Ambrus
  • HUF: 365.99
  • USD: 1.13
  • -3 °C
  • 3 °C
Mindennapjaink

Iránban már mindenki átesett legalább egyszer a koronavíruson, mégsincs nyájimmunitás – de gyűlnek az áldozatok

Irán példáján keresztül válik érthetőbbé, a lakosság megfertőződésével miért nem alakulhatott ki nyájimmunitás

Nyitókép forrása: AP Photo/Vahid Salemi

 

Egy friss tanulmány szerint a 84 millió lakosú Iránba már mindenki átesett legalább egyszer koronavírusfertőzésen, sőt, szép számmal vannak olyanok, akik többször is elkapták. A felmérések azt mutatják, hogy a fertőzéssel szerzett immunitás egyre kevesebbet ér, nem csak az idő előrehaladtával, de az új variánsok megjelenése miatt is.

 

A New Scinetist által leközölt tanulmány szerint Irán a nyájimmunitás elérése helyett rengeteg halottal számolhat a koronavírusjárvány új hulláma miatt. Ott már ismét emelkedőben van a járványstatisztika, ami az újabb, immáron hatodik hullám előjele. A napi esetszámok 10 ezer felett járnak, a halálos áldozatok összesített száma 124 ezer fölé emelkedett, de az iráni hatóságok elismerik, hogy a valós szám ennek kétszerese is lehet.

 

Braham Einollai iráni egészségügyi miniszter a múlt héten kijelentette, hogy Iránnak el kell érnie a 80 százalékos oltottsági szintet. Ez azonban szinte valószerűtlen célkitűzés: jelenleg a beoltottak aránya mindössze 35 százalék, és ennek az aránynak a háromnegyede csak egy adag oltást vett fel.

 

Mi a gond a nyájimmunitással?

 

A tanulmány egyébként arra kereste a választ, hogy milyen ütemben épül le a fertőzéssel szerzett immunitás. Egy korábbi, indiai tanulmány szerint a delta-variáns év eleji tombolása idején az újrafertőződési arány 27 százalék volt. Irán esetében ennek megállapítása az adathiány miatt nem volt egyszerű. A többlethalálozások számának megbecslése még egy nyugati országban sem egyszerű feladat, Iránban azonban rengeteg a hiányos részinformáció. Ezeket begyűjtötték az elmúlt két évre vonatkozóan, majd összevetették a túlhalálozások számaival, párhuzamba állították a fertőzés/halálozási arány globális adataival, hogy megbecsüljék a fertőzés és a védettség dinamikáját. A számok elég vésztjóslók.

 

Az eredmények szerint Irán nagy részében a fertőzések száma a lakosságszámhoz mérve jóval 100 százalék felett járt, vagyis egyesek többször is megfertőződtek. Volt két olyan tartomány, ahol a fertőzésszám a lakosságszám 259 százaléka volt, tehát átlagban kétszer-háromszor is elkapták az emberek a kórt.

 

A kutatók úgy vélik, hogy a széles néprétegeket érintő fertőzések ellenére elmaradt a nyájimmunitás, mert az idő múlásával a szerzett védettség gyengül, ráadásul az új variánsoknál egy gyorsabb gyengülés tapasztalható. Az iráni történések nagyjából másolják a globális folyamatokat, a kutatók szerint pedig a szerzett védettség olyan gyorsan épül le, hogy nem jön létre olyan pont, ahol nyájimmunitás alakulhatott volna ki. Érthetőbben: egy ország népessége nem egyszerre, hanem fokozatosan fertőződik meg. Ha a fertőzéssel szerzett immunitás örök lenne, akkor csak attól függ a nyájimmunitás kialakulása, hogy mikor éri el a fertőzöttek száma a 80 százalékos szintet.

 

Csakhogy nem örök, hanem időben csökken. Így hiába esett át a lakosság nyolcvan százaléka a betegségen, ha 60 százalékuk időközben már elvesztette a védettségét, és újrafertőződnek. Hasonló dilemma egyébként az oltásoknál is fennáll, csak kevésbé markánsan.

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket