Nyitókép: hmzrinyi.hu
A 2. világháborút követően a volt Szovjetunió területére elhurcolt magyar politikai és kényszermukásokra emlékeztek november 25-én Óbudán, a szovjet megszállás áldozatainak 2018-ban felavatott emlékművénél. A „málenkij robotra” kényszerített állampolgárok létszámát 800 ezer köré becsülik.
A rendezvényen Benkő Tibor honvédelmi miniszter is lerótta kegyeletét. A miniszter beszédében kifejtette, hogy emlékezni, de egyben emlékeztetni kell, hozzátéve: a 20. század leggyarlóbb, legsötétebb pillanataira, éveire kell, hogy emlékezzünk.
„Azokra a becstelen hazugságokra, amelyekkel körbevettek minket. Függetlenül attól, hogy az elhurcolt személy érintett volt, vagy részt vett-e a háborúban, hogy megfordult-e a volt Szovjetunióban (…). Vittek államférfiakat, egyházi személyeket, vittek katonákat s a mindennapi emberek sorából bárkit, aki éppen útjukba került. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az emlékeket felidézzük, megőrizzük, továbbadjuk. A mi felelősségünk ebben rejlik: a fiataljainkat tanítsuk meg a valóságra.”
– hangsúlyozta Benkő.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (SZORAKÉSZ) elnöke beszédében kiemelte, hogy a magyarok immáron négy esztendeje emlékezhetnek méltóképpen a 800 ezer ártatlanul elhurcolt áldozatra:
„Nehéz örökséget kaptunk, s az emlékezetpolitika formálásával igyekszünk megmutatni a felnövekvő nemzedékeknek: mit is jelentett a múltban a sanyarúság, az elhurcolás. S mit jelent a jelenben az emlékezés, s hogyan kell tisztelettel adózni az áldozatok előtt.”
Az áldozatok lelkiüdvéért Kótai Róbert plébános mondott imát, majd a rendezvény végén a kegyelet és a megemlékezés koszorúit helyezte el Benkő Tibor honvédelmi miniszter és a társadalmi szervezetek képviselői.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.