Sci-fibe illő felmérés: Merkelt vagy Macront választanák-e a föderális Európa államfőjének?

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Franc Zhurda

Angela Merkel, Európa vezető hatalmának 16 évig regnáló kancellárja hamarosan politikai nyugdíjba megy. Sokan azonban nem tartják kizártnak, hogy Merkel nem fordít teljesen hátat a politikának, és az EU valamelyik magasrangú tisztségét vállalná el. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) legújabb felmérése fű alatt talán ennek az lehetőségnek az elfogadottságára próbált választ találni. Azt kérdezték meg a felmérésben részt vevőktől, hogy Emmanuel Macron francia államfőt, vagy Angela Merkelt választanák-e meg az „Európai Unió államfőjének”. Nyilván, ilyen tisztség a valóságban nem létezik (egyelőre, egy föderális Európában már lehet róla szó), a felmérés győztese azonban egyértelműen Merkel lett.

Csakhogy teljes legyen a kép. A kérdésfelvetés azért sántít, mert mindenki tudja, hogy Merkel már nem akar részt venni a hazai politikában, de Macronról mindenki tudja, hogy indul a jövőre esedékes francia elnökválasztáson. Az is elég egyértelmű, hogy azért kellett a sci-fi kategóriába tartozó „EU köztársasági elnöke” posztra kérdezni, mert nyilván aktuálispolitikai konfliktus lehetne abból, ha egy felmérés Merkelt ültetné be egy jelenleg foglalt pozícióba. Főleg, hogy az Európai Bizottság elnök, Ursula von der Leyen régi jóbarátja (és korábbi minisztere) Merkelnek.

A harmadik dolog, amit érdemes kiemelni, hogy az országok szerinti lebontásból látszik, hogy még maguk a németek sincsenek elragadtatva annyira az ötlettől. A felmérésben részt vevő tizenkét országból (Szlovákia sajnos nincs közte) a németek 42 százalékkal csak a hatodik Merkel támogatásában a nemlétező posztért folytatott versenyben. Még a magyarok is megelőzik őket (44 százalék). Persze, Macron sokkal rosszabbul szerepelt. A összesített eredmény szerint Merkel a szavazatok 41 százalékát, Macron mindössze a 14 százalékát gyűjtené be.

   

Nem csoda. A francia vezető (jórészt saját hazája nemzetközi megítélésének is köszönhetően) egyáltalán nem jelent alternatívát uniós vezetőként sem az olaszoknak, sem a lengyeleknek, a hollandoknak pedig végképp nem. Sőt, még maguk a franciák sem támogatnák őt, ha lenne ilyen ambíciója (20 százalékot kapna, ennél még a magyarok is többre becsülik a francia elnököt).

Az is feltűnő ugyanakkor, hogy Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában és Bulgáriában a két jelölt együtt sem kapná meg a szavazatok többségét, vagyis a többség nem kíván választani a felhozatalból. És ezzel még nincs vége.

A francia, lengyel, olasz és bolgár válaszadók igen szkeptikusan nyilatkoztak arról, hogy Németország képes-e megvédeni az EU érdekeit a külső hatásoktól (konkrétan Kína vagy Oroszország befolyásától). Maguk a németek sem túl derűlátók, 52 százalékuk szerint az ország aranykora már mögöttük van, ezért a szeptember 26-i választás után hivatalba lépő új kancellárnak igen sok dolga lesz. Az ECFR szerint elsősorban az, hogy Németország oldalt válasszon.

Körkép.sk