A 2021-es szlovákiai népszámlálás első tanulságai magyar szempontból

Nyitókép: Körkép.sk

A napokban közzétették a 2021-es szlovákiai népszámlálás első eredményeit. És bár a felvidéki magyarság számára legfontosabb mutatókat, mint amilyen a nemzetiség vagy felekezeti hovatartozás hivatalosan még nem ismerjük (azokat január 15-e tájékán teszik közzé), több fontos következtetés az eddigi adatokból már most is levonható.

Ezek összefoglalására teszünk most kísérletet.

Fontos mérföldkő

   

A népszámlálás mérföldkő mindannyiunk számára, hiszen tízévente pontos képet kapunk önmagunkról. Arról, hogy hányan vagyunk, hogyan változunk, pozitív, vagy negatív-e a tendencia. Felelős érdekképviselet ilyenkor azt is vizsgálja, tud-e, képes-e, lehet-e vagy sem tenni ellene, ha éppen szükséges.

Magyarán, megérti a feladatát, kiértékeli az adatokat, levonja belőlük a tanulságokat és programot hirdet a következő tíz éves időszakra.

A december 20-án közzétett adatok egyelőre a lakosságszám, végzettség, családi állapot, életkor szerinti eloszlás, valamint a házak és lakások aránya és azok felszereltségére vonatkozóan ad aprólékos eredményt.

Mit mutatnak magyar szempontból az eddigi adatok?

Röviden összefoglalva, a felvidéki magyarság az országos átlaghoz képest idősebb, jellemzően vidéken lakik és nem a városokban, otthonukat illetően inkább családi házakban élnek mint lakásokban és gyakoribb a válá a körükben, mint az országos átlag.

Felelős politikai képviselet már ezekből a megállapításokból is képes konkrét politikai programokat hirdetni. Természetesen, ehhez ismerni kell az aprólékos adatokat is. Ezekből adunk most egy kis ízelítőt.

Összlakosság

Szlovákia összlakossága jelenleg 5 449 270 fő, ami 52 234 fővel több, mint tíz évvel ezelőtt. Országos szinten tehát a tendencia rendben van. Szlovákia lakossága gyarapodik, tíz év alatt két, Komárom és Dunaszerdahely méretű város lakosságával vagyunk többen. Hogy mindez a magyar nemzetiségűek szempontjából hogy néz ki, arra január közepén kapunk választ.

Lakosság életkor szerinti összetétele

Ha megnézzük a mostani adatokat járási bontásban, azt látjuk, hogy Zoboralja, Gömör és a Kassa környéki falvak öregednek el a leginkább.

Nagyszombat megye és Nyitra megye magyarlakta járásai a korfa szerint úgy-ahogy rendben vannak, ami az aktív korú lakosság összlakosságon belüli arányát illeti. Nyitra megyében azonban a zoboraljai magyarságra már az elöregedés jellemző.

Tudjuk, hogy a Kárpát-medence nyugati felében a zoboraljai magyarok alkotják a legészakibb, egykor összefüggő magyar csoportot. A ma már szórványban élő magyarságra a népszámlálás adatai szerint az elöregedés jellemző, ami konkrét politikai lépéseket sürget.

Van ugyan szórványprogram, van szórványstratégia, illetve szórványtámogatás Budapestről, a népszámlálási eredmények azonban a korfa tekintetében további feladatokat tesznek szükségessé. Fel van adva tehát a lecke az érdekképviseletnek.

Zoboralja és Gömör is problémás

A gondok az életkor szempontjából Besztercebánya megyében is folytatódnak, azon belül is főleg a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban. Mint látjuk, megyei szinten e két járásban a legalacsonyabb az aktív korú lakosság aránya, mégpedig 67 százalék alatti. Ellenben magasabb a fiatalkorúak száma más járásokhoz képest. Míg a Rimaszombati járásban ez 18 százalék, összehasonlításként a Nagykürtösiben csak 13,62 százalék  A nemzetiségi megoszlás ismeretében kimondható, hogy Rimaszombat esetében a több fiatal a nagyszámú roma lakosságnak tudható be.

Kassa megyében szintén a magyarlakta területekre jellemző leginkább, hogy az aktív korú lakosság kisebb arányban van jelen. Egészen pontosan a Kassa-környéke járásban 66,56 %, a Rozsnyó járásban 66,82 %. A megyén belül a legjobb helyzet e tekintetben a Szobránci járásban van, ahol ez az arány 68,01 %.

Igen, északabbra vannak járások, ahol még alacsonyabb a vizsgált mutató (Késmárki járás – 65,36 %, Szabinovi 65,2 %), de magyar szempontból ez bennünket nem vigasztal. A szlovák merítés, utánpótlás ugyanis sokkal nagyobb, mint a magyar közösség esetében.

Ki és mikor veri félre a vészharangot?

Felelős politikai képviselet ilyenkor félreveri a vészharangot, összeül, majd konkrét munkahelyteremtő, lakosságmegtartó programot hirdet annak érdekében, hogy a fenti felsorolt járások ne váljanak végleg leszakadókká.

Főleg akkor, ha tudjuk, hogy az országos átlag az aktív korú lakosság (15-64 év) esetében 67 százalék.

Családi állapot

A társadalom alapsejtje a család, mely a legfontosabb megtartó erő. E tekintetben azt vizsgáltuk, hogy a 2021-es népszámlálás adatai szerint mennyi a csonka családban élők, illetve az elváltak aránya.

A mutatók itt is beszédesek.

A Nyitrai kerületen belül az elváltak aránya magasan a Komáromi járásban  a legmagasabb, 10,32 százalék. A kerület hét járása közül a három legmagasabb mutató a válások tekintetében pont három magyarlakta járás produkálja. A Komáromi mellett a Lévai (9,89 %) és az Érsekújvári (9,77 %.). Negyedik a sorban a szintén magyarok által lakott Vágsellyei járás 9,18 %. A szinte teljesen szlovák nemzetiségű járások tekintetében ez a mutató jóval alacsonyabb (Aranyosmaróti járás 7,91 százalék, Nagytapolcsányi 8,91 százalék). A felelős politikai képviselet ilyenkor szintén elemzi a helyzetet szociológusokkal, családjogi szakértőkkel, és kideríti, mi az oka.

A Besztercebányai kerületben a részben szintén még magyarlakta járásnak tekinthető Losonci vezet a maga 10,47 százalékával. Igaz ugyan, hogy itt a többi szlovák járás is szorosan ott van a nyomában.

Keleten összetartóbbak a családok

Érdekesség ugyanakkor, hogy az ország keleti részében jóval kevesebb a válás. A Nagymihályiban pl. csak 6,82 százalék, a Kassa-környékiben pedig a komáromi alig fele 6 százalék alatti (5,27 %.) Itt Kassa 1-es számú városrésze vezet a maga 10,26 százalékkal.

Az ország nyugati felében, a Nagyszombati kerületen belül a válások tekintetében a líder szintén a magyarok által bőven lakott Dunaszerdahelyi járás (9,17 százalék), míg a lista végén a Galgóci járás áll 8, 14 százalékkal.

Vidék vagy város?

Míg az országos adatok szerint a lakosság 53,2 százaléka városokban lakik 46,8 százaléka pedig vidéken, magyar szempontból a helyzet éppen fordított.

Ha megnézzük a legnépesebb magyarlakta járásokat, a következő képet kapjuk:

Galántai járás – az emberek 61,94 százaléka vidéken lakik

Dunaszerdahelyi járás – 59,61 % lakik vidéken

Szenci járás – 79,2 százalék lakik vidéken

Nyitrai kerület:

Komáromi járás – a legvárosiasabb magyarlakta járás, itt a lakosság 44,51 százaléka lakik csak vidéken

Lévai járás – 55,07 százalék lakik vidéken

Érsekújvári járás – 58,65 % lakik vidéken

Vágsellyei járás – 58,85 % lakik vidéken

Besztercebányai kerület:

Országos átlagnál többen laknak vidéken az alábbi két magyarlakta járásban:

Rimaszombati járás – 59,67 %

Nagykürtösi járás – 69,88 százalék

A felelős politikai képviselet ezekből az adatokból is képes megfogalmazni az ebből adódó, az elérhető egészségügyi ellátás (kórházi és ambuláns), működő infrastruktúra, azaz az utak, normális közlekedés konkrétumaira vonatkozó javaslatait.

A Kassai kerület összes magyarlakta járásában jóval az országos átlagnál magasabb a vidéki lakosság aránya- A Kassa-környéki járásban például ez az arány 88,77 százalék

Nyugdíjasok aránya

Ha megnézzük, hogy mennyi a 65 év felettiek aránya országos tekintetben és Dél-Szlovákiában, a következő eredményt kapjuk: Míg országos szinten az összlakosság 17 százaléka 65 év feletti, addig a magyarlakta területeken több átlagon felüli, azaz öregebb korösszetételű járást is találunk.

65 éves kor felettiek

A Nyitrai kerületben a legmagasabb értéket az Érsekújvári járás produkálja a maga 19,34 százalékával

A Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban ellenben fiatalabb a korfa, a 65 év felettiek aránya 16,42 százalék. A Galántai járásban ez a mutató 17,16 %. Elmondható tehát, hogy megyén belül épp a két magyarlakta járás áll a legjobban e tekintetben.

Hogy mit jelent mindez politikai nyelvre lefordítva? Azt, hogy Galántáról, Dunaszerdahelyről, valamint a két járás magyar falvaiból sok az ingázó az ipari parkokba vagy fővárosba. Ezek a választók pedig gyors, kényelmes, tiszta, használható vonat- és autóbuszközlekedést akarnak, aki pedig gépkocsival jár, az nem szeretné fél életét a dugókban tölteni.

Családi ház vagy lakás?

A lakások és házakra vonatkozó adatok áttanulmányozása alapján az is elmondható, hogy a felvidéki magyarság túlnyomó többsége családi házakban, és nem lakásokban lakik. A népszámlálás friss adatai aprólékos információt adnak arra vonatkozóan is, hol milyen öreg vagy éppen új családi házakban élnek, mikor voltak felújítva az ingatlanok, és mi mindent újítottak fel rajta.

Ebből szintén levonható jópár politikai feladat. Például annak feltérképezése, hogy hogy állunk a szennyvíztisztító állomások vagy a csatornahálózat kiépítése terén a magyarlakta területeken. Vagy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a családi házak szigetelése, fűtési rendszerének korszerűsítése, nyílászárók cseréje terén.

Aki ilyen programmal, konkrétumokkal fordul a lakossághoz és meggyőzi a polgárokat arról, hogy tudja mit akar és képes meg is valósítani azokat (nem úgy, mint a Most-Híd féle éra sógor-komaság jellemezte időszakában), annak nyert ügye van.

A lecke tehát fel van adva.

Egymás nyílt szapulása, a platformok nyilvános üzengetése helyett inkább szakértői gárdát kellene felállítania a politikai képviseletnek. Megfelelő, a számokhoz értő, azokat értelmezni is képes emberekkel. Most elsősorban nem is a gyorsaság, hanem az állapot megértése a fontos.

A probléma meglátása, az adatok mélyelemzése elengedhetetlen feltétele a helyes irány, megfelelő vízió, akcióterv kijelölésének. Erre most minden esély adott, hiszen friss, aktuális adatokból lehet kiindulni.

A felvidéki magyar választó saját gondjainak megoldására vár javaslatot. Reális segítségnyújtást a mindennapokban, rátermett szakembereket, akik vonzó víziót tudnak alkotni.

Várjuk az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatókra szóló meghívókat.

Király Zsolt