Mindennapjaink

Komáromban is emlékeztek: Szent István államalapító királyunk hagyatéka minden időben hitet és erőt sugároz (Képekkel)

Augusztus 20-án Szent István királyunkra emlékezünk szerte a Kárpát-medencében, és a világ szórványaiban.

Nyitókép: Körkép.sk

 

Bármilyen nehéz idők járnak, bármiféle időjárás uralkodik, augusztus 20-án Szent István királyunkra emlékezünk szerte a Kárpát-medencében, és a világ szórványaiban.

 

A komáromi ünnepség a kedvezőtlen időjárási helyzet miatt nem maradt el, ám tekintettel a kialakult légköri viszonyokra, a hagyományoktól eltérően azt nem Szent István királyunk lovas szobránál, hanem a Tiszti Pavilon dísztermében tartották meg.

 

Az ünnepséget a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint az Egressy Béni Városi Művelődési Központ szervezte.

 

 

Az ünnep nyitányaként a Pengő és Árgyélus zenekar, valamint a Garabonciás néptáncegyüttes pezsgő előadását láthattuk, akik kalotaszegi táncokat adtak elő, igazi magyar virtussal.

 

A hangulatébresztő kultúrműsort követően Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke köszöntötte az ünnep magas rangú vendégeit, valamint az egybegyűlteket.

 

„Mindenkori kötelességünk, elengedhetetlenül fontos, hogy tiszteljük őseinket” – hangsúlyozta Keszegh Margit nyitóbeszédében. „A magyar társadalmat megszilárdító és államalapító Szent István jelenléte Komáromban, a felvidéki magyarság fővárosában erősíti nemzeti hovatartozásunkat, büszkeséggel tölt el mindannyiunkat, és üzen gyermekeinek, unokáinknak, a jövő nemzedéknek.”

 

A rendezvény ünnepi szónoka Jókay Károly, az írófejedelem Jókai Mór fivérének ükunokája, a Jókay Alapítvány alapítója volt, aki beszéde elején rövid életrajzzal mutatkozott be.

 

 

Szülei emigrációba kényszerültek, így ő 1963-ban Chicagóban született, éppen Jókai Mór születésnapján. Két húgával együtt amerikai emigrációban nőtt fel, de életét meghatározta a cserkészet, a hétvégi magyar iskola, a magyar gyülekezet.

 

Jókay Károly 1994-ben tért vissza ősei földjére, Magyarországra, végül itt telepedett meg.

 

Ünnepi beszédében a magyarság történeti erejét emelte ki, visszalépve az időben ezer évet, és felvázolva az 1022-es világviszonylati helyzetet. Abban az időben számos nagynevű birodalom játszott szerepet Európában, és annak határain túl, amelyek már réges-rég megszűntek, ám Szent István királyunk országa ma is áll, mindannak ellenére, hogy számos történelmi vihart kellett kiállnia.

 

„Ezer évvel később, 2022-ben is itt vagyunk, István örökösei, szellemi utódai, az egykori nagy királyságok, hercegségek, birodalmak pedig már nincsenek itt” – hangsúlyozta Jókay Károly.Mindezért csak hálásak lehetünk, büszkék és bizakodók ma, 2022. augusztus 20-án, itt,  Rév-Komáromban.”


A szónok ünnepi beszédét gyakran a Bibliából vett idézetekkel tűzdelte meg:


„Gyászomat örömre fordítottad, és leoldottad gyászruhámat és örömbe öltöztettél. Ezért szüntelen zeng neked a szívem, örökké magasztallak, Uram, Istenem!”
(Zsoltárok könyve 30, 12 – 13)

 

Rév-Komárom…fontos szerepet játszott katonailag, a kereskedelemben, a közlekedésben, műveltségben. Örüljünk a túlélésnek, legyünk hálásak azért is, hogy van feladatunk, van talentumunk saját környezetünkben is … minden iskola, vállalkozás helyszíne lehet a hitre, hagyományra és nyelvünk egyediségére alapozott gyarapodásnak. … A Prédikátor könyvére is támaszkodom, amely szerint nem tehet jobbat az ember, minthogy örvendjen és jót tegyen egész élete során”.

 


Jókay Károly szónoklatának lényegét a jelenkor feladatai felé irányította
, hangsúlyozva a jócselekedetet, ami az egyén és a nemzet gyarapodását szolgálja.

 

 

Szent István királyunk ünnepén a szónoklatot követően ismét a népzene és a néptánc vette át a főszerepet, amelynek igazi virtuozitását a közönség szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta.

 

A Szent István-napi ünnepségen ugyanúgy, mint a korábbi években, sor került a Kárpát-medence kenyerének megszentelésére és megáldására, amelyet ismét a komáromi Földes pékség sütött. A piros-fehér-zöld szalaggal átkötött, illatozó kerek kenyeret Molnár Ernő atya római katolikus plébános szentelte meg, és Fazekas László emeritus református püspök áldott meg.

 

 

 

Az ünnepség végén a megszentelt, megáldott kenyér szeleteit a pékmesterek a jelenlévők között szétosztották.

 

Az ünnep záró részében az egyes társadalmi szervezetek képviselői átvonultak Szent István királyunk lovas szobrához, ahol elhelyezték a legnagyobbaknak járó tisztelet és hála koszorúit.

 

 

Mindezek után a Tiszti Pavilon dísztermében, a Népművészet Ünnepe keretében a Ghymesi Igricek léptek színre, majd pedig az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes magas szintű előadással szórakoztatta a nagyközönséget az Egressy Béni Városi Művelődési Központban.

 

A Szent István-napi ünnepség minden hátráltató körülmény ellenére méltónak bizonyult országalapító nagykirályunk emlékezetéhez.

 

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket