Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci

 

Hatalmas áttörésként hirdették meg, de egyre szánalmasabb képet fest magáról a Glasgow-i klímacsúcs. Nem csak azért, mert a résztvevő országok küldöttei a saját maguk által hangoztatott elvekkel ellentétben magánrepülőkkel és több tucat autóból álló konvojokkal érkeztek az eseményre, hanem azért is, mert a találkozó leginkább a főbb hangadók közt húzódó szakadékokról szólt. Szlovákia esetében ráadásul Zuzana Čaputová államfő vett részt a találkozón, aki jelezte is, hogy a legambiciózusabb megállapodást nyilván nem tudják majd az országok tető alá hozni.

 

Már önmagában az is igen beszédes körülmény, hogy a skót városban rendezett találkozón nem jelentek meg a legnagyobb szennyező országok. Sőt, az egész úgy néz ki, hogy ezúttal még közös célokban sem sikerül megegyezni – pedig korábban legalább volt közös nevező, amit persze nem tartottak be az országok. A csúcstalálkozónak még nincs vége, a konferencia november 12-ig tart, ám már a második napon elakadtak a tárgyalások egy hétköznapi országközi vita miatt.

 

Francia-brit csörte

 

Franciaország és Nagy-Britannia a halászati jogok miatt esett egymásnak. A Brexit után a francia hajóknak továbbra is joguk van halászni a La Manche csatorna brit vizein, amennyiben bizonyítani tudják, hogy korábban is ott halásztak. Csakhogy a Brexit-megállapodás elfelejtette konkretizálni, hogy milyen bizonyítékot kell szolgáltatniuk korábbi tevékenységükre a francia hajóknak. Elvileg egy francia-brit vegyesbizottság hivatott az ilyen homályos kérdéseket megoldani, ám a két ország küldöttei csak a magukét fújják.

 hirdetes_810x300  

 

A britek nyilván rálátást akarnak arra, hogy mennyi halat fognak ki felségvizeiken a francia hajók. A franciák viszont tudják, hogy ez az adat később arra szolgál majd, hogy a britek esetleg vámot/adót vessenek ki a kihalászott mennyiségre. Párizsnak abban igaza van, hogy a gyakorlati kivitelezés eleve problémás, hiszen minden hajót GPS-szel kellene felszerelni, és valahogy a kihalászott halmennyiséget is be kellene vallani.

 

Persze, a britek érvelése is sántít. Van két brit sziget a francia partoknál, Jersey és Guernesey, ahol ők folytatnak jelentős halászati tevékenységet, ami viszont a franciák szemét szúrja. Olyannyira, hogy Párizs nemrég felfüggesztette Jersey szigetének áramellátását. A két fél már most kvótákkal, vámokkal, rendszeres hatósági ellenőrzésekkel és egyéb szigorító intézkedésekkel fenyegette meg egymást.

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a jövőre esedékes francia elnökválasztás miatt a téma alaposan fel van fújva. Macron egyik fő kihívója, a szélsőjobboldali Eric Zemour azt hangoztatja, hogy a Brexit-tárgyalások nyertese Nagy-Britannia lett, nem az EU – vagyis a francia vezetés, beleértve Emmanuel Macron jelenlegi elnököt, és Michel Barnier egykori Brexit-tárgyalásokért felelős uniós biztost is, akik szerinte kudarcot vallottak.

 

Francia-ausztrál vita

 

A franciák Ausztráliával is fasírtban vannak. Ott az AUKUS nevű amerikai-brit-ausztrál tengeralattjáró paktum a gyújtópont. Az USA és a britek megállapodtak abban, hogy Csendes-óceáni hatalmi érdekeik védelmében megosszák Ausztráliával az atomtengeralattjáró-építés technológiát. A probléma az volt, hogy Ausztrália korábban kötött egy 56 milliárd dolláros tengeralattjáró-eladásról szóló szerződést Franciaországgal. A szerződést az AUKUS miatt visszamondták, Macron pedig hoppon maradt, csúfosan leégve a nyilvánosság előtt, mivel az AUKUS hivatalos bejelentése előtt órákkal tudta csak meg, mi folyik a háta mögött.

 

A franciák azóta is szúró megjegyzéseket tesznek az ausztrálokra, Macron szó szerint hazugnak nevezte Scott Morrison ausztrál kormányfőt.

 

Hiteltelen

 

A Glasgow-i klímacsúcs résztvevőinek listája is erősen foghíjas. Kína, India, Oroszország nem vesz részt rajta. Kína politikai vezető helyett küldött egy írott nyilatkozatot Glasgowba, India saját célkitűzéseket nevezett meg. Törökország sem vesz részt rajta. Magyarul: egyetlen feltörekvő gazdaság sem hajlandó gúzsba kötni gazdaságát és taccsra tenni versenyképességét olyan célokért, amelyek betarthatósága erősen vitatott és csak a lassuló nyugati gazdaságoknak kedvez.

 

Miközben az ország vezetői arról tartanak könnyfakasztó beszédeket, hogy túl vagyunk a kritikus ponton, és szó szerint a világ megmentése a cél, azt látni, hogy ennek ellenére hatalmas károsanyagkibocsátással rendelkező magángépekkel érkeztek a találkozóra. Joe Biden amerikai elnöknek több tucat autóból álló konvoj is a rendelkezésére áll. A szuperhősfilmekbe illő beszédek közben pedig a szemfülesebb operatőrök kiszúrják, ahogy a világ vezetői sorra elalszanak kollégáik beszédein. Bidenen kívül Boris Johnson is elbóbiskolt.

 

SPONSORED BY SQM
click to continue playing

 

Fotó: SITA/Jeff J Mitchell/Pool via AP

 

A konferencia hitelességén az is elég nagy csorbát ejt, hogy Németország még vagy 15 évig nem akarja feladni szénerőműveinek használatát. Energiatermelésében ugyanis ezek állnak az első helyen, a második a szélerőművek, a harmadikon a földgáz, a negyediken pedig az atomenergia van. Saját atomerőműveit leépíti, de francia áramot vesz, amely egyértelműen nukleáris energiából származik. Emellett lengyel, szénerőművekből származó áramot is nagyban vásárol.

 

A klímaaktivisták közben elégedetlenek az országvezetők által kitűzött célokkal. Szerintük nem elég ambiciózusosak. Mások viszont úgy vélik, hogy felesleges is komolyabb célokat kitűzni, azokat ugyanis úgysem tartják be az országok - ahogy a Párizsi Klímaegyezményben szereplő feltételek esetében is ez volt.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.