Potápi: a Kárpát-medencei magyar vállalkozók támogatásával fontos nemzetpolitikai cél valósul meg

Nyitókép forrása: MTI

Nagyon fontos nemzetpolitikai célt valósít meg a kormány, amikor Kárpát-medencei magyar vállalkozókat támogat, hiszen a vállalkozókon keresztül, magyar embereket támogatunk, magyar családok eltartásához, magyar térségek fejlesztéséhez járulunk hozzá – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Topolyán a vajdasági gazdasági mentorprogram második fordulójának megnyitóján.

Hozzátette: több tízezres nagyságrendű a Kárpát-medencei magyar vállalkozók száma, körülbelül negyvenezer emberről van szó, és az államtitkárság az utóbbi években mintegy ötezer vállalkozóval vette fel a kapcsolatot. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában pedig több tízezer vállalkozó jutott támogatáshoz, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, és csökkenjen az elvándorlás – hangsúlyozta.

Potápi Árpád János rámutatott, hogy a Vajdaság több nemzetpolitikai kezdeményezésnek volt elindítója. Ezek közül az egyik legfontosabb a kettős állampolgárság megszerzése, amely itt vetődött fel először. Később pedig Kárpát-medencei kezdeményezéssé nőtte ki magát, majd más kezdeményezésekkel együtt hozzájárult ahhoz, hogy radikálisan megváltozzon a magyar nemzetpolitika.

A politikus köszönetet mondott a Vajdasági Magyar Szövetségnek, valamint a párt elnökének, Pásztor Istvánnak azért a segítségért, amelyet a nemzetpolitika megvalósításában nyújtott.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében rámutatott, hogy csak úgy lehet kisebbségi magyar politikát vezetni, ha az ember napról napra építi a közösségi hálót, mert ennek a hálónak a teherbírása határozza meg, mennyire legitim a kisebbségi politika és az érdekérvényesítés.

Az idő folyamán változnak a közösség igényei – magyarázta Pásztor István, hozzátéve, hogy a közösségépítés az utóbbi években a gazdaság területére is kiterjedt, így lehetett a gazdaságfejlesztésből nemzetpolitikai eszközt csinálni.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, a mentorprogram azért is jelentős, mert a közepes- és nagyvállalkozók átadják az évek alatt felhalmozott tudást a kezdő vállalkozóknak, hogy ők sikeresebben tudjanak működni.

Juhász Bálint, a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját megvalósító Prosperitati Alapítvány ügyvezetője kiemelte, hogy az első ciklusban 25 mentor és ötven mentorált vett részt, tehát összesen 75 vállalkozást érintett. A második fordulóban már huszonhét mentor és hatvan mentorált van, akiknek egyik fontos feladata, hogy megismerjék egymást, és közös erővel sikeresebbek tudjanak lenni.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult.

MTI