Helga
  • HUF: 421.97
  • USD: 0.98
  • 10 °C
  • 19 °C

Hirdetés (X)

Mindennapjaink

Beneš-dekrétumok: Bosits contra Szlovákia – 13 év után másodszor is Bositsék javára született jogerős döntés

Nincs más hátra, a szlovák bíróságoknak vissza kell állítaniuk a jogsértés előtti állapotot

Nyitókép forrása: foreignpolicy

 

Szeptember 6-án 13 év után másodszor is jogerős ítélettel zárult a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos Bosits és társai contra Szlovák Köztársaság ügy. Ez volt az a per, amely során először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzásokra kerül sor Szlovákiában. A szlovák államnak nem maradt más választása, mint végrehajtani a strasbourgi bírósági döntés rendelkezéseit. Magyarul: vissza kell állítani a jogsértés előtti állapotot.

 

Bosits és társai jogi képviselőinek szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában az áll, hogy Szlovákia bíróságai végrehajtották a strasbourgi döntést.

 

A bíróságok előtt az ügy 2022. szeptember 6-án másodszor is jogerősen lezárult, mégpedig Bosits és társai javára. A bíróságok kimondták, hogy az állam köteles nemcsak figyelembe venni, hanem végre is hajtani minden olyan strasbourgi döntést, mely szerint jogsértés történt, és az állami szervek kötelessége visszaállítani a jogsértés előtti állapotot.”

 

Előzmények

 

Az ügy 2009-ben indult Bosits és társai ellen a Bártfai Járásbíróságon a szlovák állam keresete alapján. Azt állították, hogy az érintett erdő jogos tulajdonosa a szlovák állam.

 

Bosits és társai az állam szerint nem lehetnek a jogos tulajdonosok, hiszen az állam a Beneš-dekrétumok alapján 1946-ban elkobozta a felmenőiktől az érintett erdőterületet. Ennek egyetlen oka az volt, hogy a felmenők magyar nemzetiségűek voltak.

 

2013-ban a per Bosits és társai javára jogerősen véget ért: a bíróságok elutasították az állam keresetét, megerősítve ezzel Bositsék tulajdonjogát. A bírósági perbe azonban 2014-ben beavatkozott Szlovákia főügyésze. A már jogerős döntés ellen beadott egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet („mimoriadne dovolanie”), ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2015-ben megsemmisítette a jogerős bírósági döntéseket.

 

(A rendkívüli felülvizsgálati kérelem miatt Szlovákia elég sok bírálatott kapott más ügyekben korábban is az EU-tól, ugyanis nagyon könnyű ezzel az intézménnyel visszaélni – ahogy egyébként Bositsék esete is tökéletesen megmutatta – a szerk.)

 

Brüsszel: A Beneš-dekrétumok továbbra is érvényesek Szlovákiában (Precedensértékű ítélet született)

 

A strasbourgi bíróság 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. A bíróság ugyan nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, viszont először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.

 

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján eközben Szlovákiában 2016-ban az ügy visszakerült az elsőfokú Bártfai Járásbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 2021-ben újból elutasította az állam keresetét.

 

A szlovák állam fellebbezést nyújtott be, melyet nemrég a másodfokú bíróság elutasított. Az ügy 13 év után, másodszor is jogerősen lezárult, mégpedig Bositsék javára.

 

Mit jelentett ez a szlovákia bíróságok számára?

 

A nyilatkozat szerint Szlovákia köteles elismerni és végrehajtani a korábbi strasbourgi döntést, és ezt ebben az esetben egyetlen módon megtenni: a bíróság visszaállítja a jogsértés előtti jogi állapotot, azaz meghozza ugyanazt a döntést, amit egyszer már meghozott (de a főügyészség kicselezett).

 

“Kollektív bűnösként” Szlovákiában. Miért voltak értelmetlenek a Beneš-dekrétumok?

 

A szlovák bíróságok hangsúlyozták, hogy Szlovákia Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény aláírásával és ratifikálásával vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a strasbourgi bíróság végleges ítéletét minden olyan ügyben, amelyben félként szerepel.

 

A bíróságok kiemelték, hogy az állam köteles végrehajtani a strasbourgi döntést, mégpedig olyan intézkedés meghozatalával, amellyel eltávolítja a jogsértés negatív következményeit és visszaállítja a panaszos számára a jogsértés előtti állapotot.

 

 

 

Vagyonelkobzás, háborús bűnösség 2022-ben is! Körkép.sk podcast a Beneš-dekrétumok máig élő hatályáról Szlovákiában (Videó)

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 11 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Petike
2022. Sze. 16. 17:20

hát szomorú hogy ezek a dekrétumok még mindig érvényben vannak Szlovákiában és Csehországban az EUban NINCS helye a kollektív bunosségnek igen akik a náci és a nyilas rémuralmat vagy a Tiso féle klérofasiszta államot támogatták azoknak jár a jogos buntetés de NEM az osszes magyarnak itt Szlovákiában.Ideje lenne végre ennek a végére járni és eltorolni.A nagyszuleim is a beneši dekrétumok áldozai voltak.

Atoszka
2022. Sze. 17. 08:44

Érdekes módon Szlovákia továbbra is “jogállam”… Az EU ban még csak fel sem merült ezt megkérdőjelezni… Magyarországra már bevonult volna az ENSZ, hogy megállítsa a fasizmus terjedését !!! Szánalmas és tragikus az egész bagázs…!!

    szamok
    2022. Sze. 17. 13:52

    Orban megmondta: Nix ugribugri, a benes dekretumokkal nem kell foglalkozni. Eljen Fico! Eljen Vik-tor! Eljen Fico! Eljen Vik-tor!

      Atoszka
      2022. Sze. 17. 21:03

      Ez aztán a hozzászólás, le a kalappal….

Dodo
2022. Sze. 18. 12:47

Slovakia Ursula kedvenckeje itt mindent jo meg a Benes dekretum is de a lenyeg ,hogy o a demokracia orzoje- rohej.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket