Nyitókép forrása: pixabay.com
Íme, öt kiemelkedő külpolitikai esemény, amelyek meghatározták az óév globális történéseit. A lista nyilvánvalóan nem teljes, a 2021-es esztendő igen mozgalmas volt, és ráadásul nem csak a járvány miatt.
Beiktatták Joe Bident és megostromolták a Capitolium épületét
Az Egyesült Államok belpolitikai megosztottsága mutatkozott meg idén év elején, amikor beiktatták Joe Biden megválasztott demokrata elnököt. A 2020 novemberében tartott amerikai választások tisztességét az utólag feltárt események miatt joggal kérdőjelezik meg, ám ez nem változtatott azon a tényen, hogy Biden lett az USA új elnöke, Donald Trump pedig elbúcsúzott a Fehér Háztól.
De mivel a demokraták csak iszonyatos feszültségkeltés árán (BLM-mozgalom, a mainstream sajtó mindent írott és íratlan szabályt felrúgó propagandagépezete, szavazatszámlálási „botlások”), az eredményt nagyon nehezen lehetett lenyomni az amerikai tömegek torkán. És volt akik nem hagyták annyiban.
2021. január 6-án a Joe Biden győzelmét jelentő választási eredmények semmisé nyilvánítása mellett tüntetők megostromolták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus épp a választás eredményét készült hitelesíteni. Az emberek be is jutottak a Capitolium épületébe. Az incidens során öten életüket vesztették, egy rendőr egy poroltóval fejére mért ütésbe halt bele, egy civilt pedig a rendőrök lőttek le. Az ostrom kapcsán eddig közel hatszáz embert tartóztattak le.
Trump követői betörtek a Capitoliumba. Biden kinevezését meg kellett szakítani – Videók
Az Unió csúfosan leszerepelt vakcinabeszerzés terén
Az év eleje az EU-ban attól volt hangos, hogy nincs elég vakcina, hogy igazságtalan az érkező szállítmányok elosztása. Csak a tavasz folyamán már sejteni lehetett, hogy az EU nem csak túlságosan, de igen előnytelen feltételekkel kötött szerződéseket a vakcinagyártókkal, amelyeket azonnal titkosított, és azóta is hét lakat alatt őriz.
A késedelmet az okozta, hogy mire a brüsszeli bürokratikus gépezet megmozdította tagjait, addigra iszonyatos túlkereslet (és drágulás) jelent meg a piacon. Az időközben kiszivárgott információk pedig arra utaltak, hogy a vakcinagyártók igen jó árakat alkudtak ki az EU-val, az EU viszont semmilyen garanciát nem kapott, vagyis nem volt szankció a szerzősé nem teljesítéséért.
Ennek megfelelően aztán, mikor még nem volt elég vakcina mindenkinek tavasszal, de csúcsra járt a járvány és rengeteg volt a halálos áldozat, Európa hetekig vakcina nélkül maradt, a szállítmányok pedig igen lassan érkeztek.
Az sem sokat segített a helyzeten, hogy gazdasági és ideológiai offenzívát indítottak a nem nyugati vakcinák ellen (Sinopharm, Sputnyik V), nehogy részt kapjanak a kínaiak vagy az oroszok az európai piacon. A Szputnyik V-t az EU gyógyszerfelügyelete azóta sem regisztrálta. Ellenben már tavasz végén, nyár elején regisztrációra javasolta olyan cégek termékeit, amelyeknek a legutolsó tesztelési fázisa le sem zárult – de be voltak jegyezve a tőzsdén, és a hír nagyot lendített a részvények árfolyamán…
A Delta-mutáció megjelenésével szertefoszlottak az illúziók
Májusban még fel sem ócsúdtunk az Alfa-variáns okozta sokkból, a koronavírus a világ másik felén ostrom alá vette Indiát. Rengetegen kerültek nagyon súlyos állapotba a távol-keleti országban, az egészségügyi ellátórendszer pedig gyakorlatilag napok alatt összeomlott. Nem volt elég orvos, nem volt elég oxigén, a végén már hely sem a folyosókon, hogy elhelyezzék a betegeket. A tömeges temetések keretében búcsúztatták a halottakat.
A koronavírus gyors elterjedése miatt megjelent egy új mutáció. Idén május végén aztán megjelentek az első hírek a „tripla mutációról”, amely jóval gyorsabban terjed az Alfánál, és agresszívabb is. Később indiai mutációként emlegették, majd az Egészségügyi Világszervezet új neveket talált ki, így vált a tripla mutációból Delta-variáns.
A Delta megjelenésével világossá vált, hogy hiába reménykedünk a „még ezt a hullámot bírjuk” érvelésekben. A vírus sokkal gyorsabban mutálódik, mint ahogy a népesség oltással vagy a természetes úton védettséget tud szerezni. A koronavírus evolúciója pedig exponenciális fejlődést mutat. Az eredeti vírusnak 30 nap kellett ahhoz, hogy kétszeresére növelje a fertőzöttek számát. A Delta-variánsnak már csak 7-10 napra volt szüksége ugyanerre. A küszöbön nyomakodó Omikronnak pedig már csak 2-3 napra…
Koronavírus – A WHO az indiai tripla-mutáció veszélyeire figyelmeztet
Gyorsan terjed a delta vírusmutáns a briteknél. Nem biztos, hogy két hét múlva enyhítenek
Az USA orbitális presztízsvesztesége: Afganisztán
Joe Biden amerikai elnök beváltotta korábbi ígéreteit, és a még Trump idején bejelentette afganisztáni kivonulást ténylegesen is megvalósította. Amivel azonban nem számolt, hogy a húsz éven át, amerikai dollárban ezermilliárdokból építgetett „afgán demokrácia” napok alatt összeomlik.
A nyugat-barát kormány tagjai élükön az elnökkel fogta a vagyonát, külföldre mentette, majd utánautazott. Az otthon magára maradt államapparátus, katonák, rendőrök tömege pedig szinte ellenállás nélkül átengedték az országot a táliboknak. A tálibok hetek alatt rátették a kezüket nem csak az országra és kulcsfontosságú városokra, de az amerikaiak által afgán kormányerőknek hátrahagyott modern fegyverekre is.
A kabuli reptéren kétségbeesett afgánok ezrei torlódtak fel. Nyilván nem mindenki, de rengetegen volt közöttük a nyugati szövetségeket támogató civil, olyan emberek, akik súlyos megtorlásra számíthattak a táliboktól. A kabuli reptéren hetekig tartó humanitárius válság alakult ki, nem volt elég még a nyugati polgárok kimentésére sem, háborús viszonyok között kellett kimenekíteni az európai és amerikai polgári személyeket is.
Az afganisztáni kivonulás volt az Egyesült Államok legdicstelenebb művelete Saigon feladása óta, ami maga volt a totális kudarc, a politikai rémálom és tragédia. Az amerikaiak kétezermilliárd dollárt költöttek adófizetőik pénzéből egy olyan ország demokráciájára, ami képtelen volt többet felmutatni korrupt politikusoknál, önszerveződés nélküli, törzsekre bomló országrészeknél és a kábítószerkereskedelemnél.
Orbán Gábor: Az afgán kormányerők árnyékhadserege siralmas teljesítményt nyújtott – elemzés
A baloldal és a zöldek előretörtek – változások Európában
Európában is több politikai változás történt idén. Ezek legfontosabbika kétsékívül a németországi választások eredménye és következménye volt. A választásokat egy rosszul kiválasztott kancellárjelölt (Armin Laschet) miatt a CDU-CSU történelmi leszerepléssel elvesztette, a szocdem SPD pedig megnyerte – igaz csak egy százalékponttal.
A szakértők korábban több hónapig tartó koalíciós tárgyalásokat jósoltak, ám végül néhány hét alatt sikerült megállapodnia a három pártnak: az SPD-nek, a neoliberális FDP-nek és a balliberális Zöldeknek. Hogy meddig bírja a koalíció, azt nem tudni, de tény, hogy Olaf Scholz (SPD) kancellár hivatalba lépésével lezárult Angela Merkel német kancellár fémjelezte, 16 évig tartó német korszak. De ennél többet is jelent az új német kormány.
A konzervatív, jobboldali elemek igencsak háttérbe szorultak. Az FDP ugyan jobboldali, de inkább bizniszpártnak tekinthető, így ideológiai szempontból egyértelműen a baloldali-balliberális elemek dominálnak az új német kormányban. Hogy ez mit hoz majd az uniós politikában és a V4-ek számára, egyelőre kérdés.
Ám nem csak a németeknél történtek változások. Sebastian Kurz osztrák kancellárt egy igencsak felfújt korrupciógyanús üggyel elmozdították hivatalából, sőt, a politikából is kitessékelték. Kurz ma már a Szilikon-völgyben talált új állást. A rossz nyelvek szerint Kurz túlságosan ügyes és karizmatikus politikus volt ahhoz, hogy a németek elviseljék európai befolyásának növekedését. Kurz több kérdésben is szemben állt a balliberális érdekekkel, sőt, magával Merkkellel is.
Csehországban is választásokat tartottak, ami szintén százalékpontos eltéréssel, Andrej Babiš pártjának kudarcával ért véget. Az új kormány felállását Miloš Zeman elnök váratlan megbetegedése és elhúzódó kórházi kezelése lassította, de végül megtörtént a kormányváltás. Egyébként, Babiš pártja, az ANO egy liberális mozgalom, míg az őt váltó Petr Fiala SPOLU-ja jobboldali. Hogy ez a gyakorlatban majd milyen különbséget jelent, azt most még lehetetlen megmondani.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: 2021 külpolitika külügyek óév
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.