Beneš-dekrétumok: Bosits contra Szlovákia – 13 év után másodszor is Bositsék javára született jogerős döntés

Nyitókép forrása: foreignpolicy

Szeptember 6-án 13 év után másodszor is jogerős ítélettel zárult a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos Bosits és társai contra Szlovák Köztársaság ügy. Ez volt az a per, amely során először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzásokra kerül sor Szlovákiában. A szlovák államnak nem maradt más választása, mint végrehajtani a strasbourgi bírósági döntés rendelkezéseit. Magyarul: vissza kell állítani a jogsértés előtti állapotot.

Bosits és társai jogi képviselőinek szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában az áll, hogy Szlovákia bíróságai végrehajtották a strasbourgi döntést.

“A bíróságok előtt az ügy 2022. szeptember 6-án másodszor is jogerősen lezárult, mégpedig Bosits és társai javára. A bíróságok kimondták, hogy az állam köteles nemcsak figyelembe venni, hanem végre is hajtani minden olyan strasbourgi döntést, mely szerint jogsértés történt, és az állami szervek kötelessége visszaállítani a jogsértés előtti állapotot.”

Előzmények

Az ügy 2009-ben indult Bosits és társai ellen a Bártfai Járásbíróságon a szlovák állam keresete alapján. Azt állították, hogy az érintett erdő jogos tulajdonosa a szlovák állam.

Bosits és társai az állam szerint nem lehetnek a jogos tulajdonosok, hiszen az állam a Beneš-dekrétumok alapján 1946-ban elkobozta a felmenőiktől az érintett erdőterületet. Ennek egyetlen oka az volt, hogy a felmenők magyar nemzetiségűek voltak.

(A rendkívüli felülvizsgálati kérelem miatt Szlovákia elég sok bírálatott kapott más ügyekben korábban is az EU-tól, ugyanis nagyon könnyű ezzel az intézménnyel visszaélni – ahogy egyébként Bositsék esete is tökéletesen megmutatta – a szerk.)

Brüsszel: A Beneš-dekrétumok továbbra is érvényesek Szlovákiában (Precedensértékű ítélet született)

A strasbourgi bíróság 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. A bíróság ugyan nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, viszont először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján eközben Szlovákiában 2016-ban az ügy visszakerült az elsőfokú Bártfai Járásbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2021-ben újból elutasította az állam keresetét.

Mit jelentett ez a szlovákia bíróságok számára?

A nyilatkozat szerint Szlovákia köteles elismerni és végrehajtani a korábbi strasbourgi döntést, és ezt ebben az esetben egyetlen módon megtenni: a bíróság visszaállítja a jogsértés előtti jogi állapotot, azaz meghozza ugyanazt a döntést, amit egyszer már meghozott (de a főügyészség kicselezett).

“Kollektív bűnösként” Szlovákiában. Miért voltak értelmetlenek a Beneš-dekrétumok?

A szlovák bíróságok hangsúlyozták, hogy Szlovákia Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény aláírásával és ratifikálásával vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a strasbourgi bíróság végleges ítéletét minden olyan ügyben, amelyben félként szerepel.

Vagyonelkobzás, háborús bűnösség 2022-ben is! Körkép.sk podcast a Beneš-dekrétumok máig élő hatályáról Szlovákiában (Videó)

Körkép.sk