Koronavírus – A szakértők a gyengébb hatékonysági számok ellenére is kitartanak a vakcinázás mellett

Nyitókép forrása: Budapest, 2021. május 7. A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina fecskendõkben a fõvárosi Honvédkórház oltópontján 2021. május 7-én. MTI/Mónus Márton

Annak ellenére, hogy az oltásokkal szerzett immunitás idővel csökkenhet, a járványszakértők továbbra is „elképesztően hatékonynak” tartják az vakcinákat. Az elmúlt időszakban több tanulmány is megjelent arról, hogy a teljesen beoltottak körében is elég gyakoriak az úgynevezett „áttöréses esetek”, vagyis amikor az oltottság ellenére is bekövetkezik a megfertőződés. Mindennek ellenére, a tapasztalat is azt mutatja, hogy a vakcina rendkívül jó védelmet biztosít a fertőzés súlyos lefolyása és a halállal végződő koronavírus-fertőzéssel szemben.

Izraelben, ahol a világon elsőként fejezték be a lakosság immunizálását, a statisztikák azt mutatják, hogy  a Pfizer oltóanyaga esetén a januárban beoltott személyek mindössze 16 százaléka volt védett a megfertőződéssel szemben. Ellenben azok, akik áprilisban kapták meg a második adag oltásukat, még 79 százalékos védettséget élveztek a tüneti fertőzéssel szemben. A harmadik oltás tehát valóban indokoltnak tűnik, még akkor is, ha a még a Delta-variáns esetében a Pfizer továbbra is több mint 96 százalék védettséget biztosít a súlyos lefolyású fertőzéssel szemben.

A brit kutatások hasonló eredménnyel, bár más számokkal végződtek. Ott arra a következtetésre jutottak, hogy a egy hónappal a Pfizer második adagja után a védettség 96-ról 88 százalékra csökken, öt-hat hónap elteltével pedig 74 százalékra. Az AstraZeneca vakcinájánál ez 77 százalék egy hónappal, és 67 százalékkal 4-5 hónappal a második adag felvétele után.

   

Izreal, Magyarország

Több ország, köztük Izrael és Magyarország is biztosítja a lakosságnak a harmadik oltás lehetőségét. Izrael kezdetben csak a 60 év felettieknek tette elérhetővé a harmadik oltást, augusztustól azonban már minden harminc év feletti személy igényelheti.

A szakértők továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy a tapasztalat azt mutatja, azokban az országokban csökkent drámaian a kórházban kezeltek száma, ahol az átoltottságot gyorsan sikerült növelni.

A Delta variáns azonban némileg átírta a szabályokat. A Delta-mutációval szemben a vakcinák többsége jóval gyengébben reagál, mint például a korábban domináns Alfa-variánssal szemben. A britek szerint a Pfizer esetében 93 százalékos az Alfatüneti fertőzésével szembeni védettség, míg a Deltánál ez csak 88 százalék, és idővel csökkenő. Az AstraZeneca esetében a Delta mindössze 60 százalékban előzhetőe meg (az Alfa esetében 66 százalék az arány).

Ezek az adatok nem csak a második oltás fontosságára hívták fel a figyelmet, hanem a harmadik oltás elkerülhetetlenségére is. Szlovákiában azonban még a rendes oltási program sem mondható sikeresnek.

Lengvarský kötelező oltását nem támogatják a kormánypártok

Vladimir Lengvarský egészségügyi miniszter hiába foglalt állást a vitás ügyekben rendre a liberális érvek mellett, ezúttal még ők sem támogatják kötelező oltással kapcsolatosan készülő terveit. Európában több országban már kötelezték a lakosság bizonyos csoportjait a teljes oltottságra. Szlovákiában még a kétadagos vakcinázás is komoly politikai hullámokat kelt, pedig a szlovákiai átoltottsági szint Európa legrosszabbjai közé tartozik.

Lengvarský már hónapokkal ezelőtt belengette a kötelező oltás lehetőségét, nemrég pedig kijelentette, hogy konkrét javaslatot fog hamarosan bemutatni a nyilvánosságnak. Erősen kétséges ugyanakkor, hogy eljut vele a nyilvános vitáig, jelenleg egyetlen kormánypárt sem rajong túlságosan az ötletért – bár alibizmus mellett találkozunk azért józan érvekkel is.

Az SaS parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottságának elnöke, Jana Bittó Cigániková szerint a liberálisok nem támogatják a kötelező oltás gondolatát. Cigániková arra hivatkozik, hogy „több felmérés is megmutatta”, hogy az emberek azért félnek, mert nem kapnak elég információt az oltásokról. Az SaS így inkább a felvilágosítást támogatja, nem a kötelező oltást.

Mindenesetre, ez nem meglepő egy álláspont egy olyan párttól, amelynek elnöke először elbagatellizálta a világjárványt, majd a kormányon belül módszeresen ellehetetlenítette a járványkezelő intézkedéseket, illetve élő adásban arról beszélt, hogy a vakcina megváltoztatja a DNS-t. Az Cigániková által emlegetett felmérés pedig nem meglepő módon épp az SaS megrendelésére készült még a nyáron.

Valamivel józanabbul érvelt a Za ľudí. Szerintük felesleges egy olyan kötelességet kiróni az emberekre, amit lehetetlen betartatni. Nincs például elég orvos és nővér a kórházakban ahhoz, hogy „büntetésül” kényszerszabadságra küldjék azokat, akik nem hajlandók beoltatni magukat. Egyszerűen az állam nincs alkupozícióban.

Az OĽANO – nem meglepő módon – szintúgy tartózkodik a kötelező oltás bevezetésétől. Szerintük a motiváció jobb megoldás a kötelezővé tétellel szemben.

Az Árért Értéket állami agytröszt szerint azonban logikus lépés lenne a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétel. Jelenleg a gyermekek számára 10 féle betegség elleni vakcina van a kötelező oltások listáján, a kórházi alkalmazottakat pedig kötelezően oltják be hepatitisz B ellen.

Körkép.sk