Szijjártó Péter a Konzervatív Csúcson Pozsonyban: Az EU-nak egy nagy adag józan észre van szüksége. Közép-Európa ezt megadhatja

Nyitókép forrása: facebook/Szijjártó Péter

Hétfőn Pozsonyban tartották a Konzeratív Csúcs első évadának első rendezvényét, amelynek főelőadója Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter volt, aki már beszéde elején leszögezte, hogy az esemény szervezői igen bátrak voltak, amiért „konzervatívnak” nevezték el a rendezvényüket. Hasonlóan nyilatkozott Boris Kollár házelnökről is, akinek mozgalmának nevében a „család” szó szerepel, márpedig a család intézménye a magyar külügyminiszter szerint igen erőteljes támadásnak van kitéve a liberálisok részéről.

Boris Kollár házelnök volt az, aki hivatalosan is megnyitotta a Konzervatív Csúcsot, de a felszólalók között ott volt Anna Záborská is, az OĽANO frakciójából (a Keresztény Unió elnöke), és a Postoj.sk szerinta  teremben ott volt Igor Matovič pénzügyminiszter is, az OĽANO elnöke, bár ő nem mondott köszöntőt.

Miért gyengül az EU

„…Az látjuk, hogy egy gyengülő Európai Unióban élünk, ami a közép-európaiak akaratával ellentétes, mi közép-európaiak ugyanis egy erős európai kontinensben, erős Európai Unióban vagyunk érdekeltek”

   

fogalmazott Szijjártó. Példaként hozta fel, hogy az EU részesedése a globális GDP-ből az elmúlt húsz évben 21 százalékról 18 százalékra csökkent, miközben Kínáé 4-ről 18 százalékra nőtt. És miközben Európa a világ GDP-jének csak 18 százalékát termeli meg, a világ szociális kiadásainak 27 százalékát költi el. ű

„Ez némiképp megkérdőjelezi az európai gazdasági rendszer fenntarthatóságát”

fogalmazott. Kiemelte, hogy az EU gyengülését a liberális mainstream okozza, amely, nemzetellenes és keresztényellenes, márpedig Európát korábban az erős nemzetek és a keresztény értékek tették sikeressé. Azt is elmondta, hogy miközben a liberális mainstream előszeretettel oktatja ki Közép-Európát sajtószabadságból, egyenlőségből, demokráciából, addig épp a liberalizmus viselkedik leginkább kirekesztően.

„A liberális mainstream nem mást csinál, mint vélemény-hegemóniát, vagy vélemény-diktatúrát épít. Márpedig az Európai Unió most történelmi kihívások előtt áll. (…) És most nagy viták folynak a jövőről. Mi konzervatívak, keresztények és közép-európaiak részt akarunk venni a vitákban (…). A mi jogunk megkérdőjelezése arra vonatkozóan, hogy részt vehetünk-e az EU jövőjéről szóló vitákban, az antidemokratikus”

mondta. Arról beszélt, hogy az Európai Uniót épp a konzervatív fordulat mozdíthatná előre.

„Ha csak annyit mondunk, hogy szerintünk nem kell bevándorlás, azonnal antihumánusoknak minősítenek bennünket, vagy épp a 20. század legsötétebb diktatúráihoz hasonlítanak. Ha azt mondjuk, hogy nem kell az adósságokat közösségesíteni, akkor rögtön antiszociálisnak neveznek bennünket. Ha azt mondjuk, hogy fontos a család, akkor retrogádnak minősítenek, ha azt mondjuk, hogy fontos a nemzet, kinevetnek minket”.

fogalmazott a magyar külügyminiszter, kiemelve, hogy a liberális mainstream arról sem szívesen beszél, hogy a kereszténység a világ leginkább támadott vallása, amely a világ számos pontján kisebbségben van.

Mi jelent ma a konzervativizmus?

Szijjártó szerint a konzervatív politikai irányvonal a gyakorlatban négy pillérre épül: konzervatív gazdaságpolitika, konzervatív biztonságpolitika, a családpolitikai konzervativizmus, a negyedik pedig a keresztény közösségek védelme.

Gazdaságpolitika kapcsán Magyarország eredményeit hozta fel példaként. Kiemelte, hogy a magyar kormány egy munkaalapú társadalmat épít, ahol nem a segélyek, hanem a munka jelenti „biztos megélhetés és a méltóság” alapját. Elmondta, hogy 11 évvel ezelőtt (a Fidesz hatalomra kerülésekor) a 10 milliós Magyarországon mindössze 1,7 millió adófizető volt, ma pedig 4,7 millió. Kijelentette, Magyarországon alacsony adókulcsokkal sikerült visszaállítani a munka becsületét.

Szijjártó emlékeztetett, hogy a szocialista tervgazdálkodásból ismert bürokratikus húzásokkal akarják lerontani Magyarország versenyképességét azok, akik ma a globális minimadó bevezetését erőltetik. Mint mondta, Magyarország nem támogatja a minimadót, mert az a munka becsületét csorbító adóemelésekhez vezetne.

A biztonságpolitikáról elmondta, hogy ez a szuverenitás egyik alapkérdése. Az állam feladata a saját határainak megvédése. Szijjártó köszönetet mondott Szlovákiának, hogy segített megvédeni Magyarország déli határait a 2015-ös migránsválság idején, amikor 400 ezer migráns tartotta nyomás alatt a magyar határokat. Elmondta, hogy akkor Magyarországot minden fórumon élesen támadták, ellenben ma Brüsszelben testületileg azon örömködnek, hogy más nemzetek kerítéseket építenek az EU külső határaira (Lengyelország, Litvánia, a szerk. megj.).

„Mert látjuk mi történik azóta. A Nyugat-Európában megcélzott társadalmi integrációs modell megbukott. Nem tudták integrálni a ránk törő migránsokat. No-go zónák jöttek létre, a hangos kisebbség rákényszeríti akaratát a többségre, és lassan ott tartunk, hogy karácsonyfát sem szabad állítani, nehogy az újonnan érkezettek érzékenységét megsértsük…”

fogalmazott. Kiemtelte, hogy „nekünk Közép-Európában ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy kizárólag a mi döntésünk az, hogy kit engedünmk be a saját országunkba, és hogy kivel akarunk együtt élni”.

Közép-Európa biztosítja a józan észt

A családpolitika kapcsán kiemelte, hogy a család áll a legnagyobb ideológiai támadás alatt, ez az intézmény áll a liberális mainstream célkeresztjében leginkább.

„Pedig nemzeteink jövője, és ennél fogva az egész EU jövője a családjainkon múlik. Nem a bevándorlás fogja erőssé tenni ezt a kontinenst, hiszen az csak legyengíti. Európát a családok teszik erőssé. Ezért mi Magyarországon gazdasági erőforrásokat arra fordítottunk, hogy a családokat támogassuk, hogy legyen több gyermek. Mindezt annak érdekében, hogy elérjük, ha valaki gyermeket vállal, az ne eredményezzen hátrányosabb helyzetet, mintha nem vállalt volna gyermeket”

fejtette ki.

Szijjártó szerint Közép-Európában szabadságharcos nemzetek élnek, mi megküzdöttünk a szabadságunkért, a függetlenségünkért, a szuverenitásunkért és a demokráciánkért is.

„Ezért nem szabad hagyni, hogy megkérdőjelezzék a választásaink eredményét, amelyek egyértelműen a népakaratot jelentik. Ma az Európai Uniónak egy nagy adag józan észre van szüksége, és azt mi közép-európaiak egészen biztosan tudjuk szállítani. „

zárta beszédét.

A teljes előadás Jaroslav Daniška kérdéseivel és Szijjártó válaszaival együtt az alábbi videóban tekinthető meg:

Körkép.sk