Nyitókép: Körkép.sk
A KOMÁROMI IMANAP ebben az esztendőben már 34. alkalommal került megrendezésre.
Az első imanapot 1990-ben szervezték, közvetlenül a ’89-es politikai változásokat követő esztendőben, ami akkor hatalmas tömegeket vonzó egyházi esemény volt, hiszen addig a szocialista tábor országaiban nem létezett szabad vallásgyakorlás.
Számos, határunkon túli területről érkeztek hívők, így az Anyaországból, Erdélyből, akiket a Felvidéken önként jelentkező komáromi családok szállásoltak el. Abban az időben nagy remény és lelkesedés töltötte el a keresztény alapokra felépített Közép-Kelet-Európát az anyaszentegyház lehetséges megújulása kapcsán.
Az imádság szerepe ugyanúgy, mint akkor, napjainkban is hatványozottan érvényes, hiszen a visszamozdító erők örökké munkálkodnak.
A Komáromi Imanapra általában Jó Pásztor vasárnapján kerül sor, de idén az eredeti dátumtól eltérően, a budapesti pápalátogatás következtében két héttel később, 2023. május 14-én, húsvét VI. vasárnapján valósult meg.
A program 15.00 órakor kezdődött engesztelő szentségimádással, majd szépen, szervezetten előkészített keresztúti ájtatossággal folytatódott a Szent András-bazilika keresztúti állomásainál. A szertartás vezetője Farkas Zsolt atya volt.
Az első állomás története azt meséli el, amikor Jézust halálra ítélik, a másodiknál már vállára veszi keresztjét, a harmadiknál először esik el a kereszttel.
A keresztút 14 állomása így vonul végig Jézus szenvedéstörténetén. A negyediknél szembesülnie kell édesanyja rettenetes fájdalmával, a továbbiakban Simont kényszerítik, hogy vigye a kimerült Jézus keresztjét, aztán egy csodálatos jelenet következik, amikor Veronika kendőt nyújt Jézusnak, majd másodszor is elesik a kereszttel.
Jézus Jeruzsálem síró lányait figyelmezteti, hogy ne érte sírjanak, hanem magukat sirassák, és harmadszor is elesik a kereszttel.
A 10. állomásnál Jézust megfosztják ruháitól, kalapácsot ragadnak és a keresztfához szegezik. A 12. állomáson Jézus meghal a kereszten. A 13. részben leveszik a keresztről, szent anyja, Mária ölébe fektetik, majd a 14. részben sírba helyezik, aminek hatására Mária szívét hegyes tőr sebzéséhes hasonló éles fájdalom járja át.
Beteljesült Jézus küldetése, értünk, emberekért halt meg ártatlanul a kereszten.
(A húsvéti örömhír, Jézus feltámadása már egy következő történet.)
A keresztúti ájtatosságot követően a délutáni „nóna” – délutáni imaóra – adott lehetőséget a lelki feltöltődésre, de elmélkedés is gazdagította a programot a 100. éve született Lénár Károly pápai káplánról.
A Komáromi Imanap eseménysora főpapi szentmisével folytatódott a Szent András-bazilikában, amelyet Martos Levente Esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be. A szertartást a magyar szentek himnusza nyitotta meg:
Isten, hazánkért térdelünk elődbe. / Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed, / Érdemét idézzed!
István királynak szíve gazdagságát, / Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát: / Ó, ha csak ezt látnád!
Szent Erzsébetből hős szeretet árad, / Margit imái vezekelve szállnak,
Minket hiába, Uram, ne sirasson / Áldott Boldogasszony!
Ránk, bűnösökre minden verés ránk fér, / De könyörögnek ők tépett hazánkért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek: / Hazánkat így mentsd meg!
Az ünnepi szertartáson úgy, mint minden évben, magyar főpásztorért, valamint magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkoztak a hívők.
A Komáromi Imanapot számos magas rangú egyházi méltóság jelenléte tette emelkedetté, de politikusaink közül is voltak, akik tiszteletüket tették a szertartásokon.
Az egyházi rendezvénysor a Pázmáneum Polgári Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Komáromi Római Katolikus Plébánia szervezésében került megrendezésre. Az ünnep méltósága további reményt ad a hit és a magyar keresztény élet megújulására.
Az ünnepi szentmise a pápai himnusszal, nemzeti himnuszunkkal, majd pedig kivonulásra a régi magyar himnuszunkkal zárult:
Boldogasszony Anyánk, / Régi nagy Pátrónánk!
Nagy inségben levén, / Így szólít meg hazánk:
Magyarországról, / Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el / Szegény magyarokról!
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
