SIPRI: A járvány ellenére virágzik a fegyveripar, az amerikai cégek tarolnak, Kína megelőzte az európai országokat

Nyitókép forrása: Defence-Imagery képe a Pixabay -en.

Hiába esett vissza a világgazdaság kibocsátása tavaly 3,1 százalékkal, a fegyveripar a válság ellenére tovább virágzott, és 1,3 százalékos bővülés mellett 531 milliárd dolláros forgalmat generált – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerdán közzétett adataiból.

A 100 legnagyobb fegyvergyártó cég eladásai 17 százalékkal voltak magasabbak a 2020-as évben, mint 2015-ben, zsinórban hat éve nő TOP100-as céglistán szereplő gyártók forgalma. A tavalyi az első év, amikor a SIPRI statisztikái a kínai fegyvergyártók adatait is tartalmazza.

A világ nagy részén nőttek a fegyvereladások, számos ország fegyverkezik és a járvány ellenére többet költ fegyverekre, mint korábban. Persze, nem mindenkinek megy a szekér egyformán. A francia Thales fegyvergyár forgalma például 5,8 százalékkal esett vissza a tavaly tavasszal történt logisztikai fennakadások miatt. Leginkább azok a gyártók kerültek nehéz helyzetbe, akik jobban ki voltak téve a bonyolult és ezért sérülékeny ellátási láncoknak.

   

Amerikai cégek az élen

A világ 100 legnagyobb fegyvergyártója közül a legtöbb még mindig amerikai. Egészen pontosan 41 a 100-ból az Egyesült Államokban rendelkezik székhellyel, és együttes forgalmuk meghaladja a 285 milliárd dollárt (ez nagyjából Szlovákia három évi GDP-jének felel meg). 2018 óta a rangsor dobogósai mind amerikai cégek.

A SIPRI leszögezi, hogy az amerikai fegyveripar erőteljes átalakuláson megy keresztül, rengeteg céget vásárolnak fel, bővül a termékportfólió (vagyis változatosabb kínálatot mutatnak a korábbiaknál). A versenyelőny megszerzése érdekében voltak fegyvergyárak, amelyek összeolvadtak vagy szorosabb szövetségre léptek egymással.

Ez a jelenség leginkább az űrszektort érinti, különösen a Nortrop, Grumman és a KBR vállalatok vásároltak be űrtechnológiával foglalkozó vállalatokból.

Kína részesedése bővül

A száz legnagyobb haiipari vállalat együttes forgalmából a kínaiak birtokolják a második legnagyobb részesedést az amerikaiak után. A százas listán öt kínai vállalat található, ezek együttes kibocsátása 2020-ban több mint 66,8 milliárd dollár volt, és ha hinni lehet a számoknak, ez 1,5 százalékkal nagyobb összeg, mint 2019-ben, a járvány előtt volt. Tavaly a kínai cégek generálták a TOP100-as cégek összes forgalmának 13 százalékát.

Ezzel a kínaiak megelőzik Nagy-Britanniát is, és az elmúlt években a katonai-civil hadászati technológiák ötvözésére és modernizációra összpntosítottak. Kína ma a világ egyik legfejlettebb haditechnológiai gyártójává lépett elő – miközben néhány évtizede hadseregét még a közép-európai katonaságokkal sem lehetett egy szintre tenni.

Európában vannak nyertesek és vesztesek is

Európa vegyes képet mutat. A TOP100-as listán összesen 26 európai vállalat szerepel, együttesen az összes forgalom 21 százalékát produkálják, abszolút számokban cca. 109 milliárd dollárt. A hét brit nagyvállalat fegyvergyártása 2020-ban mintegy 37,5 milliárd dollárt tett ki, ami 6,2 százalékos növekedésnek (!) felel meg. A brit BEA Systems (az egyetlen európai cég, amely ott van az első tízben) tavaly 24 milliárd dolláros fegyvereladást generált, ami 6,6 százalékos éves növekedést jelent.

A legnagyobb francia gyártók, amelyek helyet kaptak a százas listán, 7,7 százalékkal kevesebb forgalmat bonyolítottak összesítve a múlt évben, mint 2019-ben, ami elég jelentős visszaesés. Főleg a Dassault által gyártott Rafale vadászgépek  eladásai zuhantak meg, bár ez a trend már évek óta zajlik. Ugyanakkor a Safran vállalat, amely célzó- és navigációs rendszerekkel foglalkozik, növelte forgalmát.

A TOP100-ban négy német cég kapott helyet. Együttes forgalmuk tavaly 8,9 milliárd dollárt tett ki, ami 1,3 százalékos növekedésnek felel meg 2019-hez képest. Ugyanakkor, a TOP100-ban szereplő vállalatok összesített fogalmának mindössze 1,7 százalékát adják. Ugyanakkor a legnagyobb német hadászati vállalat, a Rheinmetall 5,2 százalékos növekedést könyvelhetett el. A ThyssenKrupp hadihajó-építő ellenben 3,7 százalékos visszaesésről számolt be tavaly.

Harmadik éve jönnek az oroszok lefelé

Az orosz fegyvereladások harmadik éve csökkennek. Annak ellenére, hogy egyébként elég feszült a viszony Oroszország és a Nyugat között. A TOP100-ban kilenc orosz cég van, ezek együttes forgalma tavaly 26,4 milliárd dollár volt. Ezzel az oroszok negyedikek az országok listáján. 2019-hez képest azonban 6,5 százalékkal estek vissza, és a csökkenő trend már a 2017-es évtől megfigyelhető. Ráadásul épp az orosz cégeknél jegyzik a fegyvereladások legnagyobb visszaesését a TOP100-as listán belül. Itt azért látni kell, hogy épp tavaly ért véget a 2011-2020-as állami fegyverkezési program – és rányomta bélyegét az egész ágazatra. Volt olyan vállalat, amelynek forgalma harmadával csökkent egyik évről a másikra.

És a többiek

A TOP100-as listán szereplő többi cég (az amerikai, európai, orosz és kínai cégeken kívül) 43,1 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak együtt. Ez 3,4 százalékos növekedést jelent a két utolsó év viszonylatában. Van köztük három izraeli vállalat, amelyek együttesen bő 10 milliárd dollár produkáltak (többet, mint a lista német cégei), öt japán (9,9 milliárd dollár), négy dél-koreai cég (6,5 milliárd) és három indiai vállalat.

Körkép.sk