Demográfiai csúcs – A családpolitikában bevált jó gyakorlatokról beszéltek miniszterek

Nyitókép forrása: Budapest, 2021. szeptember 24., Balról jobbra: Ekler Gergely moderátor, családokért felelõs stratégiai államtitkár, Novák Katalin családokért felelõs tárca nélküli miniszter, Milan Krajniak szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter, Janez Cigler Kralj szlovén munka-, család-, szociális ügyek és esélyegyenlõségi miniszter, Gatis Eglitis lett népjóléti miniszter, Bartha Tünde, a cseh miniszterelnökség kabinetfõnöke, Lorenzo Fontana volt olasz család- és fogyatékosságügyi miniszter, a Liga politikusa a Jó gyakorlatok a demográfia és a családpolitika területén címû panelbeszélgetésen a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 24-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

A demográfiai kihívásokra adott válaszokról, a családpolitikában bevált jó gyakorlatokról, a családi értékek és a családtámogatások fontosságáról beszéltek miniszterek a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson pénteken.

A Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: miniszterként azért dolgozik, hogy az embereknek ne kelljen választaniuk a család és a munka között, hanem a kettő működhessen együtt is. Ennek érdekében olyan családtámogatásokra van szükség, amelyek nem kényszerítenek egyik pályára sem, hanem meghagyják a döntési lehetőséget a fiataloknak – tette hozzá, kiemelve: Magyarország a GDP (bruttó hazai termék) öt százalékát fordítja családtámogatásokra.

A miniszter az ideológiai vitákkal kapcsolatban arról beszélt, hogy minden nemzet egyenlő partner, minden embernek szabad választása van, ezért egyik nemzet sem oktathatja ki a másikat.

   

A demográfiai csúcs célja, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat, és megtapasztalják, hogy a világ minden kontinensén vannak családbarát erők – mondta Novák Katalin.

A panelbeszélgetésen Janez Cigler Kralj, Szlovénia munka-, család-, szociális ügyek és esélyegyenlőségi minisztere kifejtette: országa nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy családbarát intézkedéseket hozzon. Elsősorban a nőket szeretnék támogatni, hogy ne kelljen választaniuk család és karrier között.

Jelezte, Szlovéniában nagyon sok édesanya dolgozik, ezért hosszú a szülési szabadság, létezik a gyes, gyed intézménye, nagyon jó a bölcsődei és óvodai intézményhálózat, a napközis ellátás, és különféle családi juttatások vannak. Az intézkedések közül kiemelte, hogy a harmadik gyerek után az állam átvállalja a társadalombiztosítási hozzájárulás teljes összegét.

Mint mondta, a korábbi kormányok megpróbáltak mindenkit meggyőzni arról, hogy nincs értelme a családokba fektetni, azonban Magyarország példájából látható, hogy ez igenis hasznos dolog. Biztosítani kell azt, hogy ez az érték ne tűnjön el a következő generációkból se – emelte ki.

Fontosnak nevezte, hogy az állam ne hagyja cserben a családokat, és ebbe a munkába kiemelt szerep jut a civil szervezeteknek és az egyháznak is, de a társadalom részéről is kell egyfajta elfogadottság a család intézményével szemben.

Janez Cigler Kralj kitért arra is, hogy a családpolitika a tagállamok felelőssége, hatásköre, és ennek így is kell maradnia, azonban a „jó gyakorlatok” megosztása, az adott ország e témakörben született elképzeléseit be kell mutatni uniós szinten is.

Milan Krajniak szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter a szlovák családtámogatások között említette, hogy a társadalombiztosítással rendelkező édesanyáknak a várandósság negyedik hónapjától a szülésig terhességi hozzájárulást adnak, a gyermek érkezése után gyest, gyedet kapnak a szülők, és a gyermek három éves koráig – attól függetlenül, hogy az édesanya visszamegy-e dolgozni, vagy otthon marad a gyermekkel – szülői szabadságot fizetnek neki, amely a minimálbér 61 százaléka.

Emellett a gyermekek születése után, négy gyermekig, 830 eurót adnak a családoknak, és a gyermekek öt éves koráig a nekik kiváltott gyógyszerek esetén megszüntették a kötelező illetékeket, díjakat – tette hozzá.

Kiemelte: Közép-Európában a család a prioritás, és Szlovákia is abban hisz, hogy a család a társadalom alapköve, és nem a migrációval kell megoldani a demográfiai problémákat.

Komjáthy Lóránt: A család védelmében

Gatis Eglitis, Lettország népjóléti minisztere csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság megpróbálja ráerőltetni az országokra, hogy változtassák meg a család intézményét, például azzal, hogy nem ad pénzt a helyreállítási alapból azoknak az államoknak, amelyek nem engedik meg az azonos neműek házasságát. Szerinte ez rossz irány, és Brüsszel megítélését is rontja.

A migrációval kapcsolatban azt mondta: Lettország óvatos szeretne lenni, látva azt, hogy például Brüsszelben már vannak olyan városrészek, ahol csak muszlimok és arabok élnek.

Szerinte sokan bocsánatot is kérhetnének Orbán Viktor miniszterelnöktől, amiért 2015-ben a migrációkezelés miatt vádolták. Azóta már sokan mondják, hogy nem szeretnének kontrollálatlan migrációt – fűzte hozzá.

Lettország demográfiai helyzetéről elmondta: az előrejelzések szerint harminc év múlva a jelenlegi 1,9 millió lakos helyett csak 1,5 millióan élnek majd az országban, emiatt a családpolitika túlélési kérdés Lettországnak.

Lorenzo Fontana volt olasz családügyi miniszter szerint hamis, materialista emberképből fakad az a vélekedés, hogy a demográfiai problémákat a migrációval meg lehet oldani. A demográfiai hanyatlás megfordításának egyetlen lehetősége a családok segítése – jelentette ki.

Hozzátette: Európában kisebbségben vannak azok, akik a családokat szeretnék a középpontba helyezni, ezért „hősökre van szükség, akik megvívják a csatát”. A volt miniszter köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy „beleállt ebbe a csatába, és csatába hív másokat is.

Bartha Tünde, a cseh miniszterelnökség kabinetfőnöke – aki magyarul köszöntötte a résztvevőket – arról beszélt, hogy munkáját bármikor félreteszi, ha a lánya hívja telefonon, és felelősségteljes beosztása mellett is igyekszik jelen lenni a család életében.

Országa koronavírus-járvány alatt született egyik kezdeményezéséről elmondta, a pandémia idején a cseh miniszterelnökség egy segélyvonalat üzemeltetett drogproblémával küzdő családok számára. Erre az állami költségvetésből 600 millió koronát fordítottak – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a koronavírus-járványt senki nem akarta megélni, de talán ennek az időszaknak lesznek a demográfiára nézve pozitív hatásai. „Többet voltunk otthon a családunkkal és a partnerünkkel, mint a járvány előtt” – mondta.

MTI