Mindennapjaink

A kettészakított város, Komárom fáklyás menettel jelezte összetartozásunkat

Június 4-én délután a Te Ügyed Kör Polgári Társulás sokéves hagyományának megfelelően ünnepi megemlékezést tartott

Nyitókép: Körkép.sk/Buday Mária

 

Csak a múltat ismerve épülhet a jövő…

 

Június 4-én délután a Te Ügyed Kör Polgári Társulás sokéves hagyományának megfelelően ünnepi megemlékezést tartott Révkomáromban, a Nemzeti Összetartozás alkalmából, amelyen a víruskorlátozások megszűnésével ismét hatalmas tömeg vett részt. 

 

A trianoni békediktátum 102. évfordulóján az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött, ahol igét hirdetett Fazekas László emeritus püspök. Beszédét Pál apostol az Efezusiakhoz írt levele 4. fejezetének 17-24 versére építette.

 

A bűnbánati istentisztelet a trianoni megemlékezés és egyben a pünkösd emlékezete is volt. Üzenete egy kérdésfeltevés köré épült, amely elgondolkoztatásra indít. Minek van ma előnye, a fájdalomnak-e, hogy 102 éve szétdaraboltattunk, vagy a bűn fájdalmának, ami régebbi, hiszen eltávolított bennünket Istentől? 

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Trianonra is azért kerülhetett sor, mert létezik  a bűn, és a jelenleg dúló háború is bűnben fogant. Ezért hát Isten kegyelmének trónusa elé kell járulnunk mindnyájunknak, és Krisztus szerint élni, ez nemzetünk boldogulásának záloga is.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Az ünnepség a TÜKÖR tizenkétéves hagyománya szerint, amikor is elsőként rendeztek Komáromban ilyen jellegű történelmi megemlékezést, a református templommal szembeni templomkertben, az ott felállított Trianon-emlékműnél folytatódott.  Az idei ünnepségen első alkalommal volt jelen a fából faragott, vaskos fekete fémgyűrűvel övezett emlékmű  alkotója, Smidt Róbert szőgyéni fafaragó mester.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Az emlékoszlop köré címeres nemzeti zászlókkal összesereglett tömeget Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társulás elnöke köszöntötte, és beszédében rámutatott az 1920-as esztendő kitörölhetetlen fájdalmára, amelyet magunkban hordunk. Ám annak is hangot adott, hogy a trianoni sorstragédiában mi magyarok sem vagyunk teljesen vétek nélküliek, és szinte rákötődve Fazekas László emeritus püspök beszédére, hangsúlyozta, nincs számunkra más út, csakis az Isten útja.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Jelenlegi, külhonba kényszerült helyzetünkben azonban ki kell vívnunk azokat a jogokat, amelyek megilletnek bennünket, hiszen őshonos kisebbség vagyunk e földön, és adófizetői az államnak, amelyben élünk. Ezt szolgálja majd az előző nyáron alapított a MagyarOK civil kezdeményezés is.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Az ünnepségen Bán Mór regényíró mondott emlékbeszédet, aki a magyar sorstragédia kezdetét egészen a török időkbe vezette vissza.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Nem mindenkiben csitult a fájdalom… Az első gondolatom az emlékezésé – hogyan jutott oda ez az ország, hogy 102 évvel ezelőtt szétdarabolták… lehet, hogy 150 évig török uralom sújtott bennünket, de ezt az országot soha nem foglalták el teljesen, ám a következményeit a mai napig is bőrünkön érezzük. Amikor kiűzték az ellenséget… az elnéptelenedett pusztákra más népeket kellett telepíteni… és ezzel minden megváltozott. Az ország olyan útra tért, aminek a mai napig is látjuk az eredményét.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Ez a nép nem rosszabb egyetlen más népnél sem, és nagyon sok áldozatot hozott azért, hogy ez a mi Európánk olyan legyen, amilyen lehetne.

 

Trianonnal elveszett nagyon sok minden… a győztesek is veszítettek. Azok, akik ebben az országban élnek velünk együtt. Elveszett annak a tudta és emléke, hogy ezt a hazát ezer éven át együtt építettük fel.

 

Bán Mór, Körkép.sk/Buday Mária

 

Egyetlen percre sem szabad elfelejtenünk, kik vagyunk, milyen nyelven beszélünk, milyen történelmi múltat hordozunk magunkban. … Nem szabad csüggedni, mindig lesznek olyanok, akik megmutatják azt, hogy mikor jön el az idő. És higgyétek el, el fog jönni. Ennek a biztos tudatában emlékezzünk erre a napra, gyásszal, és teljes szívünkből reménykedéssel.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Az észak- komáromi megemlékezés a Himnusz hangjaival, és a magyar miniszterelnököt idéző végszóval zárult.  A magyarság mindenek előtt, a Jóisten mindnyájunk fölött.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Ezután került sor a Kárpát-medencében egyedülálló megemlékezésre, amikor is a két ország egy városa a diktátum 102. évfordulóján többszáz égő fáklyával vonult végig Komárom  belvárosán, a Jókai utcán, a Klapka-téren, a Nádor utcán,  a trianoni határon, át a Duna hídján, Dél-Komáromba. A fáklyás menetben  gyermekek is részt vettek, akik mindvégig rendületlenül vitték az égő fáklyákat, bizonyságul kitartásuknak és elszántságuknak.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Az ünnepi megemlékezés Dél-Komáromban folytatódott, amelynek rendezvényeit jeles művészeink, Boráros Imre Kossuth-díjas, valamint Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész is gazdagították.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Az esti órákban a hazafias dalaikról ismert KÁRPÁTIA együttes éltette tovább az összetartozás eszméjét.

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Annak jeléül pedig, hogy az idei évben az Összetartozás Napja és pünkösd szent ünnepe egymást váltották, álljon itt zárszóként egy gyönyörű máriás ének. 

 

Körkép.sk/Buday Mária

 

Boldogasszony, ezer évig 
Édesanyánk voltál, 
Eleink ha hozzád sírtak, 
Hozzájuk hajoltál: 
Száz ostorral ostorozzon, 
Csak ez egyért, 
Boldogasszony, 
A jó Krisztust kérd meg: 
Négy-víz–parton, 
Három hegyen 
Mindörökké magyar legyen 
A máriás ének.
(Sík Sándor, Az Andocsi Máriához)

 

Körkép.sk/Buday Mária
Körkép.sk/Buday Mária
Körkép.sk/Buday Mária
Körkép.sk/Buday Mária

 

Buday Mária

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 8 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket