A minisztérium ismét a várható élettartamhoz kötné a nyugdíjkorhatárt

Nyitókép forrása: Photo by Claudio Schwarz on Unsplash  

Ma a mindenkori nyugdíjkorhatárt egy táblázat határozza meg. A társadalombiztosítási törvény módosításával azonban ez hamarosan megváltozhat. A munkaügyi minisztérium fenntarthatóbbá akarja tenni a nyugdíjkorhatárt azzal, hogy a nyugdíjbavonulás korhatárát ismét az átlagos várható élettartamhoz kötné.

A javaslat ismét egy automatikus rendszert vezetne be, amely a mindenkori nyugdíjkorhatárt az éppen aktuális átlagos várható élettartamtól tenné függővé.

Szintén a javaslat része, hogy a nyugdíjkorhatár változását egész hónapokban fejeznék ki a módosítás hatálybalépése után. Az Eurostat demográfiai előrejelzéseire alapozva a munkaügyi minisztérium úgy számolja, hogy a nyugdíjkorhatár így évente egy vagy két hónappal emelkedik majd a jövőben.

Az első évfolyam, amelynek a javaslat szerint módosulna a nyugdíjkoratára, az az 1967-ben születettek korosztálya, vagyis a módosítás azokra lenne érvényes, akik 2030-tól mennének nyugdíjba.

Az úgynevezett általános nyugdíjkorhatár nagyságát a felnevelt gyermekek számától tennék függővé, úgy ahogy ma, 6, 12 illetve 18 hónappal csökkentve azt. E tekintetben a gyermekes nők nyugdíjkorhatárát gyermekenként 6 hónappal csökkentik, maximum 18 hónappal (tehát a három vagy több gyermekkel rendelkezők esetében egységesen 18 hónap csökkentés számolható le).

Ezzel (elvileg) kikerülne a képből az előző, smeres garnitúra által bevezetett nyugdíjkorhatár-plafon. Az egyébként még évekig nem éreztetné hatását, mert csak 2026-ban “fagyasztaná be” a  nyugdíjkorhatárt. Már elfogadásakor is nyilvánvaló volt, hogy marketingfogásról van szó, mert ilyen távlatban kismillió indokkal lehet később az intézkedést hatályon kívül helyezni.

Az viszont már egy másik kézzelfogható probléma, hogy különösen a fizikai erőnlétet igénylő szakmákban csökkenhet a munkavállalók munkaképessége a folyamatosan emelkedő nyugdíjkorhatár miatt. A munkaügyi tárca ezt a korkedvezményes nyugdíj intézményének fenntartásával elintézettnek veszi.

Sok érv és ellenérv hangzik el egyébként a nyugdíjkorhatár-plafon és az automatikusan változó rendszer kapcsán is. A várható élettartamhoz kötött nyugdíjkorhatár pártolói a fenntarthatóság mellett érvelnek, mert a rendszer igazodva az emelkedő élettartamhoz mindenki számára ugyanannyi nyugdíjas évet ígér.

Másrészről, az ellenzői szerint a rendszer diszkriminatív, mert a később nyugdíjba menők köre nyilvánvalóan szűkebb lesz, vagyis csökkenni fog a folyósított nyugdíjak együttes összege. Egyúttal a később nyugdíjba vonulók a több ledolgozott év okán nagyobb életjáradékra számíthatnak, mint azok, akik életük korábbi évében mentek nyugdíjba.

A negatív hatásokat némiképp nyilván enyhíteni fogja az “egyéni nyugdíjkorhatár” intézménynek bevezetése, amely 40 ledolgozott év után mindenki számára lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást – függetlenül attól, hogy elérte-e már a szükséges korhatárt.

Pravda.sk, körkép.sk