Az EP alkotmányügyi szakbizottsága a magyar jogállamiság helyzetéről tartott vitát

Nyitókép forrása: MTI/EPA/PATRICK SEEGER

Az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi szakbizottsága (AFCO) hétfőn a Magyarországgal szembeni hetes cikk szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárásról vitázott.

A szakbizottság véleménytervezetének jelentéstevője, Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel szocialista képviselő, volt kormányfő, az ülésen elmondta: a jogállamiság leépítése lassú folyamat, a helyzet Magyarországot illetően tovább romlott. Mint mondta, a magyar kormány kétségbe vonta az Európai Unió Bíróságának jogköreit, az uniós jog elsőbbségét, valamint a koronavírus-járványt ürügyként használta fel, hogy megkerülje az uniós bíróság határozatait.

Cimoszewicz többek között kritikát fogalmazott meg a magyar sajtószabadságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a koronavírus-járvány alatti, veszélyhelyzeti törvénykezést illetően.

   

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország erején felül teljesít a mintegy 700 ezer ukrán menekült befogadásában, nincs szüksége kioktatásra és megalapozatlan kritikákra. Felhívta a figyelmet, hogy mivel jövő vasárnap Magyarországon parlamenti választásokat tartanak, a hétfőre időzített vita nem segíti a választások szabad és külső befolyástól mentes megvalósulását. A képviselő szerint továbbá az AFCO-tervezet politikai pamflet jellegű és ideológiára alapozott megállapításokat tesz. „Aki írta, nincs tisztában a tényekkel, és nem is törekszik a jogászi szakma szabályaihoz méltó gondolkodásra” – tette hozzá.

Trócsányi az előterjesztés tételeit cáfolva elmondta, hogy a magyar alkotmánybíróság soha nem vonta kétségbe az uniós jog alkalmazási elsőbbségét. „A magyar alkotmánybíróság és az uniós bíróság között kiváló a kapcsolat és gyakori a tapasztalatcsere, ismerni kéne az alkotmánybíróságunkat, mielőtt állásfoglalást fogalmaznak meg azzal kapcsolatban” – szögezte le.

Az úgynevezett sarkalatos törvényekkel összefüggésben kijelentette: azok a rendszerváltás sajátosságaihoz fűződnek, politikai kompromisszumok eredményei. Mint mondta, 1994-1998 között kétharmados többséggel kormányozott a baloldal Magyarországon, számos törvényt fogadtak el, amelyet senki sem kifogásolt. Felhívta a figyelmet, hogy a kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvényeket is lehet módosítani, erre eddig is sor került, politikai kompromisszumok eredményeként. „Magyarország demokratikus állam, és ragaszkodik ahhoz, hogy az általa szabadon megválasztott kormány kormányozzon” – húzta alá.

Doménec Ruiz Devesa spanyol szocialista EP-képviselő szerint Magyarországon a helyzet romlott a jogállamiság tekintetében, de az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanácsnak még mindig nincs bátorsága, hogy lépjen az ügyben. Felhívta a figyelmet, hogy nincs egyhangúságra szükség a testületben annak megállapításához, hogy Magyarországon sérült a jogállamiság.

Alin Mituta, az EP Renew frakciójának román képviselője azt állította, hogy Magyarország tudatosan aláássa a jogállamiságot. „Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja, együttműködik Oroszországgal. A putyini rendszer nem szolgálhat mintául egyetlen uniós tagállamnak sem” – tette hozzá. A portugál Paulo Rangel az Európai Néppárt uniós parlamenti képviselője úgy vélekedett, hogy a jogállamiság romlását illetően az EU-ban Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet, az AFCO-véleménytervezete szerinte objektív és nem ideológiai érveket sorol fel ennek igazolására.

Laura Huhtasaari az Identitás és Demokrácia EP-frakció képviselője arra mutatott rá: maga az Európai Unió Bírósága is kimondja, hogy amennyiben az uniós jog sérti egy tagállam nemzeti érdekeit, akkor a tagországnak joga van másképp eljárni. „Az Európai Unió nem föderáció, hanem tagállamok alkotják” – húzta alá felszólalásában a finn politikus.

MTI