár további politikai jövője legfőképpen rajta múlik.

„Számomra nem meglepetés az, ami zajlik az elmúlt 1-1,5 évben, hogy ha nincs céltudatos, erős magyar érdekképviselet a parlamentben, akkor ez történik. A magyar erő nem jelent automatikusan sikert, de fordítva, ha ez nincs, akkor garantált, hogy a rendszerszintű problémákat nem lehet átültetni“

– fogalmazott.

Gyimesi György szerint az erős magyar képviselet nem gyógyír minden bajunkra.

„Lásd a korábbi, 20 fős parlamenti képviseletet az MKP színeiben, amikor mégis megváltoztatták a megyehatárokat a kárunkra. Ha a Szövetség bekerül a parlamentbe és kormányra kerül, nem maga fog kormányozni, és érdekütközetben lesz. Ez így önmagában nem megoldás. De az igaz, hogy egy szlovák pártban soha nem olyan erős a magyar érdekképviselet, mint egy magyar pártban”

– ismerte el.

Berényi József erre úgy reagált, hogy nem kell mindig a kisebbik rosszat választani. „Lehet azt is mondani, hogy egyik sem jó.”

Közös jövő? Milyen értékek mentén?

A másfél órás beszélgetés a közös értékekről és a közös jövőről szólt, különös tekintettel az elmúlt hetekben, leginkább az MKP Országos Tanácsának ülését követően megrekedt egységesülési tárgyalásokra, melyek hátteréről itt írtunk bővebben a Körképen.

„Milyen értékek és elvek mentén lehet bővíteni a közös magyar halmazt úgy, hogy az nemcsak a már egységesülő pártok, hanem további politikai szereplők számára is attraktívabbá váljon?”

– tette fel Király Zsolt a kérdést a három politikusnak.

Mózes szerint közös elvi alapokra van szükség, a Szövetségnek pedig gyűjtőpártnak kell lennie.

„Mindenkinek meg kell találnia saját politikusi rétegét, akkor lehet csak sikeres. Vannak olyan megosztó kérdések, amelyekkel azért nem kell kiemelten foglakozni, mert nem minket érintenek. – kulturális etikai kérdésekre gondolok, ami szétdarálhatná a szövetséget. A szlovákiai magyar választó az ő saját problémáira, régiójának problémáira várna a megoldást. Mindegyik értékrendnek meg kell találnia magát, és ez a politikai közösség nem lehet kizáró”

– magyarázta az Összefogás első embere.

Feltettük vendégeinknek a kérdést Gyimesi György esetleges közeledésének lehetőségeire is a Szövetség-Aliancia felé.

Gyimesi erre úgy reagált, hogy a kérdés eleve teljesen tárgytalan, „mert az a négy hidas, aki még ott maradt, azt mondta, hogy én nem léphetek be a Szövetségbe”.

Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ha megvan a közös érdek, ami ha fölül tudna emelkedni a jelenlegi megosztottságot okozó ellentéteken, akkor elméletileg még működhetne is.

Berényi  József meggyőződésének adott hangot, hogy ennek működnie kell.

„A hidasoknak vannak sikeres polgármestereik, akikre kötődnek választók. Tőlem a híd program távol áll. Igazunk volt az MKP-ban, amikor azt mondtuk, hogy ez egy rövid távú projekt, ami addig működik, amíg Bugár Béla népszerűsége töretlen. Utána visszaesik, és a híd jelenség eltűnik. Ennek a történetnek annyi, azt leszámítva, hogy beépül a Szövetségbe, vagy valami másba”

– mondta el az MKP korábbi elnöke.

A beszélgetés végén a közönség soraiból kérdezhettek.

Czimmer Gábor, az Új Szó belpolitikai rovatának munkatársa arra a kérdésére szeretett volna választ kapni, hogy kapott-e meghívót a beszélgetésre a Most-Híd. A panelbeszélgetés résztevői erre nem tudtak érdemben válaszolni, hiszen maguk is meghívott vendégek voltak. Ugyanakkor a közönségből többen emlékeztették a Penta kezében levő médium munkatársát, hogy előző nap épp ő maga olvasta fel Agócs Attila, a Most-Híd vegyespárt alelnökének nyilatkozatát, melyben testületileg elzárkóztak attól, hogy részt vegyenek a Gombaszögi Nyári Táborban.

Ha megalakulna a Szövetség, felvennék-e a Gyimesit a saját pártjukba. Illetve Gyimesi ki tudja-e zárni, hogy egy listán legyen a Hidasokkal“- próbálkozott tovább Czimmer.

Mózes Szabolcs szerint ha Gyimesi György bejelentkezne az Összefogás platformjába, akkor személyes véleménye az, hogy minden további nélkül felvennék őt.

Berényi József arra mutatott rá, hogy mindig voltak nem MKP tagok is az MKP választási listáján.

„Mégis mikor eljött az a pillanat, hogy egységesen lépjünk fel, felkértem őket hogy legyenek a listán. Mindig is igyekeztem integrálni. Következetesen vallom, hogy aki magyar ügyekben tenni akar, tud, es van kedve ide csatlakozni, nem szabad elutasítani, mert bizonyos kérdésekben élesen fogalmazott”

– válaszolt az MKP politikusa.

Gyimesi György úgy reagált, hogy szerinte a Szövetségnek nincs szüksége hidas politikusokra, hanem a hidas választópolgárokra.

„Kacérkodok egy gondolattal, kedves Gábor, mert egyre többet szajkózzák, hogy ha én rajta leszek a listán, akkor ők nem lesznek. Lehet, hogy ez a megoldás?” – válaszolt nevetve Gyimesi arra gondolva, hogy a hidasok távolmaradásával elvileg a probléma is megoldódhatna. Majd így folytatta: „Komolyra váltva a szót, én OĽaNO-s kormánykoalíciós képviselő vagyok, nekem ott a helyem. Ha azt mondanám, hogy veszem a cókmókomat és megyek bárhová, akkor teljesen súlytalan válnék. Teljesen más ott focizni a pályán, vagy a lelátóról nézni a kezet”

– zárta Gyimesi.

A panelbeszégetés hangfelvétele ITT letölthető, meghallgatható.

Körkép.sk