Jeszte – egy falu Gömörből, amely büszke a népszámláláson elért eredményére

Nyitókép: Jeszte község archívuma

A Szlovák Statisztikai Hivatal által közzétett népszámlálási adatok között kutatva találunk egy fontosat. Mégpedig, hogy lakosságarányosan melyek a legmagyarabb települések a Felvidéken. A forrásul szolgáló Körkép.sk cikkből megtudhatjuk, hogy az első helyen a Rimaszombati járásban fekvő Jeszte község végzett, 95,24%-os eredménnyel.

Ez olyan eredmény, amely mindenképpen „megér egy misét”.

Bizonyára olvasóinkat is érdekli, ezért a Körkép.sk megvizsgálta, milyen tényezők hatottak itt a történelem során, de főleg az utóbbi évtizedekben, hogy a község lakossága ilyen magas arányszámban meg tudta őrizni magyarságát? Nézzük!

   

A község történelme, elhelyezkedése, elzártsága

A település valószínűleg a 11. században keletkezett. Egykori vára a községtől délre emelkedő Várhegyen állt. Már az Árpád-korban elpusztult, mára nyoma sem maradt. A falu első írásos említése 1333-ban „Jezthe” alakban történik. 1828-ban 19 házában 152 magyar katolikus lakos élt.

Jeszte község Besztercebánya megye Rimaszombati járásában található, 1920-ig Gömör-Kishont megye Feledi járásához tartozott. A község Gömör dél-keleti részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól 22 kilométerre délre fekszik. A Darnya völgy harmadik faluja, teljesen a hegyek között, igen szűk határral.

A történelmünkben közlekedési útvonal haladt erre, amely összekötötte Feled körzetét a ma Magyarországon fekvő Pétervására településsel és annak körzetével. Most a községnek a népszámlálás nem hivatalos adatai szerint 143 magyar és 3 szlovák lakosa van.

A községet magába foglaló szűk völgy részét képezi az Erdőhát dombságnak. A dombság a Hangony pataktól indul, szélességében elhúzódik a Gortva völgyéig. Hosszában pedig a Medvesaljától kezdődően, egészen Ózdig ér. Jellemzők rá a szűk völgyek, amelyeket a patakocskák nem tudtak jó termőfölddel meghordani. Ezekben a völgyekben barkók élnek, akik a történelemben főleg erdőirtással, fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A Macskás-patak völgye is jellemzően ilyen terület volt.

Csehszlovákia megalakulása után az államhatár kettévágta az Erdőhátat, Magyarországon csak a Hangony patak völgye maradt az ott levő településekkel. Az ide vezető közlekedési útvonal el lett vágva, használata hosszú időre megszűnt. Jeszte és a környező községek magukra maradtak, „konzerválódott“ itt a katolikus hitélet, de főleg a magyarság. Ebben lehet keresni az egyik okot, hogy a község ma a Felvidéken példája a magyarsága megtartásának.

Egyéb okok

A fentiekben leírt nehéz életéből adódóan Jeszte lakossága összetartó közösség lett. Talán ennek köszönhető, hogy az utóbbi években nem adták el az elöregedő házaikat, ingatlanjaikat idegeneknek, így jellemzően megőrizhették magyarságukat.

További ok a hagyománytiszteletük. Ha nem is a szó kulturálisan tiszta értelmében, de ezek az emberek szeretnek magyarok lenni. Persze nem „nagymagyarok”, ahogy ezt valaki is gondolná, hanem, végtelenül tisztelve a szlovákokat és a romákat, egyszerűen csak magyarok. Ahol magyar vonatkozású rendezvényeket szerveznek a vidéken, ők mindenütt ott vannak. Mindenütt találkozhatunk velük, kóstolhatjuk a fönséges töltött káposztájukat, tyúklevesüket.

Méltán elmondható az is, hogy ezeknek az embereknek a gyerekei is magyarok, bárhol is éljenek a világban.

És ez nem túlzás. Csak így lehet egy község a Felvidék legmagyarabb közössége.

A Körkép.sk megkérdezte Zagyi Katalint, a község polgármesterét és Cezne Editkét, a település egyik legaktívabb polgárát, hogy érintette őket a népszámlálás eredménye:

Katalin Zagyi: Nagyon meglepett az eredmény. Persze, kellemesen. Úgy gondolom, hogy a népszámlálás mérföldkő mindannyiunk számára, mivel tízévente pontos képet kapunk arról, hogy hányan vagyunk és országos viszonylatban hol foglalunk helyet. El kell mondanom, hogy a tíz év alatt településünkön lényeges változás történt a lakosság életkorának terén, falunkra is jellemző lett az elöregedés.

Czene Editke: Én is nagyon örülök az eredménynek, örülök, hogy a falunkban túlsúlyban magyarajkú lakosok élnek. Ez abból is adódik, hogy a szülők gyermekeiket magyar iskolába íratják, akik később magyar tannyelvű szakközépiskolában és gimnáziumban folytatják tanulmányaikat.

Úgy látom, hogy a munkába való elhelyezkedésüknél semmilyen hátrányt nem szenvednek azáltal, hogy magyar iskolában végeztek. Van közöttük jogász, mérnök, pedagógus, hivatalnok, gyógytornász, egészségügyi nővér és persze vannak kitűnő szakemberek is. Büszkék vagyunk a falunkra.

Mede Géza

Képek: A község archívuma