Helga
  • HUF: 421.97
  • USD: 0.98
  • 10 °C
  • 19 °C

Hirdetés (X)

Mindennapjaink

Európai gázjátszmák: Az ötből két vezeték üzemel csak Európa felé, nagy eséllyel hamarosan már csak egy marad

Változik a háborús stratégia, az ukránok pereskedni akarnak, a nyugat meg úgy van vele, nekünk se legyen jobb...

Nyitókép forrása: pxhere.com

 

Nyugat-Európa ma már abból indul, hogy az oroszok elzárják a gázcsapokat még a tél megkezdése előtt. Az ukránoknak nyújtott nyugati fegyverszállítások és az oroszellenes szankciók miatt Moszkva lényegében már használja a gázfegyvert – ami a történtek fényében kiszámítható és törvényszerű volt. Ráadásul maga Európa is (az USA érdekei mentén) próbálja kiszorítani saját piacáról az olcsó orosz gázt – lásd gázársapka javaslat az Európai Bizottságtól. Ma ott tartunk, hogy ma már csak két szárazföldi vonalon érkezik orosz gáz Európába, amelyből az egyik egyre ingatagabb helyzetbe kerül.

 

Emlékeztetőül:

 

  • A 11 milliárd euróért megépített Északi Áramlat 2 beüzemelését az USA nyomására Európa nem engedélyezte.
  • Az Északi Áramlat 1-en keresztüli szállítást több lépcsőben “technikai okokra” hivatkozva az oroszok előbb csökkentették, majd szeptember elejétől leállították.
  • A Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül haladó Jamal gázvezetéket már május elején elzárták, ott az indoklás szerződési viták – Lengyelország nem volt hajlandó rubelben fizetni.
  • A tengeri szállításon kívül két korridor maradt működőképes.
  • Az egyik a Testvériség vezeték, amely Ukrajnán keresztül érkezik és Nagykaposnál lép be Szlovákia területére. Ez a vezeték ma kapacitása kétharmadán működik csak.
  • A másik a Török Áramlat, amely Szerbián keresztül érkezik Magyarország területére.

 

A fenti állás mennyiség szempontjából azt jelenti, hogy a békeidőben szokásos napi 400 millió köbméter helyett ma már csak 80 millió csordogál be Európába a vezetékeken, 45 millió Magyarországon keresztül, 35 millió Ukrajnán keresztül.

 

A mozgolódás azonban már elkezdődött az ukrán korridor kapcsán is, ami arra utal, hogy napról napra nő az esélye a Testvériség teljes elzárásának is.

 

A Testvériség kapcsán azt érdemes tudni, hogy Ukrajna orosz gázt nem kap Oroszországból, csak kerülőúttal. Ukrajna korábban a néhány évvel ezelőtt kiépített reverz (fordított irányú) vezetékeknek hála Lengyelország és Szlovákia irányából is kap földgázt, nem csak oroszt, hanem például LNG-t vagy épp norvég gázt.

 

Tranzítdíj-per – pénzvita, vagy geopolitikai előjáték

 

Magyarország felől is megy némi gáz Ukrajnába, de ez nem jelentős mennyiség. Ugyanakkor Ukrajnából Magyarországra sincs már lényegében érdemi gázszállítás.

 

Ukrajna ellátása ma már kizárólag Szlovákián keresztül zajlik. A fenti szövevényes ellátási rendszert látva egyszerűen nem is tehette meg Mozkva, hogy célzottan csak Ukrajnától vonja meg a gázt.

 

A dolog másik része a gáztranzit díja. Egy korábbi megállapodás szerint Ukrajna évi 1,2 milliárd dolláros tranzitdíjat számlázhat ki a Gazpromnak azért, hogy átengedni az orosz gázt területén. Most Kijev döntőbíróság elé akarja vinni a Gazpromot, mert az szerinte megszegte a szerződéseket, és nem fizette át a teljes összeget – a szerződés ukrán értelmezése szerint a szállított mennyiségtől függetlenül a tranzitdíj egészét ki kell fizetni.

 

Ukrán források szerint a napi rendes 109 millió köbméternyi gáz helyett ma már csak maximum 40-41 millió köbméter gázt tolnak be az oroszok Ukrajnába, a Gazprom pedig csak 77 millió köbméterért fizetett tranzitdíjat.

 

A pereskedés bejelentése békeidőben a szokásos húzd meg, ereszd meg játék része lenne, de a mai rendkívüli helyzetben ez inkább a gázcsapok elzárásának előjátékát jelentheti. Elég ha megnézzük, milyen körülménye között csökkent a Testvériségen keresztül érkező gáz a két harmadára.

 

A novopszkovi állomás esete

 

Májusban az történt, hogy az oroszok elfoglalták a Luhanszktól északra lévő novopszkovi kompresszorállomást. A gázt innen a megszállt és a szakadár kelet-ukrajnai területek felé irányították át. Ezen a kompresszorállomáson keresztül ment tovább a nyugatra tartó gáz harmada – mintegy 32,6 millió köbméter naponta).

 

Ezen a ponton az ukránok, ha akarták volna, tarthatták volna a vezeték kapacitását, mert az oroszok át akarták irányítani a mennyiséget egy másik kompresszorállomásra, ám az ukrán fél ebbe nem egyezett bele. Így maradt a kétharmados kapacitás.

 

Azóta hónapok teltek el, a háborúban pedig sok minden változott. Legutóbb az oroszok szenvedtek el súlyos vereséget, amelyből egyenesen adódik, hogy megpróbálnak kellő “határozottsággal” válaszolni. A hétvégén már kritikus infrastruktúrát, az áramellátást támadták távolsági fegyverekkel. Innen már csak egy lépés a gázinfrastruktúra szétlövése.

 

Az ukrán gáztárolók a szükséges 19 milliárd köbméter helyett csak 12,2 milliárd köbméterrel rendelkeznek. Havonta egy milliárd köbmétert képesek kitermelni saját forrásból. Elvileg ez működhet, az energiakatasztrófát talán el tudnák kerülni. Feltéve, hogy az oroszok nem lövik szét a vezetékeket, mert akkor a gáz eljuttatása nyugat-keleti irányba lehetetlenné válik (így is nehéz, mert kellő feltöltöttség nélkül nincs elég nyomás, nyomás nélkül nem lehet leküzdeni Ukrajna hatalmas távolságait).

 

Elérkezett a pillanat?

 

Ha az oroszoknak célja az európai energiaválság fokozása – márpedig miért ne lenne – akkor most jöhet a pillanat, hogy  teljesen leállítás az Ukrajnán keresztüli tranzitot. Ezt a lehetőséget nyugaton és Ukrajnában is igen valószínű forgatókönyvként kezelik – de nem is tesznek ellene semmit. Logikusan az lenne a lényeg, hogy ennek bekövetkezését késleltetik, amíg lehet. Brüsszel azonban ársapkát emleget, a nyugati politikusok pedig újabb szankciókat szorgalmaznak, amivel csak meggyorsítják és megkönnyítik Moszkva döntését a vezeték kapcsán.

 

Így néz ki ma az európai gázjátszmák sakktáblája. Szlovákia elvileg felkészült a télre, a fűtési szezon átvészeléséhez szükség mennyiséget már betárolták vagy szerződésben lekötötték. Ám az továbbra sem világos, hogy ebből a mennyiségből mennyi Szlovákiáé. Sokat elárul majd, milyen gázárplafont vezet be a kormány. Ha lesz gázáremelés, annak egy részét az a szándék vezérelheti, hogy takarékosságra kényszerítse a lakosságot. Itt érdemes visszaidézni Eduard Heger (OĽANO) kormányfő néhány héttel ezelőtti szavait, mikor az uniós gázszolidaritási javaslat kapcsán azt mondta:

 

“Szlovákiának nem csak gázra, piacra is szüksége van”.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket