A hívők és a magyarság megtartása szempontjából is komoly tétje van a vasárnapi választásoknak – Soltész Miklós a Körképnek (Interjú)

Nyitókép: Körkép.sk

Több száz milliárd forintból újulhattak meg az elmúlt 11 évben a magyar hívek és a velünk együtt élő népek számára a templomok, imaházak szerte a Kárpát-medencében és azon túl is.

Az óvodafelújítási program pedig a magyar gyerek- és családtámogatást szolgálja. A vasárnapi magyarországi parlamenti választások egyik fontos tétje, hogy folytatódhat-e mindaz a széleskörű tevékenységi kör, melyet Soltész Miklós Magyarország egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és hivatala fog össze.

Az eddigi eredményekről és a jelen, illetve jövő kihívásairól beszélgettünk Soltész Miklóssal államtitkárral.

   

Globális kitekintőként Kárpát-medencei dimenzióban mit tud elmondani a templomfelújításokkal kapcsolatban? Milyen számokról, támoagtási összegekről beszélünk?

Az elmúlt 11 év során Kárpát-medence szerte több, mint 3000 templom újult meg egyházainkkal közösen és több mint 200 épült. Ez egy óriási nagy szám, hiszen ha belegondolunk abba, hogy mi történt Nyugat-Európában, hogy bontják le a templomokat, hogy tűnnek el templomok és lesznek mecsetekké vagy mulatókká, ehhez képest nagyon nagy változás történt.

Soltész Miklós Dunaszerdahelyen: az egyházak támogatása minden szempontból erősíti a helyi közösségeket

A 3000 templom felújítása és a 200 építése mellett ráadásul elindítottunk tavaly egy magyar templomfelújítási programot, amely további 1800 vagy már korábban megkezdett építkezés folytatásához ad lehetőséget, vagy pedig újabb templomok felújításához.

Mindez itt Felvidéken is jelentős beruházásokat, felújításokat indított el. Több száz templom, imaház felújításához tudtunk hozzájárulni.

Csak a tavalyi és az idei évben115 templom, imaház felújítása indult el. Itt Felvidéken katolikus, görög katolikus, református, evangélikus és még zsidó felekezeti is. Azt gondolom, hogy a közösség megőrzéséhez, a magyarság megőrzéséhez nagyon fontos lépés volt, de fontos lépés egy település képének a megszépítésében. Fontos abban a tekintetben is, hogy ahol mindezek a beruházások történnek, ott az iparnak, az építőiparnak, mérnököknek, munkásoknak ad lehetőséget.

Ilyen tekintetben, ha Magyarországon kívül történik egy ilyen építkezés, mint mondjuk Szlovákiában, akkor ez a helyi nemzetrésznek is sokat segít.

Ez forint milliárdokban milyen összeget jelent?

Tavaly, illetve az idei 115 templomot illetően ez 1,6 milliárd forint (mintegy 4,3 millió euró). Többszáz milliárd forint nagyságrendű összegről beszélünk. Nyilván, itt a legnagyobb templomtól, az esztergomi Bazilikán át a különböző zsinagógáknak, például a szabadkainak a teljeskörű felújításán át a legkisebb templomokig mindenhova jutott és fog is jutni forrás.

Felvidék viszonylatában mi az a pozitív visszajelzés, vagy olyan eredmény, ami az elmúlt időszakban különösen megörvendeztette? Illetve hol van az a terület, ahol a későbbiekben akár lehetne még javítani mondjuk a hatékonyságon vagy az erőforrások felhasználásán?

Konkrét helyszínt nem szeretnék mondani, hiszen ez az egyházak döntése. Nyilván az nagyon fontos volt, hogy a helyi közéletnek, az egyházakban a bevonása megtörténjen. Nemcsak adtuk a pénzt, ami valahová lepottyant, hanem a megvalósítás a katolikus egyházmegyék és főleg a magyar helynököknek az összefogásával, segítségével történt. Akik pedig és ez is egy pozitív, hogy a püspökeiktől megkapták a felhatalmazást, hogy mindezeket a beruházásokat jelöljék meg és utána vezényeljék le az egyes egyházközségek. Az is pozitív volt, hogy a szlovák püspökök örömmel fogadták ezt a támogatást már csak azért is, mert nyilván nemcsak magyar hívőket illetett meg ez a lehetőség, hanem a szlovákokat is.

A református egyháznál más volt a helyzet, mert ott többségében a reformátusok magyarok és ott a püspökség értelemszerűen úgy osztotta el a támogatást, hogy a Csallóköztől Kassáig mindenhová jusson.

A harmadik, amit kiemelnék, bár ez csak részben egyházi, de az egyházakat is érinti, hogy a kárpát-medencei óvodaprogram a Felvidékre, Szlovákiába…

Hogy legyenek később hívek a templomban…

Meg hát gyerekek az óvodákban, gyerekek az iskolákban, gyerekek a családokban és hívek a templomban.

Vasárnap választások lesznek Magyarországon. Ön államtitkárként egyházi és nemzetiségi kapcsolatokkal foglalkozik. A most végződő választási ciklus egészét tekintve mennyire elégedett, illetve az április 3-i időszakban, amennyiben úgy alakul, hol szeretné, hogy folytatódjon az eddigi munka?

Az ember soha nem lehet elégedett. Mindig vannak tervei, céljai. Most is épp a feladataim köré tartozik a karitatív munka összefogása és sok minden egyéb a menekültválság kapcsán. Legyen az a kárpátaljai magyaroknak az átmenekítése, vagy az ukránoknak a megsegítése, elhelyezése és sok minden más feladat így egymásra halmozódik.

Az biztos, hogy ha a kormányzást folytatjuk, márpedig én nagyon bízok benne, akkor mindenképp elsőként ezt kell tovább vinni, mert nem lesz vége azonnal sajnos ennek a háborúnak úgy tűnik.

A másik, ami fontos, pont a háborúból fakadó tanulság, hogy egymással, együtt élő nemzeteknek a felelőssége, és ezen belül nyilván az egyházak, politikának a felelőssége, és hozzáteszem azoknak is, akik minden nap találkoznak egymással, hogy erősítsük egymást.

Mi túl kicsi népek vagyunk ahhoz, hogy egymást bántsuk, egymást püföljük. Sokkal inkább a feladatunk az, hogy megtaláljuk a közöset. És ha ez sikerül, akkor azok az ármánykodások vagy bármi, ami nagyhatalmak részéről a történelem során szembe ugrasztja a kis nemzeteket, ezek nem tudnak sikert elérni

Ha ebben tudom folytatni mind magyarországi, mind nemzetiségi területen a 13 nemzetiséggel a munkát, illetve egyházainkon keresztül nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencében és sokszor ezen túl is, akkor van cél bőven.

Király Zsolt