Proli – egy tiltott szó a mérlegen

A világszerte hódító nyelvi fasizmus része, hogy a „proli” szót nem szabad használni, mondván: sérti a melósokat. Csakhogy a „proletariátus” kifejezést már harminc-negyven éve nem használta senki a hazai közbeszédben, s a prolikat is legfeljebb abban az önreflexív és ironikus formában emlegetik, ahogy azt még Hofitól tanulta az ország a Kádár-rendszer idején.

Miközben identitásként kikopott, a „proli” egy nyilvánvaló új jelentést kapott az elmúlt évtizedek során: az igénytelen, ízléstelen, kulturálatlan, de öntudatos és erőszakos figurákat hívjuk így. (..)A proli ismérve más: büszke arra, hogy nem fogyaszt kultúrát, viszont határozott véleménye van a világ minden kérdéséről. Vagy összeesküvés-elméletekben utazó antiszemita, vagy rettegő antifasiszta, aki minden zugban a nagytőke fasizmusát sejti. (..) A prolik nem a gyárakban teremnek – a kereskedelmi televíziók tenyésztik őket.

(..)

Ha valaki indokolatlanul sértő megjegyzést tesz nyilvánosan, a társaság tagjai azt gondolják, hogy „mekkora egy paraszt”. Ez soha nem azt jelenti, hogy a földet művelő gazdálkodókkal ennek a társaságnak bármi baja volna. A parasztozás valahogy mégsem fáj azoknak, akik a prolizás hallatán előszeretettel csapnak az asztalra. A prolizást oly édes félreérteni!(..)

   

Magyarország nem tud polgárosodni, mert benne tartalom és tartás soha nem találkozik. A parasztságnak van kultúrája, de nincs öntudata – a proletariátusnak van öntudata, de nincs kultúrája. A magyar roncstársadalom itt áll négy elvetélt polgárosodási kísérlet után, s kimondania sem szabad: egyre prolibb és prolibb az élet a Kárpát-medencében. (..)

Puzsér Róbert:  Proli – egy tiltott szó a mérlegen (mno.hu)